Cseh Tibor András, a MAGOSZ főtitkára ezúttal az elhunyt személyek földjei: póthagyaték, elbirtoklás témakörét vette górcső alá.
Hogyan maradhat ki egy ingatlan a hagyatéki eljárásból?
A hagyatéki eljárás kezdeti lépése, hogy a halotti anyakönyvi kivonatot a hatóság továbbítja a települési jegyzőhöz. Ezt követően a jegyző elkészíti a hagyatéki leltárt, amely a hagyatéki eljárás alapját képezi.
A leltár összeállításának alapja, hogy a jegyző írásban megkeresi azt a hozzátartozót, akit a halottvizsgálati bizonyítványon megjelöltek. Az érintett hozzátartozónak kell megadnia, hogy az örökhagyó hagyatékába milyen ingó és ingatlan vagyontárgyak tartoznak, valamint felsorolni az örökösöket.
Ez a felsorolás minden érdekelt félhez eljut, akiknek 8 nap áll rendelkezésükre, hogy kiegészítsék vagy módosítsák a nyilatkozatot. Amennyiben valamely vagyontárgy kimarad ezekből a nyilatkozatokból, a hagyatéki eljárás nem terjed ki rá, így előfordulhat, hogy egy földrészlet kimarad a hagyatékból, és tulajdonjogi szempontból rendezetlen helyzet alakul ki.
Milyen módon rendezhető az ilyen földek tulajdonjoga?
Az egyik lehetőség a póthagyatéki eljárás lefolytatása, amelyre akkor kerülhet sor, ha a hagyatéki eljárás lezárását követően utólag derül fény egy, a hagyatékhoz tartozó vagyontárgyra. Póthagyatéki eljárást nemcsak az öröklésben érdekelt személy kezdeményezhet, hanem a jegyző hivatalból is indíthatja, amennyiben tudomást szerez az elmaradt vagyontárgyról. A póthagyatéki eljárás szabályai megegyeznek a rendes hagyatéki eljáráséval.
Az elbirtoklás lehetősége
Az elbirtoklás egy eredeti tulajdonszerzési mód, amely lehetővé teszi, hogy valaki egy földterületet az eredeti tulajdonos beleegyezése nélkül szerezzen meg. Az elbirtokláshoz az szükséges, hogy a földet legalább 15 éven át, megszakítás nélkül, sajátjaként birtokolja valaki. Ez azt jelenti, hogy úgy kell eljárnia, mint egy tulajdonos: például művelnie kell a földet vagy gondoskodnia kell annak kultúrállapotáról. Az elbirtoklás megállapításához polgári peres eljárás szükséges.
Az örökség visszautasítása
Az örökség visszautasítása tovább bonyolíthatja a földek sorsát, különösen, ha a föld értéke alacsony, vagy terhelt, és nem fedezi a hagyatéki eljárás költségeit sem. Ilyen esetekben az örökös élhet a visszautasítás jogával, de ezt bármilyen esetben is megteheti. A visszautasítás következménye, hogy az adott személyt figyelmen kívül kell hagyni az öröklésnél, és a következő jogosult örökös lép a helyébe, aki szintén visszautasíthatja az örökséget.
Főszabály szerint csak a teljes örökség utasítható vissza, azonban, ha az örökös nem folytat hivatásszerűen mezőgazdasági tevékenységet, a földek és a gazdaság esetében lehetőség van arra, hogy kizárólag ezekről mondjon le, miközben a hagyaték többi részét megtartja – írja Cseh Tibor András.
Forrás: MAGOSZ
Indexkép: Pexels
