A haszonbérleti szerződések hosszú távú jogviszonyok, akár 20 évig is fennállhatnak, ezért gyakori kérdés, hogy a közben bekövetkező jogszabályváltozások hatással vannak-e a már korábban megkötött megállapodásokra. A főszabály szerint nem: a szerződésre a megkötés időpontjában hatályos jogszabályokat kell alkalmazni, olvasható a MAGOSZ szokásos szakmai anyagában.
A jogbiztonság alapelve: a visszaható hatály tilalma
A magyar jog egyik alapvető tétele, hogy a jogszabályok főszabály szerint nem hatnak vissza a már létrejött jogviszonyokra. Ez különösen fontos a mezőgazdasági haszonbérleti szerződéseknél, ahol a felek hosszú időtávra terveznek. Ennek megfelelően a szerződéskötéskor hatályos szabályok maradnak irányadók akkor is, ha a jogszabályi környezet később változik. A későbbi módosítások csak a jövőben megkötött szerződésekre vonatkoznak.
Erre szolgál példaként a jogalkalmazásban a haszonbérleti díj megfizetésének szabályozása is – írja az anyagban Cseh Tibor András, a MAGOSZ főtitkára.
Haszonbérleti díj: új szabály, de csak új szerződésekre
Egy 2022-es jogszabály-módosítás előírta, hogy a haszonbért főszabály szerint banki átutalással vagy belföldi postautalvánnyal kell teljesíteni.
Ez azonban nem érinti a korábban megkötött szerződéseket, mivel azok esetében a módosításnak nincs visszaható hatálya. A rendelkezést kizárólag a 2022 után létrejött jogviszonyokra kell alkalmazni.
Ez a gyakorlat összhangban áll a 2010. évi CXXX. törvény 15. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltakkal.
Nem köthető ki termelési kényszer a szerződésben
A haszonbérleti szerződésekben nem lehet jogszerűen előírni, hogy a bérlő milyen növénykultúrát termesszen, vagy milyen agrotechnikai módszereket alkalmazzon. Ennek oka, hogy az ilyen kikötések korábban visszaélésekre is lehetőséget adtak, például arra, hogy formálisan kizárják az elővásárlási joggal rendelkező gazdákat.
Gyakorlati példa volt a „biogazdálkodás” szerződéses kikötése, amelyet a felek később ténylegesen nem tartottak be, miközben a hatósági kontroll sem volt kellően hatékony.
Fontos kiemelni: ha a bérlő valóban biogazdálkodást folytatna, arra külön előhaszonbérleti ranghely is biztosított.
Ezt a 2013. évi CCXII. törvény 51/B. § rendezi.
A haszonbérleti díj fizetése csak utólag lehetséges
- A hatályos szabályozás szerint a haszonbérleti díj kizárólag utólag fizethető, legkésőbb a naptári év végéig.
- Nem érvényes olyan szerződéses kikötés, amely előre történő fizetést ír elő – sem éves, sem teljes futamidőre vonatkozó formában.
- Ez a szabály kógens jellegű, vagyis a felek nem térhetnek el tőle, mivel nemcsak a Ptk., hanem a földforgalmi szabályozás is rögzíti.
- Jogalap: 2013. évi CCXII. törvény 50. § (2) bekezdés.
Tulajdonmegosztás és hrsz-változás: a haszonbérlet fennmarad
Az osztatlan közös tulajdon megszüntetése, illetve az ingatlan kimérése nem szünteti meg a fennálló haszonbérleti szerződést. Ugyanez igaz a bekebelezés esetére is: a jogviszony tovább él, a bérleti szerződés változatlanul hatályban marad.
A gyakorlatban azonban problémát okozhatott, hogy a helyrajzi szám változása miatt a szerződésben szereplő adatok elavulttá váltak, ami támogatási és adminisztrációs nehézségekhez vezethetett.
Ennek rendezésére jogszabályi módosítás történt, amely alapján a földhivatal automatikusan átvezeti a haszonbérlet tényét az új helyrajzi számra.
Jogszabályi háttér: 356/2007. Korm. rendelet 13. § (5)–(6) bekezdés.
Összegzés
A haszonbérleti jogviszonyok stabilitását a jogrendszer egyértelműen védi: a szerződéskötéskor hatályos szabályok az irányadók, a későbbi módosítások pedig csak kivételes esetekben hatnak vissza. Ez biztosítja a mezőgazdasági földhasználat kiszámíthatóságát és a hosszú távú gazdálkodási tervek jogi biztonságát.
Forrás: MAGOSZ
Indexkép: Pexels
