Miközben Romániában szinte hetente történik újabb medvetámadás, a szakemberek szerint a kialakult helyzetet nem lehet gyors politikai döntésekkel megoldani. A településekre rendszeresen bejáró nagyvadak miatt egyre többen félnek az erdőtől, a falvak határában dolgozó emberek pedig mind gyakrabban találkoznak medvékkel.
A barnamedve-állomány robbanásszerű növekedéséről és a következményekről beszélt Benke József, a Zetelaka és Társai Vadász- és Horgászegyesület elnöke.
A szakember szerint a jelenlegi helyzet gyökere 2016-ig nyúlik vissza, amikor gyakorlatilag leállították a medvevadászatot Romániában.
– Két medvegeneráció nőtt fel úgy 2016 és 2024 között, hogy nem vadászták őket. Azok a bocsok mára kifejlett állatok lettek, és ugyanazokat az útvonalakat használják, amelyeket az anyjuktól tanultak – vagyis rendszeresen visszajárnak a településekre – fogalmazott.
Több mint tízezer medve élhet Romániában
A román parlament nemrég elfogadta azt a javaslatot, amely a jelenlegi, évi mintegy 400-as kilövési kvótát 859-re emelné a 2026–2027-es időszakban.
A döntés mögött komoly tudományos kutatás áll: egy DNS-alapú vizsgálat során több mint 25 ezer mintából 10 200 különböző medvét azonosítottak a szakemberek.
Benke József szerint azonban a valós szám ennél is magasabb lehet, miközben a mostani kvóta még az éves szaporulat mértékét sem éri el.
– Ez inkább annak a jele, hogy talán jó irányba indulunk el, de látványos eredményt nem lehet egyik napról a másikra várni – mondta.
„Svédasztal” lett a falvak környéke
A szakember szerint a települések környéke különösen vonzó a medvék számára:
- több az élelem,
- zöldebb a növényzet,
- gyümölcsösök és mezőgazdasági területek várják a nagyvadakat.
Főként akkor jelennek meg tömegesebben a falvak közelében, amikor az erdőben kevés a természetes táplálék, például a bükk- vagy tölgymakk.
Az elmúlt időszakban számos tragédia történt: embereket támadtak meg a földeken, faluszéleken, legelőkön, több esetben halálos kimenetelű incidensek is történtek.
A szabályozás sem egyszerű
A szakember szerint sokan nem értik, miért nem lehet egyszerűen kilőni a veszélyes medvéket.
A jelenlegi romániai szabályozás alapján ugyanis a helyi bizottságok csak akkor intézkedhetnek gyorsan, ha a medve már belterületen jelenik meg. Külterületen – például legelőkön vagy erdőszélen – jóval bonyolultabb a beavatkozás.
Egy törvénymódosítás már megszületett, amely ezt kiterjesztené a külterületekre is, de az még az államfő aláírására vár.
Nem „sintérmunka”, hanem hosszú távú vadgazdálkodás
Benke József szerint fontos különbséget tenni a klasszikus vadászat és a problémás egyedek eltávolítása között.
– A vadászat csúcsa a medvevadászat, különösen a hajtóvadászat. Az, amikor egy veszélyes medvét kell kilőni egy bizottsági döntés alapján, nem vadászat – fogalmazott.
A szakember szerint a megoldás a következetes, több éven át tartó állományszabályozás lehetne, amely egyszerre védi az embereket és biztosítja a medveállomány hosszú távú fenntarthatóságát.
Úgy véli, a következő években sem várható gyors javulás, mert az elmúlt közel egy évtized hibás döntéseinek következményeit most kezdi igazán megérezni Románia.
Forrás: kronika.ro
Indexkép: Pexels
