Miközben Európában sokan még mindig idegenkedve fogadják a rovaralapú élelmiszereket, a háttérben már komoly tudományos és ipari fejlesztések zajlanak. A rovartenyésztés ma már nem pusztán futurisztikus ötlet vagy környezetvédelmi aktivisták kedvenc témája, hanem egy gyorsan növekvő, több milliárd dolláros globális piac. A terület különösen az állattenyésztés és a prémium takarmányozás szempontjából válhat meghatározóvá a következő évtizedben. A témáról Prof. Dr. Hunyadi Attila, a Szegedi Tudományegyetem Farmakognóziai Intézetének vezetője beszélt részletesen.
A rovarfehérje mögött komoly tudományos és gazdasági racionalitás áll
A professzor szerint néhány évvel ezelőtt valóban túlfűtött kommunikáció övezte a rovaralapú élelmiszerek kérdését, különösen a humán fogyasztás területén. Az elmúlt időszak azonban kijózanodást hozott: a hangsúly egyre inkább a gazdaságilag és technológiailag reális alkalmazási területekre helyeződött át.
– Két-három éve még inkább egy túlhype-olt trendnek tűnt az egész. Mostanra azonban világosan látszik, hogy a rovartenyésztésnek elsősorban a takarmányiparban van nagyon komoly létjogosultsága. A humán élelmiszerpiacon egyelőre lassabb az áttörés, főként kulturális okok miatt – fogalmazott.
A szakember hangsúlyozta: a rovartenyésztés mögött nem pusztán fenntarthatósági szlogenek állnak, hanem nagyon konkrét gazdasági és biológiai előnyök.
A rovarok kiváló fehérjeforrások, kedvező aminosav-összetétellel rendelkeznek, emellett jelentős mennyiségben tartalmaznak bioaktív vegyületeket, például antimikrobiális peptideket, amelyek az állategészségügyben is értékesek lehetnek.
Egy különös kullancsjelenségtől jutottak el a rovarfitoterápiáig
Hunyadi Attila saját kutatási területén keresztül került kapcsolatba a rovartenyésztéssel. A Farmakognóziai Intézet vezetőjeként eredetileg gyógynövényalapú gyógyszerkutatással foglalkozik, különösen természetes eredetű bioaktív anyagokkal.
A fordulópontot egy szokatlan állatorvosi kutatás hozta.
Prof. Dr. Hunyadi Attila – Fotó: Szegedi Tudományegyetem
Az Állatorvostudományi Egyetem parazitológusa, Hornok Sándor figyelt fel arra, hogy énekesmadarakon élősködő kullancsok abnormális vedlést mutattak. A feltételezés szerint ez összefüggésben állhatott a madarak által elfogyasztott rovarokban jelen lévő hormonhatású anyagokkal.
A kutatás során a szegedi kutatók megvizsgálták a madarak vérmintáit, és meglepő eredményre jutottak: jelentős mennyiségű növényi eredetű rovarhormont mutattak ki bennük.
– Az első gondolatom az volt, hogy ez nem származhat közvetlenül a rovarokból, mert túl kis mennyiségben vannak jelen bennük ezek az anyagok. Sokkal valószínűbbnek tűnt, hogy a rovarok által elfogyasztott növényekből indul az egész folyamat – magyarázta.
Innen indult el az a kutatási irány, amely ma már célzottan vizsgálja, miként lehet különböző gyógynövények hatóanyagait tenyésztett rovarok szervezetébe „beépíteni”.
A professzor ezt a folyamatot lényegében „rovaron keresztül végzett fitoterápiának” nevezte.
Új generációs prémium takarmány készülhet
A rovartenyésztés legnagyobb piaci potenciálját jelenleg az állati takarmányozás jelenti. A kutató szerint a rovarfehérje különösen az akvakultúrában, vagyis a haltenyésztésben válhat kulcsszereplővé.
A hagyományosan használt halliszt előállítása ugyanis rendkívüli környezetterheléssel jár, ami hosszú távon fenntarthatatlan.
– Gazdasági szempontból a tenyésztett rovar ma már gyakorlatilag versenyképes a halliszttel. Innentől kezdve pedig a fenntarthatósági és egészségügyi előnyei miatt egyértelműen felé billen a mérleg – mondta.
A szakember szerint a rovaralapú takarmányok nemcsak fehérjeforrásként érdekesek, hanem funkcionális takarmányként is.
A bennük található bioaktív anyagok javíthatják az állatok bélflóráját, immunrendszerét és általános egészségi állapotát, így akár az antibiotikum-felhasználás csökkentésében is szerepet játszhatnak.
A legfontosabb kérdés: mit eszik a rovar?
A kutatások egyik központi kérdése jelenleg az, hogy milyen alapanyagokon tenyésztik a rovarokat.
A rovarok összetétele ugyanis rendkívül érzékenyen reagál a takarmányra: az elfogyasztott növényi anyagok, bioaktív vegyületek és esetleges szennyeződések közvetlenül befolyásolják a késztermék minőségét.
A professzor szerint a korábbi kutatások főként biztonsági kérdésekre koncentráltak: mikotoxinok, penészanyagok vagy toxikus vegyületek felhalmozódását vizsgálták.
A szegedi kutatócsoport azonban egy ennél jóval ambiciózusabb irányt választott.
Célzottan olyan gyógynövényeket etetnek tenyésztett rovarokkal, amelyekből értékes hatóanyagok épülhetnek be a rovar szervezetébe.
– A cél az, hogy a rovar ne pusztán fehérjeforrás legyen, hanem funkcionális, egészségügyi előnyökkel rendelkező prémium alapanyag – hangsúlyozta.
A rovarfehérje különösen az akvakultúrában, vagyis a haltenyésztésben válhat kulcsszereplővé – Fotó: Szegedi Tudományegyetem
A szója és a pálmaolaj egyelőre még túl olcsó
Bár a rovartenyésztés technológiailag ígéretes, gazdaságilag még nem minden területen versenyképes.
A szója és a pálmaolaj továbbra is rendkívül olcsó fehérje- és zsírforrásnak számítanak, még akkor is, ha előállításuk komoly környezeti károkat okoz.
A professzor szerint ezért jelenleg a teljes kiváltás helyett inkább részleges helyettesítésben gondolkodik az iparág.
Az egyik legfontosabb fejlesztési irány az automatizáció, amely jelentősen csökkentheti a tenyésztési költségeket.
A másik út pedig az úgynevezett „magas hozzáadott értékű” rovartermékek fejlesztése – vagyis olyan prémium takarmányoké, amelyek kis mennyiségben is jelentős egészségügyi előnyt biztosítanak.
A szegedi kutatások egyik legizgalmasabb iránya jelenleg az, hogy a rovarokat biológiai „átalakító rendszerként”, kvázi bioreaktorként használják – Fotó: Szegedi Tudományegyetem
A humán fogyasztás legnagyobb akadálya továbbra is pszichológiai
A humán rovarfogyasztás esetében a technológiai problémák mellett komoly kulturális ellenállás is jelen van Európában.
Miközben Ázsiában, Afrikában vagy Latin-Amerika számos országában hagyományos élelmiszernek számítanak bizonyos rovarfajok, Európában sokan továbbra is idegenkednek tőlük.
Hunyadi Attila saját tajvani tapasztalatait is felidézte: ott például az őslakos falvakban teljesen hétköznapi ételnek számított a hernyós sült rizs.
– Nem volt semmi különös íze. Ha nem tudtam volna, hogy mit eszek, simán mondhattam volna rá, hogy csirkehús – mesélte.
A professzor ugyanakkor úgy véli, a globális élelmezési válság és a fenntarthatósági szempontok hosszabb távon fokozatosan átírhatják a jelenlegi kulturális reflexeket.
A gyógyszerkutatásban is új korszak jöhet
A szegedi kutatások egyik legizgalmasabb iránya jelenleg az, hogy a rovarokat biológiai „átalakító rendszerként”, kvázi bioreaktorként használják. Bizonyos növényi hatóanyagokat ugyanis a rovarok anyagcseréje új vegyületekké alakíthat át, amelyek akár hatékonyabb gyógyszerjelöltek lehetnek. A professzor szerint a természetben egy rendkívül összetett, evolúciósan együtt fejlődő biokémiai hálózat működik a növények, rovarok és állatok között.
– A rovarok az evolúció során megtanulták átalakítani a növények védekező anyagait. Ezekből olyan új molekulák keletkezhetnek, amelyek gyógyszerkutatási szempontból rendkívül értékesek lehetnek – mondta.
A kutatócsoport jelenleg egy az NKFIH által támogatott projektben vizsgálja ennek humán gyógyszerkutatási lehetőségeit. A cél hosszabb távon akár teljesen új természetes eredetű gyógyszerhatóanyagok fejlesztése lehet.
Indexkép: Shutterstock
