Egyiptomi kutatók genetikailag változatos, több antimikrobiális szerrel szemben is ellenálló Salmonella enterica törzseket azonosítottak brojlercsirkékből származó mintákban. A Mansoura Egyetem és több együttműködő kutatóintézet szakemberei szerint az eredmények ismét ráirányítják a figyelmet a szigorúbb járványügyi ellenőrzésre, a rendszeres monitoringra és az antimikrobiális készítmények felelősségteljesebb használatára a baromfitermelésben.
A Scientific Reports folyóiratban megjelent tanulmány alapján a baromfiállományok az antimikrobiális szerekkel szemben ellenálló Salmonella-törzsek hordozóivá válhatnak. A kutatók több olyan baktériumot is találtak, amelyek mobil genetikai elemeket hordoztak. Ezek elősegíthetik, hogy a rezisztenciáért felelős gének egyik baktériumról a másikra kerüljenek.
Ez a folyamat megnehezítheti a fertőzések ellenőrzését, és növelheti annak veszélyét, hogy a rezisztens kórokozók az állattartó telepeken, illetve az élelmiszerláncban is továbbterjedjenek. A tanulmány szerzői ezért az antimikrobiális rezisztencia folyamatos nyomon követését sürgetik az egyiptomi baromfiágazatban.
Többféle antibiotikummal szemben is ellenálltak
A kutatás során összesen 29 Salmonella enterica izolátumot vizsgáltak meg. A baktériumtörzseket egyiptomi brojlercsirke-állományokból gyűjtötték, majd laboratóriumi és genetikai elemzésnek vetették alá. A vizsgálatok több antimikrobiális hatóanyagcsoporttal összefüggő rezisztenciagéneket mutattak ki. Ezek között szerepeltek a tetraciklinekkel, aminoglikozidokkal, fenikolokkal és szulfonamidokkal szembeni ellenálló képességet biztosító genetikai elemek.
Az eredmények szerint több izolátum nem csupán egyetlen készítménnyel, hanem több különböző gyógyszercsoporttal szemben is rezisztensnek bizonyult. Ez azért jelent komoly állategészségügyi kockázatot, mert fertőzés esetén jelentősen beszűkülhet a hatékonyan alkalmazható kezelések köre.
Több szerovariánst is azonosítottak
A szakemberek a vizsgált mintákban több Salmonella-szerovariánst azonosítottak. Ezek között megtalálható volt a Salmonella Kentucky, a Salmonella Jerusalem és a Salmonella Colorado is.
Egyes törzsek több rezisztenciagént hordoztak egyidejűleg, és olyan ellenálló képességet mutattak, amely számos, a gyakorlatban alkalmazott antimikrobiális készítménnyel szemben csökkentette a kezelések várható hatékonyságát.
A kutatók szerint az ilyen profilú baktériumok jelenléte komoly kihívást jelenthet a baromfiállományok gyógykezelésekor. A rezisztencia ráadásul nem kizárólag állategészségügyi kérdés, mivel egyes Salmonella-törzsek az emberi megbetegedések kialakulásában is szerepet játszhatnak.
A kutatás során összesen 29 Salmonella enterica izolátumot vizsgáltak meg – Fotó: Shutterstock
Ritkán jelentett rezisztenciagének is előkerültek
A vizsgálat során az aphA1 és a fosA3 rezisztenciagéneket is kimutatták a brojlercsirkékből származó Salmonella-izolátumokban. A tanulmány szerzői szerint ezek a gének korábban csak ritkán szerepeltek az Egyiptomban, baromfihoz köthető Salmonella-törzsekről szóló beszámolókban. Megjelenésük ezért különösen indokolttá teszi a rendszeres és széles körű ellenőrző vizsgálatokat.
A rezisztenciagének felismerése önmagában is fontos, de a kutatók szerint még nagyobb figyelmet érdemel az, hogy ezek milyen genetikai környezetben helyezkednek el, és mennyire könnyen adódhatnak tovább más baktériumoknak.
Mobil genetikai elemek segíthetik a terjedést
A tanulmány egyik meghatározó megállapítása szerint számos rezisztenciagén úgynevezett 1-es osztályú integronokhoz kapcsolódott. Az integronok olyan genetikai rendszerek, amelyek képesek különböző géneket befogadni és továbbadni. Jelenlétük lehetővé teheti, hogy a baktériumok rezisztenciáért felelős tulajdonságokat cseréljenek egymás között. Ez azt jelenti, hogy az antimikrobiális rezisztencia nemcsak az adott baktériumtörzs szaporodásával terjedhet, hanem genetikai elemek átadásával is megjelenhet más baktériumokban. Zárt állattartó rendszerekben, ahol sok állat él egymáshoz közel, ennek különösen nagy jelentősége lehet.
A folyamat a termelési környezetben, a trágyában, az ivóvízrendszerekben, az alomban és a telepi eszközök felületén is végbemehet. Nem megfelelő higiéniai gyakorlat esetén a rezisztens baktériumok a feldolgozás során az élelmiszerláncba is bekerülhetnek.
Nem egyetlen törzs okozza a problémát
A genetikai vizsgálatok azt is megmutatták, hogy az azonosított Salmonella-törzsek között jelentős változatosság volt. Ez arra utal, hogy az egyiptomi brojlertermelésben nem egyetlen, széles körben elterjedt rezisztens törzs kering, hanem több, egymástól genetikailag eltérő változat is jelen lehet.
A nagy genetikai sokféleség megnehezítheti a fertőzési láncok feltérképezését. Arra is utalhat, hogy a rezisztencia több különböző forrásból és több eltérő időpontban kerülhetett be a baromfiállományokba. A kutatók szerint ez a körülmény megerősíti, hogy a járványügyi vizsgálatokat nem elegendő kizárólag egy-egy telepre vagy törzsre korlátozni. Átfogóbb, régiókra és teljes termelési láncokra kiterjedő ellenőrzési rendszerekre van szükség.
A helytelen antibiotikum-használat növelheti a kockázatot
Az antimikrobiális rezisztencia kialakulásában és fennmaradásában fontos szerepet játszhat a gyógyszerek nem megfelelő alkalmazása.
Ha az antibiotikumokat indokolatlanul, túl gyakran, nem megfelelő adagban vagy helytelen ideig használják, az szelekciós nyomást gyakorol a baktériumokra. Ennek hatására az érzékeny kórokozók elpusztulhatnak, miközben az ellenálló változatok fennmaradnak és elszaporodnak.
A probléma súlyosbodhat akkor is, ha a kezeléseket előzetes laboratóriumi vizsgálat nélkül kezdik meg, vagy ha ugyanazokat a hatóanyagokat rendszeresen alkalmazzák megelőzési céllal.
A kutatás szerzői ezért azt hangsúlyozzák, hogy az antimikrobiális szereket kizárólag indokolt esetben, állatorvosi felügyelet mellett és lehetőség szerint érzékenységi vizsgálatok eredményeire alapozva kell alkalmazni.
A rendszeres monitoring korai figyelmeztetést adhat
A rezisztens baktériumok korai felismerése jelentősen hozzájárulhat a terjedés korlátozásához. Ehhez rendszeres mintavételre és laboratóriumi ellenőrzésekre van szükség a brojlertelepeken. A vizsgálatoknak nemcsak az állatokra, hanem a telepi környezetre, az ivóvízre, a takarmányra, az alomra és a dolgozók által használt eszközökre is ki kell terjedniük.
A molekuláris genetikai módszerek segítségével nemcsak a Salmonella jelenléte állapítható meg, hanem az is, hogy az adott törzs milyen rezisztenciagéneket hordoz, és milyen kapcsolatban állhat más, korábban kimutatott baktériumokkal.
Az ilyen adatok alapján célzottabb járványvédelmi intézkedések vezethetők be, és pontosabban meghatározható, hol lehet szükség az állománykezelési vagy higiéniai gyakorlat megváltoztatására.
A biobiztonság erősítése is alapvető
A gyógyszerhasználat csökkentése önmagában nem elegendő. A fertőzések megelőzéséhez a telepi biobiztonság következetes javítására is szükség van. Fontos a baromfiállományok rendszeres állategészségügyi ellenőrzése, az istállók alapos tisztítása és fertőtlenítése, a megfelelő turnusváltás, a rágcsálók és rovarok elleni védekezés, valamint az ivóvíz és a takarmány higiéniai állapotának folyamatos felügyelete. A dolgozók mozgásának szabályozása, a telepi ruházat és lábbeli használata, továbbá a járművek és eszközök fertőtlenítése szintén mérsékelheti a kórokozók behurcolását és továbbadását.
Minél kevesebb fertőzés alakul ki egy telepen, annál ritkábban válik szükségessé az antimikrobiális kezelés. A megelőzés így közvetlenül hozzájárulhat a rezisztencia kialakulásának lassításához is.
Az állati és az emberi egészség is érintett
Az antimikrobiális rezisztencia egyre komolyabb kihívást jelent a nemzetközi baromfiágazat számára. A rezisztens Salmonella-törzsek csökkenthetik az állatok bakteriális fertőzéseivel szemben alkalmazott kezelések hatékonyságát. Emellett élelmiszer-biztonsági kockázatot is jelenthetnek, ha a kórokozók a feldolgozott baromfitermékeken keresztül eljutnak a fogyasztókhoz. Ezért a kutatók úgynevezett egységes egészségügyi szemléletet sürgetnek, amely egyszerre veszi figyelembe az állatok, az emberek és a környezet egészségét.
A baromfitermelők, állatorvosok, élelmiszeripari szereplők, laboratóriumok és döntéshozók összehangolt együttműködése nélkül a rezisztens baktériumok terjedésének visszaszorítása csak korlátozott eredményeket hozhat.
Felelős gyógyszerhasználatra és szigorúbb ellenőrzésre van szükség
A tanulmány szerzői arra a következtetésre jutottak, hogy a brojlerágazatban tovább kell erősíteni az antimikrobiális készítmények körültekintő használatát, a rezisztenciavizsgálatokat és a telepi járványvédelmi rendszereket.
A rezisztens törzsek korai azonosítása, a gyógyszeres kezelések pontos dokumentálása és a biobiztonsági előírások következetes betartása együttesen lassíthatja a több gyógyszerrel szemben ellenálló Salmonella-változatok terjedését.
A kutatás arra is figyelmeztet, hogy a probléma nem korlátozódik egyetlen gazdaságra vagy országra. A nemzetközi állat- és élelmiszer-kereskedelem miatt a rezisztens baktériumok terjedése országhatárokon átívelő kockázatot jelenthet.
Forrás: foodagribusiness.world
Indexkép: pexels.com
_fill_540x300_0.jpg)
