2016/429/EU rendelet (továbbiakban AHL) 4. cikk 49. alapján az „összegyűjtés” fogalma a tartott szárazföldi állatok több létesítményből történő összegyűjtése az adott állatfajra vonatkozóan előírt minimum tartózkodási időnél rövidebb időszakra vonatkozik, a „minimum tartózkodási idő” pedig a 4. cikk 50. alapján az a legrövidebb idő, amely alatt biztosítani lehet, hogy az adott létesítménybe bekerült állatok egészségi állapota ne legyen rosszabb, mint az említett létesítményben tartott állatok egészségi állapota.
A haszonállat-gyűjtőállomások az Állategészségügyi Szabályzat 1. számú függelék 4. pontja alapján nagylétszámú állattartó telepnek minősülnek, melyek kialakításának meg kell felelnie szintén az Állategészségügyi Szabályzat 1. számú függelék 6. pontja előírásainak. (A tartási hely fogalmát pedig a 119/2007 (X.18.) FVM r. 2. § 15. pontja tisztázza)
Az állatok más tagállamba történő kiszállítása vagy közvetlenül a származási állattartó telepről vagy az összegyűjtésüket végző engedélyezett létesítményből (továbbiakban „gyűjtőállomások”) történhet.
Az összegyűjtés során figyelembe kell venni, hogy az állatok legfeljebb három összegyűjtési műveletnek vethetők alá. Azaz, az összegyűjtési tevékenység során egy állat legfeljebb három gyűjtőállomásra vihető be. (2020/688 EU rendelet 43. cikk)
A gyűjtőállomások engedélyezését a vármegyei kormányhivatal élelmiszerlánc felügyeletért felelős főosztálya végzi. Az engedély iránti kérelmet a gyűjtőállomás működtetéséért felelős személynek vagy gazdasági társaságnak kell benyújtania.
Fontos, hogy a vármegyei kormányhivatal engedélye nélkül a gyűjtőállomások nem kezdhetik meg tevékenységüket! (AHL 94. cikk)
Fotó: pexels.com
A gyűjtőállomások működési engedélyének kiadásához az alábbi feltételek megléte minden esetben kötelező (2019/2035 EU rendelet 5., 22., 35. cikk, valamint I. melléklet 1. rész):
- az állatok számára az Állategészségügyi Szabályzat 12. függeléke szerinti elkülönítést biztosító, megfelelő elkülönítő létesítményeknek kell rendelkezésre állniuk a betegségre gyanús állatok számára;
- a létesítményen belül az állatok elhelyezésére szolgáló, járványügyi szempontból elkülönített területeken (állattartó telepen engedélyezett karanténozás feltételei szerint elkülönülő karám/istálló) egyidejűleg csak az ugyanazon fajhoz tartozó, azonos egészségi állapotú, ugyanabba a kategóriába tartozó patások helyezhetők el;
- ettől eltérve a juh- és kecskefélék egyidejűleg együtt is elhelyezhetők a létesítményben vagy a létesítményen belül az állatok elhelyezésére szolgáló, járványügyi szempontból elkülönített területeken;
- a szennyvíz összegyűjtésére megfelelő rendszer kialakítása szükséges; amely biztosítja a keletkező szennyvíz zárt elvezetését, gyűjtését csatorna közmű vagy engedélyezett vállalkozás által ürített ciszterna rendszer által;
- az állatok tartására szolgáló területeket, az átjárókat, valamint az állatokkal érintkezésbe kerülő anyagokat és felszereléseket az állatok kiszállítása után és szükség esetén azok beszállítása előtt is, meg kell tisztítani és ki kell fertőtleníteni;
- a tisztítási és fertőtlenítési műveletek után, valamint az állatok minden egyes új tételének a létesítményekbe való megérkezése előtt megfelelő egészségügyi pihentetést kell végezni;
- az állatok be- és kirakodásához megfelelő felszereléseknek és létesítményeknek folyamatosan rendelkezésre kell állniuk;
- az állatok számára a gyűjtőállomáson megfelelő minőségű, az állattartó telepekre vonatkozó állategészségügyi és állatvédelmi előírásoknak megfelelő, a az állat fajának, fajtájának igényeit kielégítő szálláshelyet kell biztosítani, oly módon alakítva ki azt, hogy gyűjtőállomáson kívüli tartott állatok, valamint vadállomány ne érintkezhessen a létesítményen belül elhelyezett állatokkal, valamint a szálláshely ne érintkezzen közvetlenül a gyűjtőállomás elkülönítő helyiségeivel;
- az ellenőrzések és a szükséges kezelések elvégzéséhez megfelelő terelő, leszorító eszközöknek folyamatosan rendelkezésre kell állniuk;
- az alomanyag, a takarmány, és a trágya számára megfelelő tárolóhelyet kell biztosítani;
- az állatok tartására szolgáló területeknek, valamint az átjáróknak, a padlóknak, a falaknak, a rámpáknak és az állatokkal érintkező egyéb anyagoknak és felszereléseknek könnyen tisztíthatóknak és fertőtleníthetőknek kell lenniük;
- a létesítmények, felszerelések és szállítóeszközök tisztításához és fertőtlenítéséhez megfelelő felszerelést és elegendő mennyiségű tisztító-, valamint fertőtlenítőszert kell biztosítani, a takarítás és fertőtlenítés elvégzéséről pedig a felhasznált szerek nevének, koncentrációjának feltüntetése mellett naprakész nyilvántartást kell vezetni.
- a gyűjtőállomáson irodahasználati lehetőséget kell biztosítani a hatósági állatorvos számára a következők céljából:
- a dokumentáció ellenőrzése;
- a szükséges állategészségügyi bizonyítványok kiállítása;
- a felelős személynek gondoskodnia kell arról, hogy a hatósági állatorvos számára megfelelő létszámú, megfelelően képzett állatgondozó álljon rendelkezésre az ellenőrzési feladatok ellátásához.
Fotó: pexels.com
Nyilvántartás-vezetési kötelezettség:
- a gyűjtőállomásra belépő minden egyes állat fülszáma
- az állatok származási létesítményének tenyészetkódja és tartási hely azonosítója
- az állatok rendeltetési létesítményének egyedi nyilvántartási vagy engedélyszáma, hazai létesítmény esetében tenyészetkódja és tartási hely azonosítója, más tagországi létesítmény esetében TRACES azonosítója
- a gyűjtőállomáson tartózkodó állatok elhullásának, illetve elvesztésének dátuma
- az állatokat be- és kirakodó szállítóeszközök rendszáma, valamint az állatok szállítójának egyedi nyilvántartási száma, amennyiben van ilyen
- az állatok kötelező kísérő dokumentumainak hivatkozási számai
Fontos, hogy a fenti előírások mellett a nagylétszámú állatokat tartó telepekre vonatkozó EU-s és nemzeti jogszabályok által előírt tárgyi és személyi feltételek megléte és a nyilvántartás-vezetési kötelezettségek betartása is elengedhetetlen!
Szarvasmarhafélék gyűjtőállomásokról történő kiszállításának feltételei más EU tagállamba (2020/688 45. cikk)
- A gyűjtő létesítményben az állatok legfeljebb 14 napot tölthetnek el.
- A szállítmányok között alapos takarítás és fertőtlenítés szükséges.
- Az állatokat beszállító, valamint kiszállító járműveket kötelező alaposan lefertőtleníteni a létesítménybe történő belépés és a létesítmény elhagyása előtt.
- Az összegyűjtést lefolytató felelős személyek kötelesek gondoskodni arról, hogy az összegyűjtött állatok azonos egészségi állapotban legyenek.
- Az összegyűjtött állatok a gyűjtőállomáson és a szállítás során nem érintkezhetnek rosszabb egészségi állapotú állatokkal.
Állatorvosi jelenlét az állatok berakodásakor
A Bizottság 2020/688 felhatalmazáson alapuló rendelete 91. cikkének megfelelően az állatok berakodása előtt 24 órán belül a szállítmányt indító hatósági állatorvosnak kötelező az állatok azonosságának ellenőrzése, klinikai vizsgálata és a szükséges okmányok (87/2012 VM rendelet szerinti belföldi állatorvosi bizonyítvány a mentességekkel, állattartói nyilatkozat, belföldi szállítójármű engedély, amennyiben releváns, laboratóriumi vizsgálati jegyzőkönyvek, fülszámlista, szállítmányozói engedély, járművezetők és kísérők képesítési bizonyítványa) ellenőrzése.
A vizsgálat során meg kell győződni arról, hogy minden állat rendelkezik a fajra vonatkozóan előírt egyedi azonosítóval, a szállításra előkészített állatok megegyeznek a fülszámlistában szereplő állatokkal, továbbá, hogy az állatok megfelelnek az állategészségügyi bizonyítványon szereplő feltételeknek, amennyiben szükséges, a laboratóriumi vizsgálatokat megfelelő eredménnyel elvégezték, az előírt immunizálások megtörténtek.
A fizikális vizsgálat során meg kell győződnie arról, hogy az állatok nem mutatják betegség klinikai tüneteit, különös tekintettel a faj szempontjából releváns jegyzékbe foglalt betegségekre (lásd 1. melléklet), valamint, hogy az állatok a tervezett szállításra alkalmas állapotban vannak.
A fizikális vizsgálatnak a szállítóeszköz ellenőrzésére is ki kell terjednie.
A 2005/1/EK rendelet 14. cikke értelmében a nagy távolságon (8 órán túli) szállítás esetén a szállítmányozói engedélyen és a képesítési bizonyítványon túlmenően a szállítójármű jóváhagyási igazolását, valamint az útinapló valóságnak és a rendeletnek való megfelelését is ellenőrizni szükséges.
Amennyiben minden szállítási feltétel teljesül, akkor a hatósági állatorvos kiállítja az állategészségügyi bizonyítványt.
A fentiek szerint a hatósági állatorvos az állatok és a szállító eszköz fizikális vizsgálatát a szállítmány indítását megelőző 24 órán belül is elvégezheti, és a bizonyítványt kiállíthatja, amennyiben ennek feltételei ekkor fennállnak, vagyis valamennyi, a szállítmányba összegyűjtött állat már a gyűjtőállomásra beszállításra került és a szállító jármű is a gyűjtőállomáson tartózkodik.
Ezután a szállítójárműre való felhajtáskor a gyűjtőállomáson dolgozó gondozónak van felelőssége, hatósági állatorvos jelenléte már nem feltétlenül szükséges, kivéve, ha a rakodás több mint 4 órán át tart.
Fontos, hogy erre csak az EU-n belüli szállítások esetében van lehetőség, és csak abban az esetben, ha korábbi szállítmányokkal kapcsolatban nem volt nem-megfelelőség (pl. füljelző hiány, állatok száma vagy azonosítója nem egyezett a dokumentáción és a szállítójárművön, beteg állat került felhajtásra, a szállítójármű higiéniája nem volt megfelelő stb.).
Az EU-n kívüli, úgynevezett harmadik országokba irányuló állatszállítás (export) esetén szükséges a hatósági állatorvos jelenléte a szállítójárműre történő tényleges felhajtáskor is!
Az útinapló II. szakasza minden esetben kizárólag a felhajtás során ténylegesen jelen lévő személyek által kerülhet aláírásra!
A 2005/1/EK rendelet értelmében a gyűjtőállomás kizárólag abban az esetben tekinthető kiindulási helyként, ha:
- az első berakodási hely és a gyűjtőállomás között megtett távolság a 100 km-t nem haladja meg vagy
- az állatokat a gyűjtőállomásról való indulást megelőzően legalább hat órán át megfelelő alomban helyezik el, lehetőleg nincsenek megkötve és megitatják azokat.
Gyűjtőállomások személyzetének elvárt képzettsége
A 2005/1/EK rendelet 9. és 17. cikke, valamint a 2019/2035 EU rendelet I. melléklet 1. része értelmében a gyűjtőállomáson dolgozó gondozóknak olyan képzésen kell részt venniük, amely során oktatásra kerülnek a 2005/1/EK rendelet I. mellékletének vonatkozó rendelkezései, a létesítményben tartott patások kezelésére és szükség esetén azok megfelelő gondozására, valamint a fertőző állatbetegségek terjedésének megakadályozásához szükséges fertőtlenítési és higiéniás eljárásokra vonatkozó információk.
Az állatszállításhoz kötődő gyakorlati ismeretek átadása történhet a telep alkalmazásában álló, szállítói képesítési bizonyítvánnyal rendelkező munkavállaló, vagy ugyanezen képzettséggel rendelkező meghívott előadó által.
Mivel a gyűjtőállomás nagylétszámú állattartó létesítménynek minősül, így szükséges az állatjóléti felelős alkalmazása, aki az egyéb témakörök ismeretanyagának oktatását is képes ellátni a dolgozók felé.
A képzések megtartásának és elvégzésének igazolása a képzés időpontját és témaköreit tartalmazó jelenléti ív bemutatásával történik.
Jogszabályi háttér
- 2016/429/EU rendelet az Európai Parlament és Tanács rendelete a fertőző állatbetegségekről és egyes állategészségügyi jogi aktusok módosításáról és hatályon kívül helyezéséről („Állategészségügyi rendelet”, továbbiakban AHL)
- 2020/688/EU rendelet az (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a szárazföldi állatok és keltetőtojások Unión belül történő mozgatására vonatkozó állategészségügyi követelmények tekintetében történő kiegészítéséről
- 2019/2035/EU rendelet az (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a szárazföldi állatokat tartó létesítményekre és a keltetőkre, valamint a bizonyos tartott szárazföldi állatok és keltetőtojások nyomonkövethetőségére vonatkozó szabályok tekintetében történő kiegészítéséről
- 2005/1/EK rendelet az állatoknak a szállítás és a kapcsolódó műveletek közbeni védelméről, valamint a 64/432/EGK és a 93/119/EK irányelv és a 1255/97/EK rendelete módosításáról
- 2008. évi XLVI. törvény az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről
- 41/1997. (V. 28.) FM rendelet az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról, továbbiakban Állategészségügyi Szabályzat
- 32/1999. (III. 31.) FVM rendelet a mezőgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályairól
- 119/2007. (X. 18.) FVM rendelet a tartási helyek, a tenyészetek és az ezekkel kapcsolatos egyes adatok országos nyilvántartási rendszeréről
- 87/2012. (VIII. 27.) VM rendelet az élő állatok belföldi szállításának állat-egészségügyi szabályairól
- 54/2004. (IV. 24.) FVM rendelet Az egyes élő állatok és termékek Európai Unión belüli kereskedelmével kapcsolatos állategészségügyi és állattenyésztési ellenőrzésekről
- 99/2002. (XI. 5.) FVM rendelet a szarvasmarha-fajok egyedeinek jelöléséről, valamint Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről
- 182/2009. (XII. 30.) FVM rendelet juh- és kecskefélék egyedeinek Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről
- 83/2015. (XII. 16.) FM rendelet a sertések jelöléséről, valamint Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről
A rendeletek hatályos változatát a https://njt.hu/ és az EUR-Lex oldalon olvashatják.
Forrás: Nébih
Indexkép: pexels.com
