Ez a hírhedt légköri jelenség közvetlenül a Csendes-óceán térségéhez kötődik, de az olyan szuper ciklusokban, mint amilyen most van kialakulóban, Európa is érezni fogja a következményeit, bár inkább csak az év második felében. Amit viszont a világpiacon keresztül gyorsan tapasztani fogunk, az az amerikai és az ausztrál mezőgazdasági termelésre gyakorolt hatása. Sorra vesszük az egyes régiókat.
Amerikában esni fog, néhol túl sokat is
Az El Niño meleg fázisa során a trópusi Csendes-óceán keleti és középső medencéjében a tengervíz hőmérséklete jelentősen megemelkedik, ami alapvetően módosítja a légköri cirkulációs rendszereket. Egy „szuper” erősségű esemény jellemzően szélsőségesebb időjárási mintázatokat eredményez.
A mezőgazdaság szempontjából ez nem pusztán hőmérsékleti anomáliákat jelent, hanem a csapadékeloszlás és a vegetációs időszak megváltozását is.
Észak-Amerika keleti és középső mezőgazdasági övezeteiben – különösen az Egyesült Államok kukorica- és szójatermő régióiban – az ilyen években gyakran nedvesebb tavasz és nyár alakul ki. Most az előrejelzések szerint az átlagosnál 30–50 százalékkal több eső hullhat Közép-Nyugat és Ohio térségében. A talajnedvesség növekedése kedvezően hathat a kezdeti növényfejlődésre, de extrém esetben a túlzott csapadék miatt késik a vetés, később megnövekszik a gombás és bakteriális betegségek kockázata. A folyók vízgyűjtő területein árvizek alakulhatnak ki.
Dél-Amerikában az El Niño hatásai térben még inkább differenciáltak. Ilyenkor Brazília északi és északkeleti része gyakran szárazabbá válik. Ezzel szemben Dél-Brazília – itt találhatók a legfontosabb szója- és kukoricatermő államok, Mato Grosso, illetve Mato Grosso do Sul –, valamint Argentína megnövekedett csapadékkal számolhat. Megfelelő eloszlás esetén ez akár kedvezőbb termelési feltételeket is teremthet.
Lesz elég eső, és nemcsak nálunk – Fotó: Shutterstock
Ausztrália küzdeni fog
Ausztráliában az El Niño jellemzően szárazabb, hőhullámos időjárást hoz. A keleti és délkeleti államok – például Queensland, New South Wales és Victoria – mezőgazdasági termelői számára ez jelentős kihívást jelent, mivel a csapadékhiány a gabonatermesztést (búza, árpa) is visszavetheti. A keleti partvidéken a szántóföldi növények mellett az állattenyésztés is szenvedhet.
Európa: szeszélyes időjárás
Európában az El Niño hatása általában közvetettebb, ugyanakkor egy erős esemény esetén itt is kimutatható tendenciák rajzolódnak ki. A 2026-os tavaszi időszakra vonatkozó előrejelzések alapján a kontinens középső és déli részén az átlagosnál melegebb hőmérséklet várható, amelyhez a nyugat felől érkező ciklontevékenység erősödése társulhat.
Hőmérsékleti anomália Európában 2026 tavaszán – Fotó: Severe Weather Europe
Miközben Európa nagy része az átlagostól több esőt kaphat, addig hazánk inkább átlagos vagy attól valamivel több esőben részesülhet az elkövetkező hónapokban, különösen az ország középső vonalában:
Csapadékanomália Európában 2026 tavaszán – Fotó: Severe Weather Europe
Ez különösen előnyös lehet az őszi vetésű kultúrák fejlődése szempontjából. Mint arra már korábbi cikkünkben is figyelmeztettünk:
a kórtani problémák erősödni fognak, a beavatkozások elvégzésére pedig szűk időablakok állnak majd rendelkezésre – ha másért nem, az erős szél miatt.
A tavaszi vetések esetében a talajmunkák és a vetés időzítése válhat nehezebbé. Ha nagy az időbeli csúszás, akkor az csökkent terméspotenciált eredményez. A változékony hőmérsékleti viszonyok pedig növelhetik a fagyveszélyt áprilisban. Ami pedig az őszt illeti, egy erős El Niño esetén a Kárpát-medence területén ekkor is egy melegebb és változékonyabb időjárással lehet dolgunk.
Mindent egybevetve ez az év a világ meghatározó termelőinél bőséges mennyiségű csapadékkal fog szolgálni. Biztosan lesznek árvizek és extrém ciklonok, amelyektől hangos lesz a média, de összességében sokkal több termést fog eredményezni ez az időjárás, mint amikor nem esik az eső.
Ez azt jelenti, hogy ha nem tör ki újabb politikai zűrzavar, akkor az idei terményárak nyomottan fognak alakulni.
Indexkép: Shutterstock.
