Súlyos ellátási válság alakult ki a globális műtrágyapiacon a Hormuzi-szoros részleges lezárása és az orosz export visszaesése miatt. Az Itafos vezérigazgatója szerint a világ foszfátellátása kritikus helyzetbe kerülhet, ami hatással lesz a vetésszerkezetre és a termésszintekre is. A kanadai-amerikai tulajdonosi hátterű globális cég elsősorban foszfát alapú műtrágyák és speciális növényi tápanyagok előállítására és értékesítésére szakosodott.
Óriási foszfáthiány bontakozik ki
Jared Brownfield műsorvezető egy podcast-beszélgetésben az Itafos vezérigazgatóját, David Delaney-t kérdezte a műtrágyapiac jelenlegi helyzetéről. A vállalatvezető a Hormuzi-szoros részleges lezárásával kapcsolatban kifejtette, hogy a globális kénkereskedelem mintegy 45 százaléka ezen az útvonalon halad keresztül, miközben az orosz kénexport is visszaesett. A kén azért érdekes egy foszfátgyártó számára, mert a foszfátkőzet feltárására kénsavra van szükség.
A szakember szerint a jelenlegi helyzet példa nélküli. Vancouverben a kén ára meghaladta az 1000 dollárt (körülbelül 350 ezer forintot) tonnánként, míg Brazíliában már 1200 dollár (nagyjából 420 ezer forint) feletti árakról beszélnek. Delaney úgy fogalmazott, hogy a piacról kieső mennyiség éves szinten megközelíti a 18 millió tonnát, ami havi szinten körülbelül 1,5 millió tonna hiányt jelent. A blokád harmadik hónapjához érve ez már mintegy 4,5 millió tonnás kiesést eredményezett.
A vezérigazgató szerint egyre több jel utal arra, hogy több jelentős szereplő is visszafogott működésre kényszerül. A marokkói OCP visszafogja a termelését, Brazíliában pedig több üzem bezárását jelentették be a gazdaságtalan működés miatt. A Tunéziában, Szenegálban és Dél-Afrikában működő gyárak is nehéz helyzetben lehetnek, továbbá Kína műtrágyagyártási helyzetét is aggasztónak nevezte. Mint mondta, az ország kénkészlete egymillió tonna alá csökkent.
Korábban arra számítottak, hogy Kína 4–4,5 millió tonna DAP- vagy MAP-műtrágyát exportálhat idén, azonban ezt a lehetőséget a magas kénárak és a foszforhiány jelentősen veszélyezteti.
A kukorica termelése eshet vissza a leginkább
Ahogy David Delaney fogalmaz: „Ha a globálisan elérhető kén közel felét kivonják a piacról, annak súlyos következményei lesznek. A szakember szerint a foszfátárak tartósan magasak maradhatnak, ezért úgy véli,
a következő 12 hónapban nem lesz elegendő nitrogén- és foszfátműtrágya a világban a korábbi termésátlagok fenntartásához, ami hatással lesz a vetésszerkezetre és az élelmiszerárakra is.
Ennek a folyamatnak a legnagyobb vesztese a kukorica lehet. A vezérigazgató szerint több ország újragondolja bioüzemanyag-stratégiáját és élelmiszer-biztonsági politikáját is. Az Egyesült Államok például az E15-ös üzemanyag felhasználásának bővítését tervezi, ami tovább csökkenti a kukorica világpiaci kínálatát. Delaney szerint az egyes országok egyre inkább azon gondolkodnak: exportálják-e a kukoricát, szóját, cukrot, pálmaolajat, vagy inkább saját tartalékaik megerősítésére használják fel. „Az ellátási láncok rugalmasságába vetett hitünk alapjaiban rendült meg."
Lásd még a témában: Ezekkel a lépésekkel tehetjük válságállóbbá a gazdaságunkat.
Indexkép: Agroinform.
