Észak-Olaszországban legalább nyolc denevérfaj (Chiroptera) használja a sertésfarmok környékét élőhelyként. Bár ez a kölcsönhatás mindkét fél számára előnyös lehet, a sertéstelepeken hiányzó fizikai akadályok és a biológiai biztonság hiányosságai fennmaradó kockázatot jelenthetnek a fajok közötti vírusátterjedés szempontjából – állítja az Olasz Állategészségügyi, Élelmiszer-biztonsági és Zoonózis Intézet (IZSVe) tanulmánya.

Az intézet szerint a megelőző intézkedések megerősítése csökkentheti a különböző koronavírusoknak (CoV-k), valamint általában a vadon élő állatokhoz köthető vírusoknak való kitettség kockázatát. Ez hosszú távon hozzájárulhat az emberek, a haszonállatok és a vadon élő állatok biztonságosabb együttéléséhez.

A denevérek mint természetes vírustározók

A denevéreket többféle koronavírus természetes rezervoárjaként tartják számon. Ezek közül néhány olyan vírusváltozatok kialakulásához vezethetett, amelyek az emberekre és az állatokra is veszélyesek, például a SARS-CoV-2, illetve a sertések járványos hasmenését okozó vírus.

A vírusok állatokra vagy emberekre történő átterjedésének dinamikája és mechanizmusai azonban nagyrészt továbbra is ismeretlenek.

denevér

Észak-Olaszországban legalább nyolc denevérfaj (Chiroptera) használja a sertésfarmok környékét élőhelyként – Fotó: Pixabay

Vizsgálatok az átterjedés kockázatáról

Az IZSVe kutatói tanulmányban vizsgálták a denevérekről sertésekre történő vírusátterjedés kockázati tényezőit. Esettanulmányként az észak-olaszországi, kiválasztott gazdaságokban azonosított koronavírusokat elemezték.

Stefania Leopardi vezető állatorvos és kutatási koordinátor hangsúlyozta: a vadon élő állatok, a haszonállatok és az emberek közötti határ rendkívül átjárható, ami lehetőséget teremt járványos potenciállal rendelkező fertőző betegségek megjelenésére.

Mint fogalmazott, a sertésfarmok potenciális „forró pontokként” szolgálhatnak olyan veszélyes rekombináns variánsok kialakulásához és terjedéséhez, amelyek veszélyt jelenthetnek az állati és az emberi egészségre. Az új koronavírusok azonosítása ezért kulcsfontosságú annak felméréséhez, hogy képesek-e alkalmazkodni a sertésekhez és az emberekhez. Ugyanilyen lényeges azonban azoknak a kockázati tényezőknek a feltárása is, amelyek elősegíthetik a fajok közötti átterjedést.

Denevérvédelmi oázisok az intenzív mezőgazdaságban

A tanulmány arra is rámutat, hogy a sertésfarmok denevérvédelmi oázisként működhetnek az intenzív mezőgazdaság által uralt, biodiverzitásában szegény vidéki tájakon.

Ezekben a környezetekben a denevérek fontos ökoszisztéma-szolgáltatást nyújtanak a káros rovarpopulációk szabályozásával, ami csökkentheti a növényvédő szerek használatának szükségességét. Ugyanakkor jelenlétük potenciális kockázatot is jelenthet, mivel az emberek és az állatok ki lehetnek téve az általuk hordozott vírusoknak.

Forrás: pigprogress.net
Indexkép: pixabay.com