A szakember szerint a magyar agrárium történelmi fordulóponthoz érkezett. Úgy véli, az elmúlt évtizedek intenzív talajművelésre, mélyszántásra és nagy mennyiségű műtrágya- valamint növényvédőszer-használatra épülő rendszere mára kimerítette önmagát.
„Amennyiben így folytatjuk, néhány éven belül kopár pusztulat lesz Magyarországon agrárium címén” – fogalmazott élesen.
A talaj a legnagyobb vesztes
Kökény Attila szerint az egyik legsúlyosabb probléma a termőtalaj folyamatos pusztulása. A hagyományos szántásos rendszerek szerinte szétverik a talaj szerkezetét, rontják annak vízmegtartó képességét, miközben a nyáron fedetlenül hagyott földek extrém módon felmelegszenek.
A regeneratív no-till rendszer ezzel szemben minimális talajbolygatásra, állandó talajtakarásra, takarónövények alkalmazására és sokszínű vetésforgóra épül. A cél az, hogy a talaj biológiai élete helyreálljon, és a föld képes legyen megtartani a nedvességet még szélsőséges időjárás esetén is.
Kökény Attila – Forrás: Facebook
A szakember szerint óriási különbség van a különböző művelési rendszerek között:
- egy jól működő regeneratív talaj akár óránként 200 milliméter csapadékot is képes befogadni,
- miközben sok hagyományosan művelt föld még 10 millimétert sem tud elnyelni.
Magyarország egyre gyorsabban szárad ki
Kökény Attila szerint a vízhiány már nem jövőbeli veszély, hanem jelenlegi valóság. Úgy látja, Magyarország évtizedeken át a víz gyors elvezetésére építette vízgazdálkodását, miközben ma éppen a víz helyben tartása lenne a kulcs.
A szakértő szerint:
- minden lehulló csapadékcseppet helyben kellene megtartani,
- növelni kellene a táj vízvisszatartó képességét,
- nagyobb szerepet kellene kapnia az erdőknek és a természetes vízmegtartó rendszereknek.
Különösen veszélyesnek nevezte a nyáron fedetlenül hagyott szántóföldeket, amelyek szerinte „hőszigetként” működnek, tovább fokozva az ország kiszáradását.
Hárommillió hektárt érint az erózió
A talajpusztulás mértéke Magyarországon is súlyos. A szakértő által idézett adatok szerint:
- a vízerózió mintegy 3 millió hektárt érint,
- a szélerózió további 1,8 millió hektáron okoz problémát.
Nemzetközi kutatások szerint a hagyományos művelés során akár évi 39 tonna talaj is eltűnhet hektáronként, míg direktvetéses rendszereknél ez töredékére csökkenthető.
Elavult szemlélet, lassú alkalmazkodás
Kökény Attila szerint
a magyar mezőgazdaság egyik legnagyobb problémája az alkalmazkodási hajlandóság hiánya.
Úgy fogalmazott: sok gazdálkodó még mindig ugyanazokkal a módszerekkel próbál dolgozni, amelyek 40-50 éve működtek.
„Dagasztunk egy nemzeti büszkeséget, miközben a világ elment mellettünk” – fogalmazott.
A szakember szerint az agrárképzés és a tudásátadás is megújulásra szorulna, mert a jelenlegi rendszer sok esetben már nem ad megfelelő válaszokat a klímaváltozás okozta kihívásokra.
Nem technológiai vita, hanem túlélési kérdés
A regeneratív gazdálkodás körüli vitákat Kökény Attila már nem szakmai ízléskülönbségnek tartja, hanem a mezőgazdaság jövőjét meghatározó kérdésnek.
Úgy látja, a következő évek nyertesei azok a gazdaságok lesznek, amelyek:
- képesek vizet megtartani,
- javítani tudják talajaik biológiai állapotát,
- csökkenteni tudják külső inputigényüket,
- és alkalmazkodnak a szélsőséges időjárási körülményekhez.
A szakember szerint a jelenlegi rendszer egyre több pénzt emészt fel, miközben folyamatosan romlik a termésbiztonság.
„Nem technológiai vita zajlik, hanem túlélési kérdés” – hangsúlyozta.
Forrás: Index.hu
Indexkép: Pexels
