Az utóbbi években mintha felborult volna az időjárás megszokott rendje. Egyik héten perzselő hőség szárítja ki a földeket, a másikon özönvízszerű esők mossák el a termést. A gazdák csak kapkodják a fejüket, a városlakók az árnyékot keresik, miközben egyre gyakrabban merül fel a kérdés: mit akar üzenni nekünk a természet?

Nem véletlenek a szélsőségek

A szakértők egyetértenek abban, hogy az extrém időjárási jelenségek gyakoribbá válása nem a véletlen műve. A globális felmelegedés miatt a légkör több energiát tárol, ami kiszámíthatatlanabbá teszi az időjárási rendszereket. Ez azt jelenti, hogy a korábban ritkának számító hőhullámok, heves zivatarok vagy hosszan elnyúló aszályos időszakok ma már szinte menetrendszerűen térnek vissza.

Magyarországon ez különösen érzékenyen érinti a mezőgazdaságot. A csapadék eloszlása egyre szélsőségesebb: sokszor egyszerre túl sok eső esik, máskor pedig hetekig egy csepp sem. A talaj nem tud alkalmazkodni, a növények stressz alá kerülnek, a termésbiztonság pedig meginog.

Bosszú vagy figyelmeztetés?

Sokan hajlamosak úgy fogalmazni: a természet „visszavág”. Valójában azonban nincs szó bosszúról. Sokkal inkább egyensúlyvesztésről, amelynek okai nagyrészt emberi tevékenységekre vezethetők vissza. Az erdőirtások, a városiasodás, a túlzott energiafelhasználás mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a természetes rendszerek védekezőképessége csökkenjen.

A szélsőséges időjárás így inkább figyelmeztetés: ha nem változtatunk, a következmények egyre súlyosabbak lesznek. Ez az üzenet nemcsak a döntéshozóknak szól, hanem mindannyiunknak – a gazdáktól a fogyasztókig.

vihar

A szélsőséges időjárás egyfajta figyelmeztetés – Fotó: Shutterstock

A mindennapokban is érezzük

Az extrém időjárás nem marad meg a statisztikák szintjén. Hatását a bőrünkön érezzük:

• nő a hőséggel összefüggő egészségügyi problémák száma,
• gyakoribbak az infrastruktúrát érintő károk,
• a mezőgazdasági veszteségek pedig az élelmiszerárakban is megjelennek.

Egy-egy súlyosabb év után már nemcsak a termés mennyisége, hanem a gazdálkodás kiszámíthatósága is kérdésessé válik.

Van kiút – de nem egyik napról a másikra

A jó hír az, hogy nem vagyunk teljesen eszköztelenek. A megújuló energiaforrások térnyerése, a talajkímélő művelés, az erdősávok visszatelepítése mind olyan lépések, amelyek segíthetnek tompítani a szélsőségek hatását. Emellett kulcsszerepe van a tudatosságnak: annak felismerése, hogy a klímaváltozás nem egy távoli probléma, hanem itt és most formálja a mindennapjainkat.

Tehát amikor legközelebb egy szokatlan vihar vagy rendkívüli hőség érkezik, érdemes más szemmel nézni rá. Nem fenyegetésként, hanem jelzésként: ideje változtatni.

Forrás: termeszeti.hu