Az Agroinform „Minden csepp számít!” online konferenciája nemcsak előadásokban, hanem szakmai párbeszédben is bővelkedett: a résztvevők számos gyakorlati kérdést fogalmaztak meg az öntözéstechnológia, vízgazdálkodás és precíziós megoldások kapcsán. Az alábbiakban a szakértők részletes válaszai olvashatók – a terepi tapasztalatoktól a technológiai lehetőségekig.
Van-e kockázata a felszín alá helyezett öntözőcsöveknek? Például mechanikai sérülés, rágcsálókár vagy eltömődés?
Fotyék Tibor (Pipelife Hungária Kft.) válasza:
Minden öntözőrendszer hordoz bizonyos kockázatot, ez alól a felszín alatti rendszerek sem kivételek. A legfontosabb tényező azonban az üzemeltetés minősége: a szakszerű használat és karbantartás jelentősen csökkenti a problémák esélyét. A mezőgazdasági területeken természetes módon jelen vannak a felszín alatti és feletti élőlények, így előfordulhat rágcsálók vagy akár nagyobb vadak okozta károsodás is. Ugyanakkor a modern rendszerek már fejlett monitoringmegoldásokkal működnek: nyomásváltozás alapján azonnal érzékelhető egy esetleges hiba, a vezérlők pedig akár azonnali riasztást küldenek az üzemeltetőnek.
Fotyék Tibor – Fotó: Agroinform.hu
A hibahelyek lokalizálása ma már drónos felméréssel, GPS-koordináták alapján is gyorsan megoldható. Ami az élettartamot illeti, egy megfelelően üzemeltetett felszín alatti öntözőrendszerrel 20–25 éves időtávon lehet tervezni. A hosszú működés feltétele a rendszeres karbantartás, az előírt öblítések és szezonális ellenőrzések elvégzése. A rendszer legérzékenyebb pontját általában nem a gerinchálózat, hanem a csepegtető elemek jelentik, amelyek idővel elöregedhetnek, és a vízkijuttatás egyenletessége romolhat.
A rendszer elhasználódása után a cső kitermelhető reális költség mellett a talajból?
Molnár Krisztián (Hydrotic Kft.) válasza:
A talajba helyezett csőrendszerek eltávolítása technológiailag megoldott, ugyanakkor a költségek és a kivitelezés nehézsége nagyban függ a telepítés mélységétől. A sekélyen, 10–20 centiméter mélységben fektetett csövek viszonylag gyorsan és gazdaságosan kiemelhetők. A 40–50 centiméter mélyen elhelyezett rendszerek esetében azonban a kitermelés már jóval bonyolultabb és költségesebb művelet.
A döntésnél mérlegelni kell, hogy valóban szükséges-e az eltávolítás: például végleges elhasználódás vagy termesztéstechnológiai váltás esetén indokolt lehet. Bizonyos esetekben – például ültetvények átalakításakor – akár célszerűbb is lehet a rendszer talajban hagyása. Fontos korlát ugyanakkor, hogy az ilyen csövek a használat után szennyezettek, így jelenleg nem újrahasznosíthatók ipari alapanyagként.
Molnár Krisztián – Fotó: Agroinform.hu
A beépítéskor szükséges-e környezetterhelési díjat vagy termékdíjat fizetni, illetve vállalható-e a csövek későbbi eltávolítása?
Molnár Krisztián (Hydrotic Kft.) válasza:
A csőrendszerekhez kapcsolódó termékdíjat a gyártó vagy forgalmazó fizeti meg, ennek költsége beépül a termék árába, így a felhasználónak külön ezzel nem kell számolnia. Ami a hosszú távú felelősséget illeti, mivel ezek a rendszerek 20–25 éves élettartamra készülnek, a kivitelezők nem tudnak garanciát vállalni arra, hogy évtizedek múltán eltávolítják a csöveket. Ugyanakkor megbízás esetén a kivitelezők elvégezhetik a kitermelést és a talaj állapotának helyreállítását.
A talajnedvesség-szenzorokat milyen talajparaméterek alapján telepítik, és hogyan kezelik a táblán belüli heterogenitást?
Szabó Emese (KITE Zrt.) válasza:
A kérdésben szereplő paraméterek (talajfizikai és -kémiai tulajdonságok) megbízható, reprodukálható mérésének előfeltétele, hogy valamely más táblatulajdonság alapján lehatároljuk a talajmintavételi zónákat. A talajtani szempontból homogénnek tekinthető talajfoltok körül határolása során ezért a táblán belüli heterogenitás elsődleges okaként fellépő talajképző tényezőt, a domborzatot (digitális magasságmodell, lejtőmeredekség, PDD-vízösszegyülekezés valószínűségét jellemző paraméter) használjuk.
Emellett figyelembe vesszük a termőképességet is, amely képes megmutatni a talajképző kőzetből eredő, de a domborzatban nem érzékelhető különbségeket.
Ezt követően határozhatóak meg a talajfizikai és kémiai paraméterek, reprezentatív mintavételt követően. A talajnedvesség szenzorok elhelyezésekor, amennyiben változtatható intenzitású öntözésről (VRI) beszélünk, zónánként egy szenzort alkalmazunk és a zónák szerint differenciálunk. Hagyományos öntözőberendezés esetében a domborzati viszonyokat és talajparamétereket tekintve jellemző egy, vagy (táblamérettől függően) két zónába helyezünk le szenzort, és ezek méréseit együttesen értékelve készül a táblaszintű ajánlás.
Szabó Emese – Fotó: KITE Zrt.
A légköri aszály és az állomány mikroklímája hogyan kezelhető a KITE precíziós rendszerével?
Szabó Emese (KITE Zrt.) válasza:
A szabadföldön, nem zárt termesztőberendezésben alkalmazott öntözési módok különböző mértékben képesek enyhíteni a légköri aszályt, azonban annak kedvezőtlen hatásait teljesen kivédeni nem képesek. Az öntözési szaktanácsadási rendszerünk kidolgozásakor a bázisállomáson túl több olyan eszköz is kialakításra került, melyek a növényállományban képesek a meteorológiai adatok és talajparaméterek mérésére, így a mikrobázisok, vízveszteségmérő állomások és node-ok is alkalmasak az állományklíma meghatározására.
A mért adatok asztali- és mobil alkalmazásokon is nyomon követhetőek. Az állományklíma (hőmérséklet, relatív páratartalom) érzékenyen előre jelzi a termékenyülési gondokat, azonban a beavatkozás sikere az öntözőberendezés kapacitásától és üzemszervezési kérdésektől is függ.
Mikor várható a csatornák feltöltése Hódmezővásárhely és Derekegyház térségében?
Gacsályi József főigazgató-helyettes, Országos Vízügyi Főigazgatóság válasza:
A csatornák feltöltése mindig a rendelkezésre álló vízkészlet nagyságától függ. A belvíz-elvezető csatornákban, belvíz illetve csapadék hiányában, nincs víz, feltöltésük nem megoldható. Az öntöző és kettősműködésű csatornák feltöltése folyamatosan történik. A kérdéses térségben Mindszent-Székkutasi-öntözőcsatorna, a Ludas-ér (kettősműködésű csatorna) és a Kórógy-ér (kettős működésű csatorna) üzemel, a vízbeadás vízigények alapján történik, a medrekben jelenleg is van víz.
Gacsályi József – Fotó: Agroinform.hu
Mikor valósulhat meg a Dél-Nyírség vízpótlása a Tisza vizével?
Gacsályi József főigazgató-helyettes, Országos Vízügyi Főigazgatóság válasza:
A Dél-Nyírség vízpótlása csak a teljes Nyírség vízpótlására Vásárosnaménynál tervezett tiszai vízkivételi mű, a hozzá tartozó 87 km nyomóvezeték és 5 db nyomásfokozó szivattyúállomás megépítésével valósulhatna meg. A vázolt vízpótlásnak jelentős a forrásigénye. Jelenleg is aktívan dolgozunk a beruházás ütemekre bontott projektcsomagjainak az összeállításán. A Nyírség kitettsége megköveteli a külső vízpótlás bevonását, de a megvalósítás ütemezését alapvetően a pályázati források rendelkezésre állása határozza meg.
Miért nem vonják be a vízgazdálkodási társulatokat a csatornák feltöltésébe?
Gacsályi József főigazgató-helyettes, Országos Vízügyi Főigazgatóság válasza:
A rendelkezésre álló csatornahálózat, különösen a szivattyúval feltölthető csatornahálózatok, vízzel való ökológiai célú feltöltése költséges, amire a vízügyi ágazat nem rendelkezik anyagi forrásokkal. A feltöltésük 2025-ben is az erre biztosított közvetlen költségvetési forrásból valósulhatott meg. Az még nem ismert, hogy a szükséges pénzügyi keret ebben az évben rendelkezésre áll-e. A vízgazdálkodási társulatok bevonása a vízpótlás végrehajtásába csak a pénzügyi keret rendelkezésre állását követhetően tervezhető meg.
Indexkép: Pexels
