A hazai díszkertészeti ágazat jelentős változások előtt áll, és a következő időszak egyik fő feladata a szakma gazdasági, társadalmi és döntéshozói pozíciójának megerősítése lesz – mondta nemrég egy pölöskei szakmai programon Kosztka Ernő, a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezetének elnöke.
Az ágazat képviselői az elmúlt években azon dolgoztak, hogy világosabban megfogalmazzák a díszkertészet szerepét az élhető környezet kialakításában. A cél az, hogy ezt ne csak a szakma, hanem a lakosság és a döntéshozók is felismerjék.
A hőhullámok, a szárazság és a városi környezet terhelése egyre nyilvánvalóbbá teszi a fák, parkok és más zöldfelületek jelentőségét.
Kosztka Ernő szerint hosszabb távon stratégiai ágazattá kellene emelni a díszkertészetet.
Ehhez új alapszabályra, hatékonyabb szervezeti működésre és szélesebb szakmai összefogásra van szükség. A szakmaközi szervezet nem különálló irányító központként működne, hanem olyan platformként, amely jogi, kommunikációs és szervezési hátteret ad a faápolók, termelők, kutatók, főkertészek és más szakemberek munkájához.
A szervezet augusztusi közgyűlésén fogadhatják el az új működési kereteket. A cél, hogy az őszi minisztériumi munkakezdésre rendezett háttérrel és egységes szakmai állásponttal kezdődhessenek meg az egyeztetések.
A jelenlegi becslések szerint a díszkertészeti és kapcsolódó zöldfelületi ágazat értéke 600–700 milliárd forint körül alakulhat. Mintegy 14 ezer gazdasági szereplő és hozzávetőleg 120 ezer bejelentett munkavállaló kapcsolódhat hozzá, de a pontos adatokhoz új, átfogó felmérésre van szükség.
Felértékelődhetnek a közterületekre, parkokba szánt dísznövények – Fotó: Agroinform
Kiemelt kérdés a kiszámítható finanszírozás megteremtése. A korábbi kiterjesztési rendszer két év alatt mintegy 30 millió forintot hozott, miközben az ágazati programokhoz évente legalább 100–300 millió forintos forrásra lenne szükség. Ebből marketinget, kutatást, adatgyűjtést, minőségbiztosítást és jogszabály-előkészítést lehetne finanszírozni.
A tervek között szerepel a Zöld Védjegy bevezetése, a jövő dísznövényeinek folyamatosan frissülő listája, valamint a gyenge minőségű vagy a hazai körülményekhez nem megfelelő termékek kiszűrése. A növénylistát idővel a pollenterhelésre vonatkozó információkkal is kiegészítenék.
A szervezet a közelgő HungaroGreen kiállításon is folytatni kívánja az ágazati célokról szóló egyeztetéseket. A szakmai rendezvények nemcsak az üzleti kapcsolatok és az ismeretátadás miatt fontosak. Lehetőséget teremtenek arra is, hogy az ágazat szereplői egy helyen találkozzanak, közösen értékeljék az eredményeket, és kifelé is megmutassák a szakma teljesítményét, hangzott el.
A vezetés ezért olyan éves rendezvényt is szeretne létrehozni, ahol az ágazati díjazottak, szakmai programok és kiemelt eredmények közösen jelenhetnek meg.
Ez egyszerre szolgálná a szakmai közösség erősítését, az eredmények elismerését és a külső kommunikációt.
Az ágazat egy kerettörvény megalkotását is kezdeményezné, amely egységesen rendezhetné a szakmát érintő szabályokat. Fontos cél, hogy a beruházások során a fákat és a zöld infrastruktúrát ne egyszerű költségtételként, hanem védendő, értéket növelő vagyonelemként kezeljék.
A pölöskei előadást a Nébih fajtakísérleti állomásának bejárása követte – Fotó: Agroinform
A szervezet digitális ágazati adatbázist is létrehozna, amely a tagok, az önkormányzatok, a döntéshozók és a lakosság számára eltérő hozzáférési szinteken biztosítana szakmai információkat.
Kosztka Ernő hangsúlyozta: az eredményekhez a tagság aktív részvételére van szükség. A szakmaközi szervezet csak akkor tudja hatékonyan képviselni a díszkertészet ügyét, ha a különböző szakterületek képviselői tudásukkal és kezdeményezéseikkel bekapcsolódnak a közös munkába.
Indexkép: Agroinform
