A dísznövényágazat fajtakísérletei, a nemesítési eredmények, valamint a változó éghajlati és piaci környezethez való alkalmazkodás álltak annak a szakmai napnak a középpontjában, amelyet július 30-án rendeztek meg a Nébih Pölöskei Fajtakísérleti Állomásán. A rendezvényt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezete, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem közösen szervezte.
A program bevezető előadásait követően a résztvevők szakmai bejáráson tekinthették meg az állomás dísznövény-fajtakísérleteit, megismerhették az alkalmazott termesztéstechnológiai megoldásokat, és több, nemesítéssel, fajtafejlesztéssel és városi zöldfelületekkel kapcsolatos előadást is meghallgathattak. A rendezvény célja nem csupán a kísérleti eredmények bemutatása volt, hanem az is, hogy közös gondolkodás induljon a dísznövényágazat előtt álló klimatikus, termesztési és piaci kihívásokról.
Egyre hangsúlyosabbá válik a dísznövényágazat
Várszegi Gábor, a Nébih Mezőgazdasági Genetikai Erőforrások Igazgatóságának igazgatója köszöntőjében kiemelte: a dísznövényágazat súlya a fajtaelismerési és fajtakísérleti munkában is folyamatosan növekszik. Ezt az új fajtabejelentések számának emelkedése, valamint az is jól mutatja, hogy egyre több helyszínen és egyre több növényfaj esetében állítanak be dísznövénykísérleteket.
A pölöskei szakmai nap egyik központi eleme az állomáson vizsgált dísznövényfajok és azok termesztéstechnológiájának bemutatása volt. A rendezvény idején 23 dísznövényfaj kísérleteihez kapcsolódó tapasztalatokat osztották meg a résztvevőkkel.
Várszegi Gábor hangsúlyozta, hogy az ilyen találkozók jelentősége túlmutat az előadásokon és a parcellák megtekintésén. A rendezvény egyben lehetőséget teremt arra is, hogy a kutatók, hatósági szakemberek, termesztők, nemesítők, kertészeti vállalkozások és szakmai szervezetek képviselői közvetlenül egyeztessenek egymással.
A jövőben várható éghajlati és piaci változásokra ugyanis csak közös szakmai gondolkodással lehet jól alkalmazható válaszokat találni. A programot ezért kötetlen szakmai beszélgetések, ebéd és metszési bemutató is kiegészítette.
A dísznövény-fajtakísérleti munka az állomás tevékenységének meghatározó részévé vált – Fotó: Agroinform
Több mint hat évtized tapasztalata
Szili Ferenc, a Nébih Pölöskei Fajtakísérleti Állomásának vezetője előadásában az állomás történetét, jelenlegi feladatait és a kísérleti környezet sajátosságait mutatta be. A dísznövényfajok és -fajták száma évről évre bővül, így mára ez a terület az állomás tevékenységének meghatározó részévé vált.
A pölöskei állomás egyik fő feladata az úgynevezett DUS-vizsgálatok elvégzése. A rövidítés a megkülönböztethetőség, az egyöntetűség és az állandóság vizsgálatát jelenti.
A szakemberek minden vizsgálatba vont növényfajtánál részletesen rögzítik azokat a tulajdonságokat, amelyek alapján a fajta elkülöníthető más fajtáktól, állománya megfelelően egységes, valamint tulajdonságai több szaporítási cikluson keresztül is stabilan fennmaradnak.
Egy-egy faj vagy fajta esetében akár 50–80 különböző tulajdonságot is megfigyelhetnek. A vizsgálatok során a növény habitusát, leveleit, virágait, termését, fejlődési ütemét és egyéb morfológiai jellemzőit is mérik.
A pölöskei állomáson nem gazdasági értékvizsgálatot végeznek, vagyis nem azt hasonlítják össze, hogy egy adott alma-, körte- vagy más fajta milyen terméshozamra képes. A feladat a fajták tulajdonságainak pontos, szabványosított leírása.
Az állomás együttműködik az Európai Unió Közösségi Növényfajta-hivatalával, a CPVO-val is, amely az uniós növényfajta-oltalmi rendszer működtetéséért felel.
A résztvevők szakmai bejáráson tekinthették meg az állomás dísznövény-fajtakísérleteit – Fotó: Agroinform
Hetvenöt hektáron zajlik a munka
A pölöskei állomás teljes területe 75 hektár. Ebből körülbelül 50–55 hektár pihentetett vagy szántóföldi hasznosítású terület, míg a gyümölcs- és dísznövény-kísérletek mintegy 20 hektárt foglalnak el.
Az üzemi termelésből származó bevétel az állomás működésében is szerepet játszik. A szántóföldi területen az adott évben szóját termesztettek piaci értékesítésre.
A kísérleti munka sikerét ugyanakkor nagymértékben meghatározzák a termőhelyi adottságok. A terület talaja kötött, agyagos szerkezetű. Az Arany-féle kötöttségi szám 42, ami a talaj művelhetőségét jelentősen befolyásolja.
Az ilyen talaj csak viszonylag szűk nedvességi tartományban munkálható megfelelően. Gyorsan kialakulhat az az állapot, amikor még túl nedves, röviddel később pedig már túlságosan száraz a talajmunkák elvégzéséhez.
A talaj mésztartalma alacsony, kémhatása pedig területenként változó. A pH 4 és 7,2 között alakul, vagyis több helyen savanyú talajon folyik a gazdálkodás. Ez egyes növényfajok, például az áfonya számára kedvező, más kultúráknál viszont termesztési nehézséget okozhat.
Szélsőséges hőmérsékletekkel kell megküzdeniük a növényeknek
A kísérleti állomás időjárási adatai jól szemléltetik, milyen körülmények között kell a fajtákat vizsgálni.
Január 1. és július 26. között 309 milliméter csapadék hullott Pölöskén. A tavaszi időszakban különösen az április bizonyult száraznak. Ez az utóbbi években visszatérő jelenség, ezért bizonyos gyümölcsültetvényeket, köztük az almát is öntözni kellett már áprilisban.
A májusi csapadék javított a helyzeten, júniusban és júliusban pedig mennyiségi szempontból több időszakban is elegendő víz érkezett. A csapadék hasznosulását azonban jelentősen rontotta a hőség, az erős szél és a gyors párolgás.
Egy-egy 8–10 milliméteres eső után gyakran rövid időn belül ismét száraz, forró és szeles idő következett, így a lehullott víz jelentős része gyorsan elveszett a talaj felső rétegeiből.
A hőmérsékleti adatok szintén komoly igénybevételt jeleznek. Januárban mínusz 17 Celsius-fokot mértek, júliusban pedig a hőmérséklet rövid időre megközelítette a 40 Celsius-fokot. A szabadföldre kiültetett növényeknek így egyetlen év során több mint 50 Celsius-fokos hőmérsékleti különbséget kell elviselniük.
A megfelelő sor- és tőtáv megválasztása nagy körültekintést igényel – Fotó: Agroinform
Közel másfél ezer gyümölcsfajta található az állomáson
A pölöskei állomás gyümölcsfajta-gyűjteménye rendkívül sokszínű. Cseresznyéből 175, meggyből 77, szilvából 124, almából több mint 200, körtéből pedig 198 fajta található a területen.
A kisebb területen vizsgált kultúrák közé tartozik az áfonya, a homoktövis, a bodza és a málna.
A héjas gyümölcsű növényekből is jelentős gyűjteménnyel rendelkezik az állomás. Dióból 85 fajtát tartanak fenn, köztük több évtizedes fákat és fiatal telepítéseket is. Mogyoróval szintén foglalkoznak, az újabb vizsgálati kultúrák között pedig a pekándió is megjelent.
A tapasztalatok szerint a pekándió magyarországi termesztésbe vonása megfelelő termőhelyen különösebb nehézség nélkül lehetséges.
Szelídgesztenyéből 67 fajta található Pölöskén. A szőlő esetében az állomány nyilvántartása 532 tételt tartalmaz, ebben azonban fajtaismétlések is szerepelnek, mivel a szőlőültetvény két különböző területen helyezkedik el. A ténylegesen elkülönülő fajták száma körülbelül 400.
Az állomáson összesen 19 gyümölcstermő növényfaj közel 1500 fajtáját tartják fenn és vizsgálják. Ez komoly szakmai feladatot jelent, hiszen minden faj eltérő ápolást, növényvédelmet, metszést és termesztéstechnológiai ismeretet igényel.
A dísznövények fokozatosan váltak meghatározóvá
A dísznövények telepítése 2015-ben kezdődött Pölöskén. Azóta csaknem minden évben érkezett új faj vagy fajta az állomásra.
Az első vizsgálatba vont dísznövényfaj a varázsmogyoró, vagyis a Hamamelis volt. A későbbi években többek között Diervilla-, Perovskia-, Cercis-, Lagerstroemia- és más dísznövényfajták kerültek a kísérletekbe.
Uzonyi Dezsőné állomásvezető mérnök ismertetése szerint jelenleg 21 dísznövényfaj 273 fajtája található meg az állomáson. A faj- és fajtaszám folyamatosan változik, mivel új bejelentések és új vizsgálati tételek érkeznek.
A dísznövény-kísérletek sajátossága, hogy az állomáson nem park- vagy kertépítési környezetben, hanem ültetvényszerű elrendezésben kell vizsgálni a növényeket. A fajtákat sorokba rendezve, egymás mellett helyezik el, hogy tulajdonságaik pontosan összehasonlíthatók legyenek.
Ez a rendszer a gyakorlati termesztéshez képest eltérő kihívásokat jelent. Egy városi parkban vagy házikertben egy növény nagyobb egyedi teret kaphat, az állomáson azonban a műveléshez szükséges gépeknek is el kell férniük a sorok között.
A fenológiai adatokat folyamatosan rögzítik
A dísznövények vizsgálata során a szakemberek részletes fenológiai megfigyeléseket végeznek.
Rögzítik többek között a rügyfakadás, a hajtásnövekedés megindulása, a virágzás kezdete és vége, valamint a lombhullás kezdete időpontját. Bizonyos növényfajoknál további fejlődési állapotokat is figyelnek.
A Diervilla esetében például a másodvirágzás kezdetét és végét is feljegyzik, a Cercis-fajtáknál pedig az őszi lombszíneződés kezdete is fontos vizsgálati szempont.
Ezek az adatok nemcsak a fajta hivatalos leírásához szükségesek, hanem a termesztők és a zöldfelület-gazdálkodók számára is értékes információkat jelenthetnek. Segítségükkel pontosabban meghatározható, hogy egy adott fajta mikor és meddig díszít, hogyan reagál a helyi klímára, illetve milyen szerepet tölthet be a parkokban és a települési zöldfelületeken.
A dísznövények esetén is fontos a metszés, mert van, amikor enélkül lehasad az ág a terhelés alatt – Fotó: Agroinform
A dísznövény-metszés külön szaktudást igényel
A szakmai tapasztalatok alapján a metszés kérdése is egyre nagyobb figyelmet kap.
A Cercis-fajtáknál például előfordul, hogy az ágak a kedvezőtlen koronaforma vagy a terhelés hatására lehasadnak. Emiatt a növények alakító metszését és megfelelő koronaszerkezetének kialakítását külön is tanulmányozni kell.
A metszési módot ráadásul nem lehet minden fajnál azonos elvek alapján meghatározni. Figyelembe kell venni a növény természetes habitusát, virágzási sajátosságait, regenerációs képességét, valamint azt is, hogy milyen célra szánják a fajtát.
A pölöskei szakmai naphoz ezért metszési bemutató is kapcsolódott, amely lehetőséget adott a tapasztalatok gyakorlati megosztására.
Nagy figyelem övezi a Lagerstroemia-fajták kísérleteit – Fotó: Agroinform
A vízpótlás nélkülözhetetlen a fiatal növényeknél
A száraz tavaszok és a forró nyári időszakok miatt az öntözés a dísznövény-kísérletek fenntartásának alapvető eleme.
A telepítés évében a növények rendszeres vízpótlást igényelnek, ellenkező esetben a begyökeresedés és a fajta vizsgálhatósága is veszélybe kerülhet. A fiatal, egy-két éves növényeket a nyári hőségben szintén öntözni kell.
Az állomás teljes területének folyamatos öntözésére nincs lehetőség, ezért mindig azokat a kísérleti blokkokat részesítik előnyben, ahol a vízhiány közvetlenül veszélyezteti a növényállományt.
A fajtabemutató a teljes szakmai láncot megszólította
A július 30-i pölöskei rendezvény előadásai és a kísérleti területek bejárása egyaránt azt mutatták, hogy a dísznövényfajták vizsgálata jóval összetettebb feladat a puszta megfigyelésnél.
A szakembereknek egyszerre kell figyelembe venniük a fajta morfológiai tulajdonságait, fejlődési ritmusát, növényvédelmi érzékenységét, vízigényét, metszési sajátosságait, térigényét és a szélsőséges időjárási körülményekkel szembeni reakcióját.
A rendezvény során bemutatott nemesítési előadások ehhez további összefüggéseket adtak. A fajtafejlesztésben ma már nem elegendő pusztán új virágszínt, lombformát vagy növekedési típust létrehozni. A növényeknek a városi környezet, a hőhullámok, a szárazság, a légszennyezés és a változó talajállapotok mellett is megbízhatóan kell teljesíteniük.
A pölöskei kísérletek ezért nemcsak a fajtaelismerési eljárás számára szolgáltatnak adatokat. Hosszabb távon a termesztők, faiskolák, nemesítők, kerttervezők, önkormányzatok és zöldfelület-fenntartók munkáját is segíthetik.
Indexkép: Agroinform
_lead_fill_540x300_0.jpg)
_lead_fill_540x300_0.jpg)
