A nyár a napelemes rendszerek számára az év legtermelékenyebb időszaka. Ugyanakkor a tartós hőség miatt a háztartások villamosenergia-fogyasztása is jelentősen megemelkedik. A klímaberendezések és ventilátorok hosszabb ideig működnek, a hűtőszekrények és fagyasztók nagyobb terhelés mellett dolgoznak, a nyári szabadságok idején pedig sok család több időt tölt otthon, ami tovább növeli az energiaigényt. Egy energiatároló beépítése különösen azoknak előnyös, akik napközben keveset tartózkodnak otthon, az energiafogyasztásuk viszont főként az esti órákra koncentrálódik.
Saját energiatárolóval növelhető a saját felhasználás
A napelemes rendszerek a legtöbb energiát jellemzően a déli órákban termelik, amikor a legtöbb háztartás fogyasztása viszonylag alacsony. Emiatt a megtermelt áram jelentős része visszatáplálásra kerül az elektromos hálózatba. Az esti órákban viszont, amikor főzés, világítás és a hűtő- vagy klímaberendezések egyidejűleg működnek, ismét megnő az energiaigény, amelyet sok esetben már a hálózatból kell fedezni.
Az intelligens energiatárolók ezt az időbeli különbséget hidalják át. A mesterséges intelligenciával támogatott energiagazdálkodási rendszerek képesek a napközben megtermelt villamos energiát eltárolni, majd akkor visszaadni, amikor arra valóban szükség van. Ennek eredményeként nő a saját felhasználás aránya, miközben csökken a hálózatról vásárolt áram mennyisége. Az energiatárolók elsődleges feladata, hogy a nappal megtermelt napenergiát az esti és éjszakai órákra megőrizzék. Ehhez azonban elengedhetetlen a megfelelő méretezés.
Mekkora akkumulátorra van szükség?
A német fogyasztóvédelmi szervezet ajánlása szerint a tárolókapacitás 1000 kilowattóra éves villamosenergia-fogyasztásra vetítve hozzávetőleg 1,5 kilowattóra legyen. Kisebb napelemes rendszereknél a tároló kapacitása ne legyen sokkal nagyobb a rendszer teljesítményénél. Ez alapján egy 5 kilowatt csúcsteljesítményű napelemes rendszerrel és évi 5000 kilowattóra fogyasztással rendelkező családi ház esetében körülbelül 7,5 kilowattórás akkumulátor jelenthet megfelelő választást.
A túl nagy energiatároló nem feltétlenül előnyös. Ha a rendszer kapacitásának jelentős része kihasználatlan marad, az akkumulátor hosszú időn keresztül alacsony töltöttségi szinten üzemelhet, ami gyorsíthatja az öregedését, miközben a beruházás költsége is magasabb lesz. Amennyiben a háztartás a közeljövőben elektromos autó beszerzését vagy hőszivattyú telepítését tervezi, érdemes nagyobb vagy később bővíthető energiatárolóban gondolkodni. Szintén indokolt lehet a nagyobb kapacitás, ha áramszünet esetére tartalékenergia-ellátást szeretnének biztosítani.
Energiatárolók Magyarországon
A hazai elszámolási rendszer sajátosságai miatt egyre fontosabb, hogy a megtermelt napenergiát a háztartások helyben használják fel. Minél nagyobb a saját felhasználás aránya, annál kisebb mértékben kell a hálózatba olcsón áramot értékesíteni és drágán vételezni onnan. Az elmúlt években állami ösztönző programok is segítették az energiatárolók létesítését. A Napenergia Plusz Program keretében például több ezer család számára vált elérhetővé a 66%-os arányban vissza nem térítendő támogatás napelemes rendszer és akkumulátoros energiatároló együttes telepítésére. Az Otthoni Energiatároló Program keretében pedig 2,5 millió forintos támogatásra lehetett pályázni. Emellett több hazai pénzintézet kínál kedvezményes zöld hitelkonstrukciókat energiahatékonysági beruházásokra, míg számos kivitelező részletfizetési lehetőséget is biztosít a nagyobb beruházások finanszírozásához.
A magyar piacon több ismert energiatároló-rendszer is elérhető. A leggyakrabban telepített megoldások közé tartoznak a Huawei LUNA2000, a BYD Battery-Box, a Deye, a Sungrow és a SolarEdge rendszerei, amelyekhez számos hazai kivitelező kínál telepítési szolgáltatást. Emellett a Tesla Powerwall és egyes Fronius-kompatibilis energiatárolók is elérhetők, bár ezek jelenleg ritkábban fordulnak elő a lakossági beruházásokban.
Az energiatárolók ára az elmúlt években csökkent. Magyarországon egy 5–10 kWh kapacitású, telepítéssel együtt kínált otthoni energiatároló rendszer ára jellemzően 1,5–3 millió forint között mozog, a választott gyártótól, a műszaki felszereltségtől és a telepítés összetettségétől függően. A telepítés, invertercsere, tartalékáram-funkció és engedélyezés költsége jelentősen befolyásolja a végösszeget.
Az energiatárolók gyártói hosszú élettartammal és jelentős villamosenergia-áremelkedéssel számolnak, amikor a beruházás megtérüléséről beszélnek. Egy akkumulátor várható élettartama reálisan 10–15 év, és az energia tárolása közben veszteségek is keletkeznek. Egy átlagos háztartásban évente eltárolt 1500 kilowattóra napenergiából hozzávetőleg 1200 kilowattóra használható fel. A fennmaradó mintegy 20 százalék az átalakítási veszteségek, a készenléti fogyasztás és az akkumulátor védelméhez szükséges működés miatt vész el.
Mindezek ellenére a jelenlegi villamosenergia-árak és a csökkenő beruházási költségek mellett egy megfelelően méretezett energiatároló hosszú távon gazdaságos beruházást jelent.
Kapcsolódó cikkünk: Az energiatárolás néhány éven belül alapjaiban formálhatja át az energiapiacot.
Indexkép: Shutterstock.
