A Soltvadkert környékét érő, 100%-os fagykár képeit egy egész ország elborzadva nézte. Más borvidékeken jóval kisebb volt a kár mértéke. Alább kiderül, hogy ezeken sem nyugodt a szakma.
Pécsett, ahol a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet déli országrészre szabott fajtagyűjteménye és üzemi kísérleti ültetvényei is találhatók, eleve melegebb a klíma, ráadásul a dombokra felkúszó tőkék védettebb mikroklímában is vannak. Itt egy növénytermesztési szaktanácsadó arról számol be, hogy a fakadás után nagyon jó állapotban voltak az állományok, most már 30–40 centis hajtások vannak a tőkéken.
Pedig a hidegfrontok miatt később indult a természet, most pedig már a fokozódó vízhiány miatt kezdünk aggódni. A lassú indulás miatt az első permetezési forduló még előttünk áll. Azt gondolom, hogy a jövő hét elején lesz időszerű az első rovar- és gombaölő szeres permetezés. Csak ez az állandó szél nagyon leszűkíti a permetezés időablakát...”
Békésben is azt halljuk, hogy nem okozott kárt a fagy, az aszály jelenti a legnagyobb kihívást. „A harmadik levélnél járnak a tőkék, máskor előrébb szokott tartani a természet.”
Egészen északon, a Pannonhalmi borvidék ültetvényeiben és a környékbeli zártkertekben szintén nem volt érdemi fagykár. A szárazság azonban kritikus szintet ért el. „A hideg miatt eddig vontatott volt a rügyfakadás, ezért bírták eddig a vízhiányt a növények. A hajtások 10–20 centisek, a fürtkezdemények megjelentek” – sorolja a növénytermesztési szaktanácsadó. Azt reméli, hogy a most jelzett csapadéksávból hozzájuk is jut valami.
Hirtelen robbant be a meleg, ez gyorsan elő fogja csalni a rovarokat is. Eddig csak szivarsodró eszelényt láttam, amellyel egyébként később szoktam találkozni. Kabócalárvát nem találtam. A kevés csapadék és a meleg miatt azonban a jövő héten esedékes lesz a kombinált permetezés. Egy akadálya van csak: itt olyan széllökések vannak, amelyek a hajtásokat is letördelik. A többiből pedig a vadak falatoznak…”
Az ország nagy részén a lassú fejlődést és az aszály jeleit tapasztalják a szőlőskertekben – Fotó: Agroinform
Északkeleten, a beregi részen kevés a szőlő, sok az alma, és egyre több a bodza. Leginkább a házikertekben foglalkoznak szőlővel. Egy nyitott szemmel és füllel járó növényvédelmi szakirányító azonban vázolja a helyi növényállapotot:
Egyrészt hideg volt, másrészt egész áprilisban összesen 4 mm esőt kaptunk. Ezt még a szőlő is megérzi: jó, ha 10 centisek a hajtások. Fagykár azonban nem volt. Az élővilág egészét megviseli az időjárás: a gabonatáblákban nincs veresnyakú árpabogár, a gyümölcsösökben késik az almamoly és a szilvamoly. Csak a levéltetvek tértek magukhoz: levélpirosító almalevéltetűvel már találkoztam. Az almafa varasodása is lelassult. Két-három hét mínuszban van a természet. És egyfolytában fúj ez a mindent kiszárító szél...”
Lásd még a témában: Szőlőágazati helyzet: kettős tőkevesztés szorításában az ágazat
Indexkép: Agroinform.
