Súlyos csapást szenvedett el idén a magyar méhészeti ágazat: az akácvirágzás legfontosabb időszakában érkezett lehűlés és esős idő miatt országosan mintegy 6 ezer tonna akácméz termelése esett ki néhány nap alatt. Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke szerint ez közel 10 milliárd forintos veszteséget jelent a hazai méhészeknek, ráadásul az ágazatot nemcsak az időjárás, hanem az importmézek és a genetikai problémák is egyre komolyabban veszélyeztetik.
Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke, Bross Péter az InfoRádióban beszélt arról, hogy a néhány napos hideg, csapadékos időjárás éppen akkor érkezett meg, amikor az első akácvirágzás a legnagyobb hordást biztosíthatta volna a méhek számára. Magyarországon egy-egy területen nagyjából tíz napig virágzik az akác, és a méhészek számára ez az év egyik legfontosabb időszaka.
A probléma azért különösen súlyos, mert a méhek esőben gyakorlatilag nem repülnek, így nem tudják begyűjteni a nektárt. Az akác ugyanakkor éppen a meleg, száraz, napos időben adja a legtöbb nektárt. A lehűlés és az eső következtében az ország számos részén szinte teljesen leállt a hordás.
Az OMME becslése szerint országos szinten mintegy 6 ezer tonna akácméz termelése maradt el mindössze 3-4 nap alatt, ami hozzávetőleg 10 milliárd forintos bevételkiesést okoz a magyar méhészeknek.
Megint az akácméz-termelés sínyli meg a hűvös időjárást – Fotó: pexels.com
A szakemberek most abban bíznak, hogy a középhegységi területeken most kezdődő akácvirágzás még javíthat valamelyest az idei mérlegen. Az előrejelzések szerint a következő napokban napos, melegebb idő várható, ami kedvezhet a méhek munkájának. Bross Péter szerint, ha az időjárás stabil marad, akár közepes évvel is zárhat az ágazat.
A méhészek helyzetét ugyanakkor hosszabb távon nemcsak az időjárási szélsőségek nehezítik. Egyre nagyobb problémát jelent az aszály, amely a növények nektártermelését is visszafogja. Ahogy az OMME elnöke fogalmazott: a növények csak akkor termelnek megfelelő mennyiségű nektárt, ha „jól érzik magukat”, tartós vízhiány esetén azonban ez lehetetlenné válik.
Emellett komoly veszélyt jelent a hazai méhállomány genetikai változása is. A szakemberek szerint a Kárpát-medencében kialakult krajnai méh rendkívül jól alkalmazkodott a helyi körülményekhez, azonban a külföldi méhfajták behozatala és a keveredés hosszú távon ronthatja az állomány stabilitását és teljesítményét.
Továbbra is súlyos gondot okoz a mézhamisítás és az olcsó importmézek dömpingje. Az Európai Unió évente mintegy 200 ezer tonna mézet importál, miközben a magyar méhészek évente körülbelül 20 ezer tonna mézet állítanak elő. Az Európai Bizottság néhány évvel ezelőtti vizsgálata szerint a harmadik országokból érkező mézek közel fele hamis vagy nem felel meg a természetes méz követelményeinek.
Bross Péter szerint az európai termelők egyre nehezebben tudnak versenyezni az olcsó, gyakran kétes minőségű importtermékekkel. Mint fogalmazott, sok esetben inkább „mézeknek nevezett édes dolgokról” van szó, amelyek jelentősen lenyomják a piaci árakat és veszélyeztetik a tisztességes termelők megélhetését.
Forrás: Infostart
Indexkép: Pexels
