Megjelent a Magyar Közlönyben az a rendelet, amely ismét korlátozza több ukrán mezőgazdasági termék magyarországi behozatalát. Az intézkedés célja a hazai termelők és az élelmiszerbiztonság védelme – hangsúlyozta a kormány.
A tiltólistára több fontos agrártermék is felkerült, köztük:
- búza,
- kukorica,
- hús,
- tojás,
- méz,
- napraforgómag,
- bor.
A rendelet ugyanakkor lehetőséget biztosít arra, hogy ezek a termékek tranzitszállítmányként áthaladjanak Magyarországon, ám ehhez szigorú feltételeket kell teljesíteni.
Hatósági zár és 15 napos határidő
Az országon áthaladó szállítmányokat hatósági zárral kell ellátni, amelyet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal helyez fel. A fuvarozó felel a zár sértetlenségéért, és a rakománynak legfeljebb 15 napon belül el kell hagynia Magyarország területét.
A szabályozás szerint a fuvarozóknak hitelt érdemlően igazolniuk kell az áru származását is. Az ügyfél egyszerű nyilatkozata nem elegendő, a hatóságok részletes dokumentációt várnak el.
Bizonyos termények – például búza, árpa, rozs, kukorica, repce és napraforgómag – esetében az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszerben (EKÁER) történő bejelentés és biztosítéknyújtás is kötelező lesz.
Súlyos bírság járhat a szabályszegésért
A rendelet végrehajtását a rendőrség és a NAV közösen ellenőrzi, elektronikus nyomonkövető rendszerek és tengelysúlymérő adatok bevonásával.
A szabályok megsértése komoly következményekkel járhat: a fuvarozóra a szállított termék áfa nélküli értékének akár 100 százalékáig terjedő bírságot is kiszabhatnak.
A kormány szerint a magyar gazdák védelme a cél
Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter a rendelet megjelenése után közösségi oldalán közölte: a korábbi szabályozás a veszélyhelyzeti rendeleti kormányzás megszűnésével hatályát vesztette, ezért kellett gyorsan új intézkedéseket hozni.
A miniszter hangsúlyozta: a kabinet nem engedi, hogy az ukrán mezőgazdasági termékek veszélyeztessék a magyar termelők megélhetését vagy az élelmiszerbiztonságot.
Az ukrán gabonaimport kérdése az elmúlt években komoly vitákat váltott ki Közép-Európában. Több uniós tagállam – köztük Magyarország, Lengyelország és Szlovákia – többször is jelezte, hogy az olcsó ukrán termények jelentős piaci nyomást helyeznek a helyi gazdákra, miközben logisztikai és minőségi aggályok is felmerültek.
Indexkép: Pexels
