Véget ért az olcsó munkaerő és a könnyű hitelek korszaka a kertészetben

2026. február 26-án ismét megtelt a szegedi Hunguest Hotel Forrás a kertészeti ágazat meghatározó szereplőivel. A Zsendülés konferencia immár tizenegyedik alkalommal adott találkozási lehetőséget termelőknek, kereskedőknek, szakpolitikai döntéshozóknak és gazdasági elemzőknek. A rendezvény központi üzenete idén is egyértelmű volt: a kertészet jövője csak tudatos tervezéssel, hatékonyságnöveléssel és alkalmazkodással biztosítható.

Makrogazdasági környezet – új növekedési modellek szükségessége

A makrogazdasági környezetet elemző nyitó blokk előadásai rávilágítottak: a magyar gazdaság 2022 óta tartó stagnálása a kertészeti ágazat működésén is nyomot hagy. Kozák Ákos, az Egyensúly Intézet gazdaságkutatási igazgatója és társalapítója kiemelte, hogy a korábbi növekedési motorok – olcsó munkaerő, kedvező külső konjunktúra – mára kimerültek. A beruházási ráta 22%-ra esett, ami komoly akadálya a fejlődésnek. A fogyasztás továbbra is a gazdaság fő hajtóereje, ám a termelékenység növekedése messze elmarad a bérdinamika mögött.

A munkaerőpiaci helyzetet Baja Sándor, a Randstad Hungary Kft. ügyvezető igazgatója elemezte: bár a munkanélküliség alacsony, nincs elegendő hadrafogható munkaerő, a bérigények pedig sok esetben igen magasak. A fluktuáció mérséklődik, de a vállalatok a mesterséges intelligenciát egyre gyakrabban tekintik költségcsökkentési eszköznek, ami átalakítja a foglalkoztatási szerkezetet.

Dr. Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára előadásában a kiskereskedelmi környezet beszűkülésére hívta fel a figyelmet. Az árrésstop, a különadók, és az új építési szabályok (TÉKA korlátozások - 280/2024 (IX.30.) Korm. rendelet) fékezik a beruházásokat, miközben naponta átlagosan kilenc kisebb üzlet zár be Magyarországon. A beszállítók és áruházláncok viszonyát jelentősen torzította a szabályozói környezet.

Ágazati helyzetkép – csökkenő termelői potenciál, növekvő bizonytalanság

Dr. Apáti Ferenc, a FruitVeB Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi szervezet elnöke részletes helyzetértékelése alapján a magyar gyümölcs- és zöldségágazat az elmúlt években 20–25%-os termelési volument veszített, miközben árszintje egyre inkább a külső piaci tényezőknek kiszolgáltatott.

A legfontosabb trendek:

• a gyümölcstermés rendkívül hullámzó, a termőterület és termésmennyiség csökken,
• a zöldségágazatban elsősorban a csemegekukorica és zöldborsó területi visszaesése látványos,
• Magyarország több fontos termékkörben nettó importőrré vált,
• a fogyasztás stagnál, a hazai ellátottság romlik.

A klímaváltozás hatása már nem prognózis, hanem közvetlen termelési kockázat:

• a potenciális evapotranszspiráció 25%-kal nőtt,
• a növények vízigénye 20–25%-kal emelkedett,
• a tavaszi fagykárok aránya tartósan növekedő trendet mutat,
• az öntözött területek aránya gyümölcsben továbbra is rendkívül alacsony (3% körüli).

A fagy- és jégvédelem költségei izzó problémát jelentenek: olcsó, hatékony megoldás nincs, a kárenyhítési alap pedig a károk 10–15%-át képes fedezni.

Két szorító erő között: kereskedelmi nyomás és csomagolási szigorodás a zöldség-gyümölcs ágazatban

Nagypéter Sándor, a Délalföldi Kertészek Szövetkezete elnök – ügyvezetője, illetve Pető Krisztina, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vezető szakértőjének előadásai rávilágítottak arra, hogy a magyar zöldség-gyümölcs ágazat egyszerre szembesül a belföldi kereskedelmi korlátozásokkal és a hamarosan hatályba lépő, szigorú európai csomagolási szabályozással. Az árrésstop jelenlegi 10%-os szintje a legtöbb láncnál veszteséget okoz, és különösen a frisspiaci akciókat torzítja, ahol a beszállítóknak kell állniuk az árengedmény terhét. Ennek hosszú távon egy tisztességes, szabályozott árrésrendszer adhatna fenntartható alternatívát.

Ezzel párhuzamosan az Európai Unió új, átfogó csomagolási és csomagolási hulladékról szóló rendelete (PPWR) 2030-ig több egyszer használatos műanyag csomagolást tilt be, újrahasznosítási és csomagoláscsökkentési célokat vezet be, miközben a konkrét technikai útmutatók még nem is állnak teljes egészében rendelkezésre. A kötelezettségek jelentős beruházást igényelnek, a szereplőknek minimum fél éves átállással kell számolniuk.

A két szabályozási irány együttesen erősen szűkíti a mozgásteret, növeli a költségeket és egyre nagyobb megfelelési kényszert helyez a termelőkre és beszállítókra, ami rávilágít az együttműködések fontosságára, hiszen a termelői szerveződések keretében jobb és hatékonyabb válaszok születhetnek az újonnan jelentkező kihívásokra.

Beruházási és finanszírozási perspektívák 2026-ra

A második blokk előadói a magyar mezőgazdaság beruházási aktivitásának drámai visszaesésére hívták fel a figyelmet. Hollósi Dávid, a Magyar Bankszövetség agrár munkabizottság elnöke szerint az agrárhitelezés évek óta stagnál, miközben az „olcsó pénz” korszaka véget ért. Ugyanakkor a banki trendindex alapján a hajtatott zöldségtermesztés továbbra is kiemelkedő bizalmi szinttel bír, tehát ebbe az ágazatba a finanszírozók szívesen fektetnek.
A sikeres beruházások példái – a Bio-Fungi 10 milliárdos ócsai robotizált gombatermesztő üzeme vagy a Floratom technológiai fejlesztései – jól mutatják, hogy a hatékonyságnövelés és a modernizáció már nem választás, hanem versenyképességi feltétel.

Kereskedelmi és exporttrendek – szoruló mozgástér a piacon

A délutáni blokkban a kiskereskedelem, a fogyasztói trendek és a külpiaci lehetőségek kerültek fókuszba. Turcsán Tünde, a YouGov CP Hungary ügyvezető igazgatója előadásában átfogó képet adott a magyar vásárlók jelenlegi magatartásáról és annak hatásáról a zöldség-gyümölcs piacra.

Rámutatott, hogy Magyarországon az élelmiszerre fordított kiadások aránya továbbra is kiugróan magas: a háztartások teljes költésének mintegy 23%-át teszi ki, ami jól tükrözi a fogyasztók erős árérzékenységét. Bár mind a zöldség-, mind a gyümölcs fogyasztása bővülni látszik, a fogyasztók ma már sokkal tudatosabban költenek: a vásárlóknak mintegy 70%-a kifejezetten csak azt teszi a kosarába, amire valóban szüksége van. Ennek következtében csökkennek az impulzusvásárlások, és egyre inkább felértékelődnek a promóciók – ugyanakkor a promóciós forgalom magas arányát óvatosan kell kezelni, mivel a különböző láncok eltérően számolják a kedvezményes értékesítést.

Kiemelte, hogy a zöldség-gyümölcs fogyasztás több éve enyhe, de tartós csökkenést mutat. Bár a bérek nominálisan emelkedtek, a fogyasztók nem érzik, hogy több pénzük lenne, ezért óvatosabban bánnak a gyorsan romló, friss termékekkel. A diszkontláncok térnyerése tovább erősödik, miközben a Budapesti Nagybani Piac forgalma visszaesett, ami a beszerzési struktúra átalakulását jelzi: a láncok egyre inkább centralizált, saját rendszerű beszerzésre támaszkodnak. Mindezek eredményeképpen a termelők számára szigorodnak a beszállítói feltételek, nőnek a minőségi, mennyiségi és tanúsítási elvárások, miközben a fogyasztói oldalon csökken a kategória súlya és lassul a piac növekedési képessége.

Farkas Szabolcs, a Landgard Süd Obst & Gemüse GmbH. magyarországi fiókjának beszerzési és értékesítési vezetője az alábbiak szerint foglalta össze a hazai zöldség- gyümölcstermékek esélyeit a német piacon. A német zöldség-gyümölcs piac rendkívül importfüggő, éves szinten mintegy 40 millió tonna áru érkezik az országba. Emiatt a német piac a külső beszállítók számára nem csupán lehetőség, hanem szükségszerű exportcél. Az önellátottság alacsony: a paradicsomból mindössze 5%, a teljes zöldség-gyümölcs kategóriában pedig saját termelés a belföldi igény kb. 37%-át fedezi.

A piacon már nem a regionális eredet számít döntőnek, hanem egyértelműen az ár, ezért éles árverseny alakult ki. A német áruházláncok számára a legfontosabb elvárások:

• stabil, tervezhető mennyiség folyamatos ellátással,
• egységes és megbízható minőség,
• különféle tanúsítványok megléte (melyek költségét jellemzően a beszállítóknak kell vállalniuk).

A nagyobb árumennyiség értékesítéséhez elengedhetetlenek a termékakciók, amelyeknek előre tervezhetőnek kell lenniük, mert promóció nélkül alig mozdulnak a volumentételek. Emellett a csomagolóanyagokra vonatkozó elvárások egyre szigorodnak, és az áruházláncok a megoldásokat is a beszállítótól várják el.

Jelenleg a német piac még nem tudja teljesen kiváltani a magyar beszállítókat, ám “zárul az olló”: egyre több versenytárs jelenik meg, így a követelmények és az árverseny is fokozódik.

Mesterséges intelligencia – a kertészet és agrárvállalkozások új korszaka

A nap záró előadásában Koltai Balázs, a Genezit Solutions Kft. MI szakértője a mesterséges intelligencia vállalati alkalmazásáról beszélt. Az üzenet egyértelmű volt: a következő években minden vállalatnak MI-használóvá kell válnia, különben lemarad a versenyben.

• a robotizáció a fizikai munkák egy részét átveszi,
• a döntéshozatalt prediktív, adatalapú modellek segítik,
• a vállalatok digitális ikrei (digital twins) egyre elterjedtebbek lesznek,
• az AI-asszisztensek kezelése alapkompetenciává válik.

A Zsendülés 2026 szakmai konferencia üzenete egyértelmű: stratégiai alkalmazkodás nélkül nincs jövő: a magyar kertészeti ágazat egyszerre küzd gazdasági, munkaerőpiaci, klímavédelmi és kereskedelmi kihívásokkal, és ezeket csak átfogó, összehangolt stratégiai lépésekkel lehet kezelni.

• a beruházások újraindítása a versenyképesség kulcsa,

• a klímaadaptáció (öntözés, fagyvédelem, technológia) elkerülhetetlen,

• a piac és fogyasztói trendek változására gyorsan kell reagálni,

• a digitalizáció és MI alkalmazása nem jövő: már jelen.

A konferencia tanulsága, hogy azok a vállalkozások tudnak fennmaradni és növekedni, amelyek képesek előre menekülni a technológiai, gazdasági és piaci változásokban.

Forrás: fruitveb.hu
Indexkép: pixabay.com