Az ország legkülönbözőbb pontjairól kapjuk azt a visszajelzést, hogy január óta alig 100 mm eső érte a földeket: Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Békés, Jász-Nagykun-Szolnok, de még Zala területén is akadnak olyan gazdaságok, ahol ezt állítják. A szórványos esők, a domborzat és a talajminőség nagyon heterogén összképet rajzolnak az országban. A növény jövedelmezőségi kilátásai ennél is siralmasabbak.
Nemcsak sok búzát vetettünk, de a Magyar Gabonaszövetség búzamérlege alapján több mint egymillió tonna ótermés van még raktáron – soha nem látott nagyságú átmenő készlettel fordulunk rá az aratásra.
A helyzet globálisan rossz, de a magyarországi kilátásokat tovább rontja, hogy száraz térségbe esünk Európában, emellett a forint az euróval szemben 377-ről 359-re erősödött. A világpiacon most emiatt 5%-kal kevesebb forintot kapunk a búzánkért, pedig most tényleg minden fillér számít.
Óvatosan költekezünk
Mivel nagyon keskeny mezsgyén járunk a megtérüléssel, a költségeken mindenki igyekszik faragni.
Február végén már látszott, hogy túl korán kezdődik a szezon, és nem elég a talajnedvesség. Az első fejtrágyát követően többet nem kapott a növény, nehogy túlhajtsam.
Biostimulátorokat sem alkalmaztam, mert áprilistól már száraz volt a gyökerek alatt a föld. Úgy néz ki, bevált a taktikám. 30%-kal kevesebb lesz a termés a lehetségesnél, de nem is költöttem feleslegesen rá” – halljuk Fejér megyében.
Itt egyébként tegnap éjjel, az utolsó pillanatban kaptak 12 mm esőt. 620 hektárt fed a búza, és most azt remélik, még sikerülhet a 6 tonnás átlagtermés, főként, ha a hétvégén is jön 20 mm csapadék. A gyengébb talajfoltokon azonban erősen károsodott a növény az aszályban. A vállalkozás szerencséje, hogy az október 10-ig elvetett, és a tél folyamán alaposan megerősödött állományok 70–80 százalékban még jól tartották magukat, mire megjött az életmentő májusi eső.
Kalászolni kezdett, de a kalászorsó hossza és a szemek száma már régen eldőlt – Fotó: Agroinform
Borsod-Abaúj-Zemplénben foltokban érkezett a zivatar: van, ahová pár csepp, míg Szerencs térségébe 30 mm eső is jutott. Miskolc környékén alig 10 mm hullott, a növényeken pedig erősen meglátszik a hideg tavasz hatása is. „Itt május elsején mínusz 7 fok volt. A talajminőségtől függően heterogének az állományok. Az árpa már kikalászolt, a búza most kalászol. Amilyen állapotban vannak, talán csak az aminosavas készítmények segítenének, de azok túl drágák a megtérülésükhöz. 5–6 tonnánál biztosan nem lesz több a termés. Amit viszont mindenkinek ajánlok:
el ne hagyják a kalászvédelmet! Idén annyi búza lesz, hogy a kereskedők csak túrkálni fognak a terményben. Most a fuzárium legkisebb esélyét sem adhatjuk meg!”
A növényállapot szinte négyzetméterenként eltérő az országban. „Nekünk vannak földjeink Komárom és Zirc környékén is. Az előbbiben leginkább az aszály hatásait látjuk a növényeken, míg a Bakony térségében a fagyét. A hűvösebb térségben egy kicsivel szebbek az állományok. Van repcénk is mindkét helyszínen. Február végén már rajta volt a szárormányos, májusban pedig megcsípte a fagy.
A búza veszteséges lesz idén. A repcéből azok a táblák, amelyek hozni tudják a 3 tonnát, 200 ezer forintos árnál termelnének nyereséget.”
Talajnedvesség május 12-én, a felső rétegben – Forrás: met.hu
Kevesebb permetezésre volt szükség
Ami a kártevőket és kórokozókat illeti, szintén vegyesek a benyomások, de a hideg általában véve nem kedvezett a rovaroknak, a szárazság pedig a gombáknak.
Bárcsak másképp lett volna! Könnyebb védekezni, mint esőt csinálni!” – sóhajt fel egy növényvédelmi szaktanácsadó a Jászságban.
Akadnak azért problémás térségek: Borsodban a vetésfehérítővel vívnak szinte reménytelen harcot, a napraforgót pedig megrágta a barkó, sok helyen újra kellett vetni. Zala megyében a vetési varjak ették ki a földből a kukoricamagot, a nyulakkal viszont kevesebb problémájuk volt idén: megtizedelte őket a mixomatózis. Fejér megyében a február végi szárormányos-fertőzést késték le néhányan: már petéket rakott, mire feleszméltek rá, hogy itt van.
A körkérdés alapján az az összbenyomásunk, hogy a repce országos átlagtermése 2,2–2,5 tonna között, az árpáé egy szemtelítő időjárás esetén 5–5,5 tonna, a búzáé pedig 4,5–5 tonna között lehet. Ha elmaradnak az utolsó esők, az sokat ronthat ezen a becslésen is.
Vesztésre áll a búza is
Az árkilátások alapján az ősziek közül ott, ahol még vethető a repce, ehhez a kultúrához fűznek nagyobb reményeket. A kalászos régiókban pedig az árpa áll nyerésre a búzával szemben.
Az árpa vetőmagja olcsóbb, és kevesebb műtrágyával is beéri. Eggyel kevesebbszer kell gombaölőzni, és többet terem. Igaz, kicsivel gyengébb az ára, mint a búzának, de a kukorica nagyon húzza felfelé. A tavasziak rovására tovább fogom növelni az árpa területét ősszel” – fogadkozik egy gazdálkodó a Tiszazugban.
Az árpa kezdi átvenni a kukorica helyét és szerepét – Forrás: KSH
A tavaszi vetésűek közül általában a kukorica összképével elégedettebbek a gazdálkodók, de erre a növényre még egy nagyon nehéz nyár vár. A cirok sajnos elvesztette korábbi nimbuszát, mert a búza jövedelmezőségét sem tudta hozni. A gazdálkodók kétségbeesetten keresik az új növényeket, de vagy a felvásárló, vagy a technológia, vagy szimplán egy külön tároló hiányzik hozzá, hogy belevágjanak.
Én őszintén megmondom: a cirok után eldöntöttem, hogy semminek a termesztésében nem akarok úttörő lenni. Túlságosan költséges mulatság.”
Ez a cikk is érdekelhet: A kukorica jól tartja az árát, a malmi búza vergődik.
Indexkép: Agroinform.
