A 2025-2026-os tél rendhagyó módon, a korábbi évekhez hasonlóan jóval melegebb volt a sokéves átlagnál, ezzel az 1901 óta vezetett mérések sorában a 24. legenyhébb szezont produkálta. Bár a december és a február is szokatlanul enyhe volt, a csapadék eloszlása rendkívül egyenetlenül alakult, az átlagnál kevesebb eső öntözte a földeket. A tavasz beköszöntével azonban sarkvidéki eredetű hideghullám érte el az országot, az április eleji fagyos éjszakák pedig súlyos pusztítást végeztek a gyümölcsösökben, különösen a kajszi- és őszibarack-ültetvények szenvedtek el komoly károkat.

Vetési körkép: 1,8 millió hektár a cél

A mezőgazdasági munkák helyzetét felmérő operatív jelentések szerint 2026-ban a tavaszi vetésű szántóföldi növények tervezett területe országosan mintegy 1,8 millió hektár.

A gazdálkodók április közepéig a tervezett munkálatok 24,2 százalékával végeztek.

Bár a gabonafélék vetése országosan 19,9 százalékos készültségnél tartott, az egyes növénykultúrák és vármegyék között hatalmas különbségek mutatkoztak. Míg Békés és Nógrád vármegyében a munkák több mint 60 százalékát befejezték, addig Zala és Bács-Kiskun vármegyékben a készültség még a 10 százalékot sem érte el április 16-ig.


A tavaszi vetések aktuális állása április közepén néhány kiemelt növény esetében:

  • Napraforgó: A tervezett 810,7 ezer hektárból 221,9 ezer hektáron végeztek a vetéssel, ami 27,4 százalékos készültséget jelent.
  • Kukorica: A 674,7 ezer hektáros előirányzott terület 15,7 százalékát, azaz közel 105,7 ezer hektárt vetettek be.
  • Cukorrépa: A 12,3 ezer hektáros terület 73,7 százalékán már a földben volt a mag.
  • Tavaszi árpa és búza: Ezeknél a kultúráknál a munka a végéhez közeledett, 93,6, illetve 98,6 százalékos volt a készültség.
  • Szója: A tervezett 69,9 ezer hektárnak csupán 0,4 százalékát vetették be a jelentési időpontig.

Fókuszban a zöldségtermesztés

A zöldségfélék esetében a tervezett vetésterület idén 43 ezer hektár körül alakul.

Érdekesség, hogy ennek a területnek mintegy negyede egyetlen vármegyére, Békésre koncentrálódik. Április közepén a zöldségek vetése összesítésben 25,4 százalékon állt.

A legnagyobb ütemben a vöröshagyma és a zöldborsó munkálatai haladnak, itt a gazdák már a területek kétharmadán túl voltak. Ezzel szemben a melegigényesebb kultúrák, mint a paradicsom vagy a zöldpaprika, még csak a folyamatok elején jártak, alig 2 százalékos készültségi szinttel.


A zöldségágazat legfontosabb területi adatai:

  • Zöldborsó: A 13 ezer hektáros tervből 8,5 ezer hektár realizálódott (65,2%).
  • Csemegekukorica: 21,1 ezer hektárt irányoztak elő, aminek 2,2 százalékát vetették el.
  • Vöröshagyma: Az 1,2 ezer hektáros terület 67,3 százalékán végeztek a munkával.
  • Görögdinnye: A tökre oltott dinnyével együtt 3,6 ezer hektáron tervezik a termesztést, ennek 21,5 százaléka készült el április közepéig, főként a dél-alföldi régióban.

Területi egyenlőtlenségek és kilátások

Az országos statisztika mögött jelentős regionális eltérések húzódnak meg. A tavaszi összesített vetésmunkálatokban a Dél-Alföld jár az élen 38,1 százalékkal, míg a Nyugat-Dunántúlon csak 17,5 százalék a készültség. Ez a különbség részben a talajállapotnak, részben a helyi mikroklímának tudható be. A lucernatelepítés kimondottan jól halad, a 28,5 ezer hektárra tervezett munka több mint 85 százalékát már abszolválták a gazdálkodók.

A burgonyatermesztők is aktívak: a 6,4 ezer hektáros tervezett terület 52,6 százalékán már befejeződött az ültetés. A dohánytermesztésben viszont még nem kezdődtek meg a szántóföldi munkák, az április 16-i adatok szerint 0 százalékon állt a vetés. A következő hetekben a figyelem középpontjába a kukorica és a napraforgó vetésének felgyorsítása kerül, bízva abban, hogy a szélsőséges tavaszi időjárás nem tartogat több fagyos meglepetést a szántóföldi növénytermesztés számára.

Forrás: Agrárközgazdasági Intézet

Indexkép: Pixabay