Magyarországon évente mintegy 9,3 millió köbméter tűzifára lenne igény, miközben fenntartható módon ennek alig több mint a fele, körülbelül 4,7 millió köbméter áll rendelkezésre – derül ki az ELTE kutatóinak tanulmányából. A helyzet ellentmondásos: ha növeljük a kínálatot, az a környezet rovására megy, ha viszont nem, az komoly társadalmi feszültségeket okoz.
Alacsony árak és társadalmi kényszerpálya
A hatóságilag alacsonyan tartott tűzifaárak – részben a rezsicsökkentés miatt – magas szinten tartják a keresletet, még akkor is, ha ez környezetvédelmi szempontból nem ideális. Ugyanakkor ezek nélkül sok háztartás egyszerűen nem tudna fűteni. Különösen azok érintettek, akik anyagi helyzetük miatt nem tudnak korszerűbb vagy környezetkímélőbb fűtési megoldásokra áttérni.
Az állami szerepvállalás elkerülhetetlen
A szakértők szerint hosszú távon nem az alacsony ár fenntartása a megoldás, hanem az, hogy kevesebben szoruljanak rá a támogatásra. Ez azonban még gazdagabb országokban is nehezen megvalósítható. A tűzifa használata ugyanis szorosan összefügg az energiaszegénységgel és bizonyos hagyományos életmódokkal, ezért a támogatási rendszer átalakítása csak célzott állami beavatkozással képzelhető el.
Jelentős áremelkedés az elmúlt években
A KSH adatai alapján a tűzifa ára 2000 óta összességében 67 százalékkal nőtt. Különösen az utóbbi években gyorsult fel a drágulás: 2022-ben és 2023-ban kiugró mértékű áremelkedést tapasztalhattunk. Bár 2024-ben kisebb visszaesés történt, ezt hamar ellensúlyozta az újabb áremelkedés.
.jpg "tűzifa")
Miközben a hatóságilag mérsékelt árak segítenek az energiaszegénység elleni küzdelemben, a túlzott kereslet az erdők fajösszetételének romlásához és illegális fakitermeléshez vezethet – Fotó: Unsplash
Társadalmi igény a támogatásra
Egy országos felmérés szerint a háztartások 10 százaléka kap valamilyen szociális segítséget tűzifához, ugyanakkor a lakosság fele úgy érzi, hogy szüksége lenne ilyen támogatásra.
Ipari felhasználás és erdőterhelés
A tűzifa nemcsak a lakosság körében keresett: az ipar és az erőművek is jelentős mennyiséget használnak fel. A biomasszaként elégetett fa ugyan megújuló energiának számít, de csökkenti a lakosság számára elérhető készleteket, és környezetvédelmi aggályokat vet fel.
A kutatók szerint a jelenlegi tendencia több problémát is okozhat:
- tartós tűzifahiány alakulhat ki,
- az erdők fajösszetétele romolhat,
- nőhet az illegális fakitermelés,
- és romolhat a levegő minősége.
Bár egy átfogó épületfelújítási program és korszerű fűtési rendszerek elterjedése akár 74 százalékkal is csökkenthetné a lakossági tűzifahasználatot, ezek a megoldások sok esetben nem jutnak el a legszegényebb rétegekhez. Emellett az ipari felhasználás továbbra is jelentős terhet ró az erdőkre.
Nem megfelelő tűzifa-használati szokások
A felmérések azt mutatják, hogy bár sokan fontosnak tartják az erdők védelmét, kevesen tudják, honnan származik az általuk használt fa. További probléma, hogy a tűzifát gyakran túl rövid ideig szárítják: átlagosan mindössze öt és fél hónapig, miközben a megfelelő száradási idő legalább másfél-két év lenne. A nedves fa égetése jelentősen növeli a légszennyezést.
A háztartások energiaigényének csökkentésében fontos szerepe lenne a szigetelésnek és a fűtési rendszerek korszerűsítésének. Jelenleg azonban az otthonok kisebb része rendelkezik megfelelő szigeteléssel, és csak kevés helyen történt fűtéskorszerűsítés, ami tovább növeli a tűzifától való függőséget.
Forrás: vg.hu
Indexkép: unsplash.com
