A globális éghajlatváltozás és az energiaválság korában a mezőgazdaság és az energetika kapcsolata gyakran konfliktusokkal terhelt: a hatalmas napelemparkok értékes szántóföldeket foglalnak el a termelés elől. Erre a feszültségre kínál jövőbe mutató, komplex megoldást az OASIS (Open Agricultural Solar Intelligent System) projekt. A Renergy Zrt., a Virtualitica Kft. és a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának együttműködése nem csupán egy újabb napelempark, hanem egy olyan szimbiózis, ahol az áramtermelés és a növénytermesztés egymást segítve, egyazon területen valósul meg. A részleteket dr. Ásványi Balázs, a Széchenyi István Egyetem dékánhelyettese mutatta be a precíziós gazdálkodók klubnapján.
A koncepció: napelem a szántóföldön
Az agroszoláris, vagy magyarul agrárenergetikai rendszerek lényege a terület kettős hasznosítása. Az OASIS projektben a fotovoltaikus paneleket speciális, 2,8-3 méter magas tartószerkezetekre emelték fel. Ez a magasság már lehetővé teszi, hogy a modern mezőgazdasági gépek – például traktorok vagy betakarítógépek – kényelmesen elhaladhassanak a sorok alatt.
A rendszer egyik legfőbb technológiai újítása a napkövető mechanizmus. A panelek nem fixen állnak, hanem a nap járását követve folyamatosan az optimális dőlésszöget veszik fel. Ez nemcsak az energiatermelést maximalizálja, hanem a növények számára is szabályozható fényviszonyokat teremt.
Amikor agrotechnikai műveletre, például vetésre vagy aratásra van szükség, a panelek „sátortetős” állásba fordulnak, szabad utat engedve a gépeknek.

Dr. Ásványi Balázs, a Széchenyi István Egyetem dékánhelyettese – Fotó: Agroinform
Intelligens öntözés és hűtési szimbiózis
A projekt egyik legizgalmasabb eleme az integrált öntözőrendszer. A napelemtartó konzolokra rögzített szórófejek révén a rendszer képes a precíziós vízpótlásra. Ez a megoldás kettős haszonnal jár:
- Növényvédelem és aszálykezelés: A klímaváltozás miatt egyre gyakoribb aszályos időszakokban az öntözés életmentő a kultúrák számára. A napelemek árnyékoló hatása ráadásul csökkenti a növények hőstresszét és a talaj párolgását (evaporációját).
- Hatékonyságnövelés: A locsolás során felszabaduló pára és a közvetlen vízpermet visszahűti a napelemcellákat. Ez kritikus pont, hiszen a napelemek teljesítménye a nagy hőségben drasztikusan visszaesik; a hűtés révén viszont az energiatermelés az optimális szint közelében tartható.
Adatvezérelt jövő: mesterséges intelligencia a földeken
A mosonmagyaróvári Smart Farm területén telepített 2000 négyzetméteres prototípuspark nem csupán egy bemutatóhely, hanem egy hatalmas adatgyűjtő központ. Az egyetem saját fejlesztésű UNiSense meteorológiai állomása folyamatosan monitorozza a környezeti paramétereket.
- Szenzorhálózat: A talajszondák és levélszenzorok mérik a nedvességet és a tápanyagszintet.
- AI vezérlés: Az összegyűjtött adatokat mesterséges intelligencia dolgozza fel, amely dönt az öntözés indításáról vagy a panelek biztonsági pozícióba állításáról viharos szél esetén.
- Munkabiztonság: A rendszer „közlekedési lámpákkal” kommunikál a gépkezelőkkel, jelezve, mikor szabad a bejárás a sorok közé, és mikor mozognak éppen az elemek.

Klubnap a helyszínen – Fotó: Agroinform
Zöld megoldás jogi csavarral
A beruházás egyik legnagyobb érdeme a környezettudatos és rugalmas fizikai megvalósítás. A tartószerkezet rögzítéséhez egyetlen kilogramm betont sem használtak fel; a több mint 6 méter hosszú acéloszlopokat mélyen a földbe cölöpölték.
Ennek köszönhetően a terület jogilag továbbra is mezőgazdasági művelésű maradhat, nem kell kivonni a termelés alól, és szükség esetén a teljes rendszer nyomtalanul elszállítható, a föld pedig eredeti állapotában adható vissza a természetnek.
Burgonya és kukorica a panelek alatt
A gyakorlati tesztelés 2026 tavaszán vette kezdetét. Az első évben burgonyát és csemegekukoricát vetnek a panelek alá, előbbi már a földben van. A cél annak igazolása, hogy a tömegtermelésben részt vevő szántóföldi kultúrák is sikeresen termeszthetők ebben az ökoszisztémában.
A kutatók várakozása szerint a kontrollterületekhez képest a hozam akár 25%-kal is emelkedhet a szabályozott mikroklíma és a precíziós öntözés hatására.
Globális vízió: oázis a sivatagban
Az OASIS elnevezés nem véletlen. Krupánszky Péter, a Renergy Zrt. tulajdonosa szerint a technológia legnagyobb távlata az elsivatagosodó régiók – például Afrika vagy Belső-Ázsia – rehabilitációja. Egy ilyen rendszer képes egy teljesen önfenntartó szigetet alkotni: saját maga termeli meg az öntözéshez és a feldolgozáshoz szükséges áramot, miközben élelmiszert állít elő ott is, ahol korábban a hőség és a vízhiány ezt lehetetlenné tette.
Az OASIS projekt bebizonyítja, hogy a magyar mérnöki tudás és az agrárkutatás összefogása képes olyan válaszokat adni a 21. század kihívásaira, amelyek egyszerre szolgálják az energiabiztonságot és a fenntartható élelmiszertermelést.
Képek: Agroinform