A közelmúltban tartott szakmai klubnapon mutatkozott be a Széchenyi Egyetem mosonmagyaróvári karán működő Agrár- és Élelmiszeripari Kutatóközpont, amely fiatal kora ellenére mára a régió meghatározó innovációs csomópontjává vált. Az intézmény vezetését 2023-ban átvevő központvezető, Kulmány István Mihály előadásában hangsúlyozta: elsődleges küldetésük az egyetemi know-how piacosítása és a gyakorlati megoldások becsatornázása a környező mezőgazdasági vállalkozásokhoz.
A mintegy 21 fős csapat – amelyben banki tanácsadók és egyetemi szakemberek egyaránt helyet kaptak – négy fő pillérre építi tevékenységét: szolgáltatás, kutatás, pályázatkezelés és labordiagnosztika.
A központ ambiciózus célokat tűzött ki maga elé: a szolgáltatási portfólió révén 2026-ra már 100 millió forintos árbevételt terveznek realizálni, miközben az éves pályázati forrásaik elérik az 500 millió forintot.
Olyan neves partnerekkel dolgoznak együtt, mint a Talentis Csoport, a Kite vagy a Bonafarm, de nemzetközi szinten is aktívak, amit a számos Horizon projekt és az amerikai Purdue Egyetemmel közös kutatási tervek is igazolnak.
Kísérletektől a precíziós szolgáltatásokig
A kutatóközpont egyik legnagyobb erőssége a technológiai háttér. Legyen szó kis- vagy nagyparcellás kísérletekről, az intézmény rendelkezik a szükséges gépparkkal és mérőműszerekkel. Sőt, 2026 augusztusáig a GAP (Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat) minősítést is megszerzik, ami tovább növeli piaci hitelességüket. A paletta rendkívül széles:
- Fajtasor-vizsgálatok: Több ezer fajtát tesztelnek, hogy segítsék a gazdák optimális választását.
- Fenntarthatósági mérések: 1,5 hektáron vizsgálják a talajművelési módok szén-dioxid-kibocsátását, valós hazai adatokat szolgáltatva a klímamodellekhez.
- Innovatív diagnosztika: Lidar technológiával mérik fel a gátrendszerek szerkezeti hibáit, segítve a vízügyi szakemberek munkáját.
Kulmány István előadása a MPGE klubnapján – Fotó: Milics Gábor/MPGE
Sikeres fejlesztés: 100 kilogrammos pontosságú hozambecslés
Az intézmény egyik legígéretesebb saját fejlesztése egy drónalapú hozampredikciós modell, amely egy PhD-munka eredményeként született meg.
A műholdképeket és vegetációs indexeket használó rendszer mára olyan szintre fejlődött, hogy egy 4500 hektáros gazdaságban mindössze 100 kilogrammos hibahatárral képes előre jelezni a várható termést.
Ez a szolgáltatás kiemelkedő segítséget nyújt a gazdaságok tervezhetőségében és üzleti biztonságában.
Feldolgozóipari igényekre szabott növénytermesztés
A kutatóközpont nemcsak a szántóföldi növényekkel, hanem speciális ipari alapanyagokkal is foglalkozik. A konzervgyárak igényeihez igazodva jalapeño paprika és gyöngyhagyma kísérleteket folytatnak. A cél itt nem csupán a termesztés, hanem a feldolgozóipar által elvárt paraméterek – például a megfelelő fejátmérő, húsosság vagy ízvilág – pontos beállítása.
Kísérletek folynak a jalapeno paprika termesztésével kapcsolatban is – Fotó: Pixabay
A jövőbe mutató projektek között szerepel a quinoa hazai termesztéstechnológiájának kidolgozása a KITE-vel közösen, valamint egy nagyszabású cukorszirup-projekt.
Ez utóbbi egy helyi alkohol-előállító üzem melaszigényét hivatott kiváltani speciális, cukorfelhalmozásra szelektált hibridekkel. A kutatás különlegessége, hogy a visszamaradt biomassza takarmányozási célú hasznosítására is megoldást keresnek, új tápanyag-formulákat kínálva az állattenyésztőknek.
A központ komplex szolgáltatási portfóliója a klasszikus szántóföldi tanácsadástól kezdve az ESG-minősítésig terjed, biztosítva, hogy a tudomány és a gyakorlat kéz a kézben járjon a modern agráriumban.
Indexkép: Milics Gábor/MPGE
