Agroinform - Mezőgazdaság percről percre

A talaj állapotának javítása alapfeltétele az inputanyag-felhasználás csökkentésének. A hangsúly nem a kijuttatott mennyiségek növelésén, hanem a talaj működésének helyreállításán van.

Talaj, mint rendszer

A talaj víz- és tápanyag-gazdálkodása alapvetően a szervesanyag-tartalomtól és a szerkezettől függ. A szervesanyag tömegének akár 20-szoros mennyiségű vizet képes megkötni. Ez javítja a vízmegtartást, csökkenti a kimosódást és növeli a tápanyagok hasznosulását.

A működő talaj feltétele:

aktív talajélet
folyamatos gyökérjelenlét
a bolygatás mérséklése

Ez különösen fontos szélsőséges talajokon (pl. homok, agyag), ahol a szerkezet gyorsan romolhat.

Takarónövények és nitrogénkötés

A pillangós növények (pl. here, bükköny, borsó) képesek légköri nitrogént megkötni.

1 tonna zöldtömeg ≈ 30–40 kg nitrogén

A megkötött mennyiséget a biomassza határozza meg, amelyet befolyásol:

nedvesség
hőmérséklet
talajszerkezet

Ezért a nitrogénkötés mindig helyspecifikus.

takarónövények

A lóhere (Trifolium spp.) kiválóan alkalmas a talajban a nitrogén megkötésére – Fotó: Pixabay

Vetésidő és biomassza

Az időzítés kulcsfontosságú. Tavasszal a takart talaj lassabban melegszik, ezért a vetés 1–2 hetes késése természetes és belefér a talajmegújító rendszerbe is. Nyári tarlóvetésnél a csapadék és a talajhőmérséklet döntő: az augusztus közepi-végi vetések megbízhatóbban kelnek, míg a júliusi vetés inkább az adott év csapadékviszonyaira épít. A növény típusa és a vetés ideje meghatározza az eredményt.

Nyári pillangósok: gyors növekedés, akár 1–2 t biomassza/hó
Téli pillangósok: hosszabb időszak, tavasszal intenzív fejlődés

Minél tovább marad a növény, annál több nitrogént köt meg, ezt azért érdemes figyelembe venni.

Nitrogén feltáródás

A megkötött nitrogén azonban nem azonnal elérhető, hanem egy folyamat eredménye. A folyamat:

biomassza lebomlik
mikrobák feldolgozzák
és csak ezután válik felvehetővé

Mindig a mikrobák hasznosítják először a tápanyagot. A lebontás üteme a hőmérséklettől, nedvességtől és talajszerkezettől is függ, így ezen hatások lassíthatják, de meg is gyorsíthatják a folyamatot.

C:N arány jelentősége

Alacsony C:N (pillangósok): gyors lebomlás
Magas C:N (pl. szalma): lassú lebomlás, nitrogénlekötés

Ezért nem célszerű egyoldalú növénykeveréket használni, a diverz takarónövény-keverék stabilabb és konzisztensebb rendszert ad.

Szakértők szerint: a takarónövény-keverék megválasztását elsősorban a következő főnövény határozza meg, mivel ez befolyásolja a növényvédelmi, tápanyag-gazdálkodási és munkaszervezési döntéseket is. Kukorica előtt célszerű pillangós elemet alkalmazni a nitrogénmegkötés érdekében, míg pillangós főnövény esetén inkább magas C/N arányú keverék ajánlott a talaj szervesanyag-tartalmának építésére.

Mennyire váltható ki a műtrágya?

A pillangós biomassza nitrogéntartalmának kb. 50%-a válik elérhetővé a következő növény számára, a fennmaradó rész a talaj szervesanyagába épül, és később hasznosul.

Ezért nem egy évben, hanem több éves rendszerben kell gondolkodni. Több év takarónövény-használat után jelentősen csökkenthető a külső nitrogénigény. Tehát azonnal nem válthatja ki a műtrágyát, de hosszútávon akár a teljes elhagyását is lehetővé teszi.