A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) közzétette legfrissebb összefoglalóját, amely a faanyag-kereskedelmi lánc felügyeletének 2025-ös ellenőrzési tapasztalatait és a társzervektől érkezett statisztikai adatokat rendszerezi. A jelentés részletesen szemlélteti a magyarországi illegális fakitermelés és kereskedelem aktuális állapotát. A tavalyi év mérföldkőnek számít, ugyanis az adatok alapján egyetlen vármegyét sem kellett extrém magas kockázati kategóriába sorolni. A hatóság emellett 110 köbméternyi, a razziák során elkobzott faanyagot juttatott el ingyenesen a rászorulóknak, elsősorban pályázaton nyertes önkormányzatokon keresztül.
A hivatal illegális tevékenységek elleni küzdelmének elsődleges célja a fával borított területek megóvása, ezzel is segítve a klímaváltozás elleni védekezést és a káros hatások mérséklését. A hatósági munka fókuszában áll továbbá az ágazat gazdasági fehérítése, valamint a vásárlói bizalom erősítése a faalapú termékek iránt.
A kilencévnyi adatsort összevető elemzés rávilágított, hogy a rendszeres és szigorú EUTR ellenőrzések mérhető javulást hoztak a jogkövetési hajlandóságban. Ez a kedvező folyamat különösen Borsod-Abaúj-Zemplén, Fejér, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Zala vármegyékben mutatkozott meg.
Ugyanakkor a szakemberek hangsúlyozzák, hogy a kiemelkedő kockázatú és a magas besorolású területeken továbbra is szükség van a fokozott jelenlétre. Az ismétlődő visszaélések esetén a hatóság a korábbinál is szigorúbb szankciókat alkalmaz, egészen a jogellenes állapot felszámolásáig.
A tavalyi év során az EUTR felügyelők 234 alkalommal szabtak ki erdővédelmi vagy eljárási bírságot, amelyek együttes összege meghaladta a 62 millió forintot. A lefoglalt faanyag sorsa is rendeződött: a 110 köbméternyi tüzelőt térítésmentesen adták át közösségi célokra.
illusztráció – Fotó: Pixabay
A 2025-ös kockázati térkép alapján Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye az egyik legmagasabb, „nagyon magas” besorolást kapta, míg Pest vármegye megőrizte magas kockázati státuszát. A közepesen magas kategóriába került Baranya, Bács-Kiskun, Heves, Nógrád, Somogy és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye. A közepes kockázati szintet Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Tolna, Vas, Veszprém és Zala vármegyék érték el. Budapest, valamint Békés, Fejér és Komárom-Esztergom vármegyék az alacsony közepes mezőnybe kerültek, Csongrád-Csanád vármegye pedig továbbra is a kedvező, alacsony kockázati kategóriában szerepel.
Forrás: Nébih
Indexkép: Pixabay
