Az ipari zöldségágazat – különösen a csemegekukorica és a zöldborsó – az elmúlt években olyan komplex kihívásokkal szembesült, amelyek megkérdőjelezik a korábbi stabil működési modelleket. A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karán tartott konferencia célja az volt, hogy integrált megoldásokat keressen a klímaváltozás, a hatósági szabályozások és a megváltozott fogyasztói igények metszetében.

Növényvédelmi korlátok és az „integrált” szemléletmód

Görög Róbert, a Magyar Növényvédelmi Szövetség elnöke előadása rávilágított, hogy az ágazatnak alkalmazkodnia kell a drasztikusan szűkülő növényvédőszer-palettához.

  • Az elmúlt években 83 hagyományos hatóanyagot vesztett el az európai mezőgazdaság és 21 biopeszticidet vontak vissza, szemben a 16 új engedéllyel.
  • Utóbbi időben kiemelt figyelmet kapnak az ún. „örök peszticidek” (perfluorozott szerves vegyületek). Ezek előfordulását, illetve lebomlási folyamatait vizsgálja jelenleg az EFSA (Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság) 2027. június jelentéstételi határidővel. Előre láthatóan a jövőben valószínűsíthető ezen vegyületek felhasználásának a szigorítása, illetve bizonyos hatóanyagok kivonása.
  • A hamisított növényvédő szerek elleni küzdelem (pl. a Silver Axe program) továbbra is alapvető fontosságú, mivel az illegális készítmények hatásossága kérdéses, fitotoxicitást okozhatnak, és rombolják a tisztességesen működő gazdálkodók hírnevét.

zöldség

A fogyasztók az üvegcsomagolást tartják a leginkább „biztonságosnak” és exkluzívnak – Fotó: pixabay.com

Nemesítési válaszok a megváltozott klimatikus viszonyokra

Dr. Thomas Meyer-Lüpken, a van Waveren Saaten GmbH nemesítési vezetője rámutatott, hogy a klímaváltozás már nem csupán elméleti veszély, hanem a mindennapi termelést akadályozó tényező.

  • A tartós hőség (különösen 25 °C felett) negatívan hat a pollenfertilitásra, ami a reproduktív fázisban lévő növényeknél súlyos terméskiesést okoz.
  • A nemesítési stratégiákban a kombinált hő- és vízstressz-tolerancia keresése vált elsődlegessé.
  • A jövőben a genomikai szelekció és a célzott génszerkesztési eljárások (új genomikus technológiák) alkalmazása elkerülhetetlen lesz a stabilitás növelése érdekében, bár a piaci elfogadottság még kérdőjeles.

Fogyasztói magatartás és piaci trendek: A „diszkont” dominancia

Dr. Soós Mihály (Debreceni Egyetem) az élelmiszer-fogyasztási szokások átalakulását elemezte, ahol az árérzékenység újra felülírta a minőségi szempontokat.

  • Saját márkák térnyerése: A kiskereskedelmi saját márkák (private label) aránya meghaladja a 60%-ot, ami komoly nyomást gyakorol a gyártói márkákra.
  • Csomagolás és bizalom: A fogyasztók az üvegcsomagolást tartják a leginkább „biztonságosnak” és exkluzívnak, míg a fagyasztott termékek műanyag tasakjaihoz a környezetszennyezés asszociációja kapcsolódik.
  • Impulzusvásárlás: Mivel a konzervtermékek vásárlása jellemzően impulzus alapú, a csomagolásnak, az ár-érték aránynak és a „clean label” (adalékmentesség) üzenetének döntő szerepe van.

Versenyképesség és a jövőbeni kilátások

A kerekasztal-beszélgetések rávilágítottak arra, hogy az ágazat szereplőinek szorosabb együttműködésre van szükségük.

  • A csemegekukorica-termőterület 25 %-os csökkenése egy olyan piaci folyamat része, ahol az import (különösen az ázsiai, alacsonyabb minőségű és alacsonyabb árú termékek) komoly versenyt támaszt.
  • A szakértők szerint a válasz a „farm to fork” (termőföldtől az asztalig) koncepció hiteles kommunikációja, a származás megjelölés erősítése, valamint az egészségtudatosságra építő fejlesztések, amelyek közvetlenül a vásárlói bizalmat célozzák.

A konferencia konklúziója egyértelmű: az iparág stabilitása a technológiai innováció (precíziós gazdálkodás), a hatékonyabb marketing és az alkalmazkodó nemesítés hármasán nyugszik.

Forrás: NAK
Indexkép: pixabay.com