Ezt Szűcs Csaba, a Nébih igazgatója hangsúlyozta előadásában a XXXV. Keszthelyi Növényvédelmi Fórumon. A szakember részletesen bemutatta a szőlő aranyszínű sárgaság (FD) hazai és európai helyzetét, a fertőzés terjedésének okait, a hatósági intézkedéseket, valamint azt is, miért kulcskérdés a termelők gyors jelzése és együttműködése.

Őshonos kórokozó, új gazdasági veszély

Szűcs Csaba elmondta: a fitoplazma nem új jelenség sem Európában, sem Magyarországon, hiszen vadgazdanövényei révén régóta jelen van a természetben. A probléma akkor vált súlyossá, amikor a kórokozó megjelent a szőlőben, és jelentős gazdasági károkat kezdett okozni. A szőlő aranyszínű sárgaságot okozó fitoplazma mind a hazai, mind az uniós jogszabályok szerint zárlati károsítónak minősül, ezért bejelentési kötelezettség alá tartozik.

– Csak akkor tudjuk megfelelően megvédeni a hazai növényállományt, ha időben kapunk információt – mondta Szűcs Csaba, hozzátéve: a jogszabályt megszegő termelőkre akár jelentős összegű növényvédelmi bírság is kiszabható.

Nem tegnap kezdődött – de a vektor megjelenése mindent megváltoztatott

A betegség Európában már az 1950-es években megjelent Franciaországban, majd Olaszországban, később a környező országokban is. Magyarországon az első pozitív mintát 2013-ban mutatták ki, Zala vármegyében. A fordulópontot azonban az amerikai szőlőkabóca megjelenése jelentette, amelyet 2006-ban Somogy megyében azonosítottak.

A vektor megjelenésével a betegség terjedése felgyorsult: mára 22 borvidékből 21 érintett, és a legsúlyosabb helyzet továbbra is a Dunántúlon, különösen Zala, Somogy és Veszprém vármegyében alakult ki. Több ültetvényen a fertőzöttség meghaladta a 30 százalékot, ami már teljes ültetvénykivágást tesz szükségessé.

Jelentős terméskiesés, de emberre nem veszélyes

Szűcs Csaba kiemelte: a szőlő aranyszínű sárgaság a szőlő egyik legveszélyesebb karanténkórokozója. A fertőzés következtében a terméshozam 20–50 százalékkal is csökkenhet, és akár az állomány teljes pusztulásához vezethet. Ugyanakkor hangsúlyozta: a fitoplazma az emberi egészségre semmilyen veszélyt nem jelent, ami fontos szempont a pánik elkerülése érdekében.

Hatósági intézkedések: zónák, kötelező védekezés, megsemmisítés

Amennyiben egy minta pozitív eredményt ad, a hatóság egy kilométeres fertőzött zónát, valamint egy további három kilométeres védőzónát jelöl ki. A fertőzött területen kötelező a vektor elleni védekezés, a tünetes tőkéket megsemmisítik, a védőzónában pedig további mintavételek és laborvizsgálatok zajlanak.

Az igazgató beszámolt arról is, hogy 2025-ben a Nébih jelentősen növelte a felderítési kapacitást: drónos felmérések, mesterséges intelligenciával támogatott képelemzés, valamint országos szemlecsoportok segítették a fertőzött területek azonosítását. Több mint 7300 hektárt repültek le drónokkal, és közel 3700 mintát vizsgáltak meg, amelyek közül 700-nál is több bizonyult pozitívnak.

Kommunikáció, összefogás, megelőzés

Szűcs Csaba hangsúlyozta:

a hatékony védekezés elképzelhetetlen szakmai összefogás nélkül.

A Nébih az Agrárminisztériummal, a kormányhivatalokkal, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsával, a Növényorvosi Kamarával és más szakmai szervezetekkel együttműködve dolgozik egy többéves akcióterven.

– Egyetlen hatóság sem képes önmagában megállítani a betegség terjedését – mondta az igazgató –, ehhez a termelők együttműködése, a gyors bejelentés és a szabályok betartása elengedhetetlen.

A Nébih 2025–26-ra háromlépcsős stratégiát dolgozott ki: tavaly tavasszal a vektor elleni védekezésre, nyáron a tünetek felismerésére fordítottak figyelmet, idén tavasszal pedig a megelőzésre helyezik a hangsúlyt.

Indexkép: Agroinform/Horváth Attila