A magyar szőlőkultúra történetének egyik legsúlyosabb fenyegetésével néz szembe: az aranyszínű sárgaság fitoplazma (FD) 2025-ben robbanásszerűen terjedt el hazánkban. Jásdi István írása Szathmáry Eörs evolúcióbiológus előadása nyomán világít rá: a „homokba dugott fej” politikája nem tartható tovább, ha meg akarjuk menteni a magyar borászat jövőjét.

Az evolúció és a klímaváltozás halálos találkozása

Tavaly december 5-én a csopaki Jásdi Borteraszon Szathmáry Eörs, Széchenyi-díjas evolúcióbiológus tartott sorsfordító előadást a Balaton-felvidék gazdáinak. A téma a szőlőt pusztító fitoplazma volt, amelynek terjedése a biológia és a környezeti változások szerencsétlen összjátéka.

A kór hátterében egy sajátos találkozás áll: az európai eredetű fitoplazma és az Amerikából származó hordozórovar, az amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) egymásra találása. Ezt a folyamatot a globális felmelegedés gyorsította fel, ideális körülményeket teremtve a rovar túléléséhez és a betegség terjedéséhez.

A 2025-ös év: A fordulat, amit nem lehet figyelmen kívül hagyni

Bár a betegség évtizedek óta jelen van Európában, Magyarországon sokáig élt a tévhit, hogy a probléma „magától elmúlik”. A forró 2025-ös évjárat azonban rácáfolt az optimizmusra: a fertőzés olyan mértéket öltött, ami már a teljes ágazat létét fenyegeti.

Jásdi István rávilágít a magyar szőlőtulajdonosok körében tapasztalható kettősségre:

  • A tudatos gazdák: akik felismerik, hogy csak az azonnali kárfelmérés és a szigorú védekezés jelenthet túlélést.
  • A "kurucos" szabotálók: azok a termelők, akik tudatosan kerülik a kötelező védekezést.
  • Az alibi szőlő-tulajdonosok: az ingatlanfejlesztési céllal vásárolt területek gazdátlanul hagyott tőkéi a betegség elsődleges gócpontjai, veszélybe sodorva a gondos szomszédos gazdák ültetvényeit is.

Kié a felelősség?

Az írás hangsúlyozza, hogy a védekezés nem maradhat kizárólag a termelők vállán. Összehangolt állami és szakmai fellépésre van szükség:

  • NÉBIH és Hegyközségek: szigorúbb ellenőrzés és a védekezés kikényszerítése.
  • Egyetemek és kutatóintézetek: a fitoplazma kutatásának kiemelt prioritássá kell válnia.
  • Közösségi felelősség: a hanyag tulajdonosok elleni fellépés a közösség védelmében.

A tét: Ezer év kultúrája

A következő néhány év sorsdöntő lesz. Jásdi István szerint, ha nem sikerül megállítani az „aranyszínű sárgaságnak” nevezett kórságot, a magyar borkultúra hamarosan csak a történelemkönyvek és a folklór része marad. A klímaváltozás és a piaci nehézségek mellett a fitoplazma lehet az a végső csapás, amit az ágazat már nem bír el.

Forrás: Vince.hu

Illusztráció: Gemini