A víz nem csupán természeti erőforrás, hanem az esélyteremtés alapja is – hívja fel a figyelmet a víz világnapja kapcsán a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége. A biztonságos ivóvízhez és megfelelő higiéniai körülményekhez való hozzáférés nem kiváltság, hanem alapvető emberi jog, és egyben a társadalmi egyenlőség kulcsa.
Az éghajlatváltozás következtében gyakoribbá váló aszályok, villámárvizek és vízhiányos időszakok különösen érzékenyen érintik a mezőgazdaságot. A víz nemcsak a termelés alapja, hanem a vidéki közösségek megtartó erejének záloga is.
„Az esélyt teremtő víz” üzenete az agráriumban azt fejezi ki, hogy a jövő mezőgazdasága csak akkor lehet versenyképes és fenntartható, ha a vízgazdálkodás tudatos, előrelátó és igazságos alapokra épül.
Ez magában foglalja a fenntartható öntözési rendszerek fejlesztését és a víztakarékos technológiák széles körű alkalmazását, valamint a természetközeli vízmegtartó megoldások előtérbe helyezését, hiszen az élhető, egészséges környezet csak a víz tájban tartásával biztosítható, amely hozzájárul a helyi mikroklíma stabilizálásához, a talajélet és a biodiverzitás fenntartásához, valamint a szélsőséges időjárási hatások mérsékléséhez.
.jpg "víz")
A víz nem csupán természeti erőforrás, hanem az esélyteremtés alapja is – Fotó: Pixabay
Ugyanilyen fontos, hogy a vízzel kapcsolatos döntésekbe a gazdálkodók érdemben és egyenlő feltételek mellett kapcsolódhassanak be, hiszen a közös felelősségvállalás teremti meg a hosszú távú eredményesség alapját.
A globális vízválság hatásai világszerte érezhetők, azonban következményei nem azonos mértékben sújtják az embereket. A világ 53 országában a nők és lányok naponta összesen 250 millió órát töltenek vízhordással – több mint háromszor annyit, mint a férfiak. Tapasztalatuk, helyismeretük és szakmai tudásuk nélkülözhetetlen, így jelentős hatással lehetnek a vízzel kapcsolatos szabályozási, finanszírozási és fejlesztési folyamatokra.
A magyar felsőoktatásban és kutatásban egyre több nő választja a természettudományos és mérnöki pályát. A NAK fontosnak tartja, hogy az agrár-felsőoktatásban és a vízügyi képzésekben is erősödjön a női hallgatók és kutatók jelenléte, hiszen az mezőgazdasági vízgazdálkodás, az aszálykezelés, a precíziós gazdálkodás és a klímaadaptáció területén nagy szükség van innovatív, sokszempontú megközelítésekre. Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége pedig az Országos Ifjú Gazda Tagozatán túl már Országos Gazdasszony Tagozattal is rendelkezik.
A nők szerepe az agráriumban nemcsak hagyományosan, hanem gazdaságilag, valamint környezetvédelmi és fenntarthatósági szempontból is kritikus fontosságú a modern mezőgazdaságban, nem utolsósorban kulcsszerepet játszanak a gazdaságok átadás-átvételének menedzselésében és az új generáció motiválásában.
A 2026-os Víz Világnapja alkalmával a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége arra ösztönzi a szakmai és társadalmi szereplőket, hogy a vizet közös értékként kezeljük, és közösen dolgozzunk egy olyan jövőért, ahol a biztonságos vízellátás valóban mindenki számára elérhető.
Forrás: NAK
Indexkép: pixabay.com
