A szakember szerint az elismerés nemcsak személyes siker, hanem egy több évtizedes szakmai munka és egy erős borászati közösség eredménye is.
– Ez Magyarországon a legnagyobb borszakmai elismerés. Sokan a borászok Kossuth-díjának nevezik. Óriási megtiszteltetés számomra, ugyanakkor felelősséget is jelent – fogalmazott Lamport József, aki több mint két évtizede dolgozik az egri borvidék egyik meghatározó pincészeténél.
A legnagyobb hazai szakmai elismerés
Az Év Bortermelője díjat 1991-ben alapította a Magyar Bor Akadémia azzal a céllal, hogy minden évben elismerje egy magyar borász kimagasló szakmai munkáját és a borágazat fejlődéséhez való hozzájárulását. Az elmúlt évtizedekben a díj presztízse folyamatosan nőtt: ma már nemcsak a borok minősége, hanem a borversenyeken elért eredmények, a borászat megjelenése, a marketing, valamint a borász szakmai és személyes hitelessége is szerepet játszik a döntésben.
A végső választást a Magyar Bor Akadémia tagjai hozzák meg kétfordulós szavazással. A döntés előtt a jelöltek borait egy közös kóstolón is megismerhetik, ami lehetőséget ad arra, hogy a legjobb öt jelölt borász munkáját közvetlenül összehasonlítsák.
Lamport József számára különleges jelentőséggel bír az elismerés, hiszen pályája szorosan összefonódott a Thummerer Pincészet történetével.
Egy tanítvány vitte tovább a mestere örökségét
Lamport József 2004-ben csatlakozott a Thummerer Pincészethez, ahol hosszú éveken át dolgozott együtt a borászat alapítójával, Thummerer Vilmossal. A két szakember között nemcsak szakmai kapcsolat alakult ki, hanem egyfajta mester–tanítvány viszony is.
A pincészet az évek során számos hazai és nemzetközi elismerést szerzett, és az egri borvidék egyik meghatározó szereplőjévé vált. A borászat profilját elsősorban a hosszú érlelésű, nagy vörösborok határozzák meg.
– Óriási tiszteletet érzek Thummerer Vilmos iránt. Vele kezdtem el annak idején a munkát itt a pincénél, és ez egy nagyon fontos kapocs az életemben – mondta Lamport József.
– Fotó: Thummerer Pincészet
A nagy vörösborok otthona
A Thummerer Pincészet területének mintegy 80 százalékán kékszőlőt termesztenek, így a borászat stílusát elsősorban a karakteres, hosszan érlelt vörösborok határozzák meg. Az egri bikavér és a különböző dűlőszelektált vörösborok a pincészet legismertebb tételei közé tartoznak.
A pincészet infrastruktúrája az elmúlt években jelentősen fejlődött: a pincerendszer ma már mintegy 4400 négyzetméteren terül el, és kilenc ágból álló, különleges kialakítású rendszerben biztosítja az erjesztéshez és érleléshez szükséges körülményeket.
A birtokon ugyanakkor a fehér szőlők arányát is fokozatosan növelik. A királyleányka mellett egyre nagyobb szerepet kap a chardonnay, miközben a zenit fajta is fontos szerepet tölt be.
– A zenit nemcsak szőlész-, hanem borászbarát fajta is. Érdekes módon a legkorábbi és a legkésőbbi szüretet is ez adhatja – mondta a szakember.
Budafoktól Egerig vezetett az út
Lamport József szakmai pályája már fiatalon a borászat felé vezetett. A budafoki Soós István Borászati Technikumban kezdte tanulmányait, amely a magyar borászati képzés egyik legrégebbi és legismertebb intézménye.
Később a Kertészeti Egyetem borászati tanszékén szerzett okleveles élelmiszeripari mérnöki diplomát.
Pályája elején három szüreten keresztül dolgozott a Törley Pezsgőpincészetnél, ahol jelentős szakmai tapasztalatot szerzett.
– Egy ekkora volumenű cégnél az ember rengeteg különböző szakmai helyzettel találkozik. Rendkívül komoly laboratóriumi háttér állt rendelkezésre, és nagyon sokat lehetett tanulni – idézte fel.
A klímaváltozás új kihívásokat hozott
A borász szerint az elmúlt két évtizedben jelentősen megváltoztak a szőlőtermesztés és a borkészítés körülményei. A klímaváltozás hatásai ma már egyértelműen érzékelhetők a szőlőültetvényekben is.
Míg korábban a szőlő megfelelő érettsége és savtartalma jelentette az egyik legnagyobb kihívást, ma sok esetben éppen az ellenkezője okoz problémát.
– A felmelegedés miatt korábbra kerültek a szüreti időpontok, és ma már gyakran a savak megőrzése jelenti a feladatot. Régen az volt a kérdés, hogy elég érett legyen a szőlő, ma éppen gyakran a túl gyors érés okoz gondot – mondta.
Van jövőjük a nagy vörösboroknak
A borfogyasztási szokások változása világszerte érzékelhető, de Lamport József szerint a minőségi boroknak továbbra is biztos helyük van a piacon.
– A magasabb értékű, hosszan érlelt vörösborok fogyasztása nálunk nem csökkent. Sőt, az elmúlt években ebben a kategóriában növekedést tapasztaltunk – mondta.
A roséborok divatja ugyan hullámzó, de a komoly, érlelhető borok iránt továbbra is létezik egy stabil, igényes fogyasztói réteg.
A bor mint kulturális érték
Lamport József szerint a bor szerepét nem lehet pusztán gazdasági vagy kereskedelmi kérdésként kezelni.
– A bor a kultúránk része. Kapcsolatteremtő ital, amely az emberi közösségek egyik kötőszövete – fogalmazott.
Úgy véli, a kulturált borfogyasztás erősítése nemcsak a borászat jövője szempontjából fontos, hanem a társadalmi kultúra szempontjából is.
A magyar bor első piaca Magyarország
A Thummerer Pincészet borainak legfontosabb piaca ma is a hazai fogyasztók köre. Bár a borászat exportpiacokon is jelen van, a borok döntő többsége Magyarországon talál gazdára.
– A legfontosabb, hogy a magyar bort Magyarországon értékesítsük. Ha mi magunk hiszünk a saját borainkban, az külföldön is erősíti a magyar bor hírnevét – mondta.
Lamport József szerint a borászat jövője a minőségben, a hagyományok tiszteletében és a folyamatos szakmai fejlődésben rejlik. A Thummerer Pincészet célja a jövőben is az, hogy olyan időtálló borokat készítsen, amelyek méltó módon képviselik az egri borvidéket és a magyar borkultúrát.
Indexkép: Thummerer Pincészet
_fill_540x300_0.jpg)
