Magyarországon az elmúlt 10 évben közel 30%-kal csökkent a szőlőterület a KSH adatai szerint, a szőlősgazdákkal beszélgetve pedig a további erőteljes csökkenésre van kilátás. Ennek legfőbb okaként nem a szőlőkabócát jelölik meg a gazdálkodók.
A kékszőlő a klíma és a szőlőkabóca okozta kihívásokon túl meg egy plusz problémával is szembesül:a fogyasztói ízlés megváltozásával – Fotó: Shutterstock
A szőlő is szomjazik
„Akasztón megtalálták a szőlőkabócát és a fitoplazmát, de tőle 20 kilométerre, Kecelen még nem tudok róla, hogy lenne. De őszintén szólva, ha Kecel egyik végében baj lenne, a másik végét akkor sem izgatná a dolog. Egyszerűen nem félünk tőle, amíg nem tapasztaljuk a saját bőrünkön a következményeit” – mondja egy növényvédelmi szaktanácsadó a Duna borrégió egyik ikonikus térségében. Szerinte ma sokkal közvetlenebbül érzékelik a gazdálkodók az aszály hatásait és a borfogyasztás csökkenését.
Erőteljesen csökken a hazai szőlőterület – Forrás: KSH
E cikk írásakor az ország alföldi részein 90–100 mm víz hiányzik a felső egyméteres talajrétegből, az egyéb térségekben pedig 50–60 mm. A legfelső réteget pedig országosan vörös színnel jelöli a HungaroMet térképe: 20–30%-ra csökkent a talaj hasznosítható víztartalma a növények számára. A fiatal telepítések nem erednek, nagy a tőpusztulás, a korábbi években ültetett szőlők pedig kínlódva fejlődnek, szinte dupla annyi idő alatt fordulnak termőre, mint egy évtizeddel ezelőtt. A talaj mélyebb rétegeit elérő tőkék termése sincs biztonságban: növekszik a bogyók napégésének kockázata, nő bennük a cukortartalom. Ebből következően a bor alkoholtartalma is magasabb lesz, csökken a savszintje, megváltozik az aromaprofilja. Mindez pont ellentétes irányba hat, mint amit ma a fogyasztók a bortól várnak.
A Mátra alján február óta nem láttak érdemi esőt a szőlősgazdák. Egyikük 20 millió forint körüli összegre taksálja annak költségét, hogy a 70 hektárnyi területhez kutakat fúrasson. További 20 hektárról pedig lemond, amint 2029-ben lejár az AKG-pályázat futamideje. „Talán addig kitalálják a gyerekek, hogy mi legyen vele. Szőlő vagy gyümölcs biztosan nem lesz rajta…” – hangzik el.
A fiatalok a könnyű, fehér borokat keresik – Fotó: Shutterstock
Harminc kilométerrel keletebbre – még mindig Heves megyében – ennél is drasztikusabb kivágási tervekről hallunk: a 26 hektárból csak 6 marad, amint véget ér az ötéves AKG-program. A verpeléti Nobilitás 21 Kft. ugyanis egyszerre érzi mindazt, ami a magyarországi szőlőtermesztést sújtani tudja. Itt, az Egri borvidéken különösen fájó, hogy nemcsak mennyiségében, de minőségében is megváltoztak a fogyasztói szokások: a fiatalok a könnyű, fehér borokat keresik. A kékfrankos már annyira nem divatos, hogy szinte „ajándékba” adják a felvásárlónak a fehér fajták mellé.
Nem olyan könnyű a kabóca ellen védekezni! – Fotó: Shutterstock
Átállni csemegeszőlőre?
„Kínunkban elmentünk a csemegeszőlők felé. Az adta az ötletet, hogy november–decemberben 2000 forintért árusított perui és moldovai szőlőket láttunk a piacon. Azt gondoltuk, mi ezt harmadáron is meg tudnánk termelni, és úgy is jól keresnénk vele. Építettünk egy hűtőházat, és belekezdtünk a csemegeszőlők felkutatásába, tesztelésébe és telepítésébe. Miután az állami fajtatesztelés megszűnt, magunk figyelünk kb. 50 fajtát 5–5 tőkével. Olaszországban tájékozódunk, hogy melyik lehet a jó irány. Az biztos, hogy az alanyok szárazságtűrésén is sok múlik. Szerencsére a hazai oltványok között is megjelentek már a klímaváltozást jobban viselők” – sorolja Simon László, aki szintén most adja át a gazdaságot fiának, Ákosnak.
Mint kiderült, a csemegeszőlő sem fenékig tejfel. Először az olasz pergolás művelésrendszert utánozták le, amelyben a lugas belseje felé lógnak le a fürtök, ezzel is védve a bogyókat a napégéstől. Aztán kiderült, hogy ebben a rendszerben túlságosan szembetűnőek a fürtök a hívatlan vendégek számára. „Hiába tettünk ki kamerákat, azokat is lelopták…” – kesereg a vagyonvédelmi helyzeten a szőlész. Át kellett állniuk a fürtöket jobban takaró, kordonos elrendezésre, amit inkább raschelhálóval védenek a naptól.
Az is világos volt, hogy a nagy értékű szőlőt öntözni kell, ám a területek elaprózottsága miatt ezt nehéz műszakilag megoldani. Ma még 8 db IBC-tartályt töltenek fel vízzel, és szállítanak ki esténként a parcellákba, de a hosszú távú terv az, hogy összevonnak 5–6 hektárt, amit bekerítenek és öntözhetővé tesznek. Ez lesz az a csemegeterület, ami 2029-től a család kezében marad. A többiről lemondanak.
Közben az is kiderült, hogy egy dolog a szőlő klimatikus illeszkedése a verpeléti klímába, és egy másik a vásárlói igényeknek – vagy inkább a kofáknak – való megfelelés. László szerint a piacokon aszerint vásárolnak tőlük, hogy mennyire tetszetős és mennyire pulton tartható az áru. Az íze szinte mellékes. „Pedig nagyon ízletes csemegékkel kezdtünk! De rá kellett jönnünk, hogy ma már az a jó szőlő, ami egy héten át csinosítja az asztali gyümölcsöstálat.” A kezdeti próbálkozások ára sem alakult jól. „2025 decemberében még mindig volt szőlőnk. Eleinte 200 forintért vették meg, a végét 50 forintért adtuk el cefrének, mint kiderült, 20 fokos musttal…” – kesereg a gazdálkodó.
De nem adták fel. Most már megvannak a megfelelő, vastag héjú fajtáik, jobb a támrendszer, költséghatékonyabb a termelés. Most már, ha 500 forintot kap egy kiló szőlőért, elégedett lesz. Hát még, ha sikerül összevonni a területeket és megvalósítani az öntözést! Mindezek mellé már csak 4–5 értelmes emberre lesz szükség a birtokon – sorolja a terveket a családfő. A jó munkaerőt megtalálni egyébként szintén nehéz feladat.
Kabócák és ellenőrök – kitől tartunk jobban?
Az amerikai szőlőkabócától ezen a borvidéken is csak azok félnek, akik már találkoztak vele, akár úgy, hogy a szomszédot érintő fertőzés miatt ők is zárlati intézkedés alá kerültek. „A törzsültetvényünktől 200 méterre történt fertőzés, így mi sem tudtunk értékesíteni. Ez óriási baj, mégsem veszik komolyan a nagyobb gazdaságok sem. Tudom, hogy lesz kötelező védekezés, de vajon ki ellenőrzi? Arról sem hallottam, hogy szankcionálnák a nemteljesítést” – hangzik el.
Bács-Kiskun megyében is állítják, hogy nagyon fegyelmezetlenek a szőlősgazdák, de maga az ellenőrző hatóság sincs a helyzet magaslatán. „Lassan 15 éve figyelem, mi történik, és folyamatosan romlik a szakmai színvonal” – állítja egy szaktanácsadó, aki maga is hatósági ellenőrként kezdte, de belefáradt a rendszerbe. Szerinte ma már döntően bürokraták ülnek a hivatalokban, kevés a szakmából érkező, gyakorlatias ember: „Papírozunk, könyvelgetünk, de a növényvédőszer-raktárba senki nem lép be…” Szerinte túl sokan ülnek, túl régóta és túl magas fizetésért a megyei hivatalokban, és sok a beajánlott, a közigazgatás vagy a jog területéről érkező ember. Úgy véli, a túlzott és értelmetlen – hiszen eredmény nélküli – adminisztráció az oka annak, hogy sok fiatal már az első nekifutás után kihátrál a mezőgazdaságból. A megoldást abban látja, hogy kevesebb, de a szakmához jobban értő emberrel töltsék fel a Nébih-et, és a helyi ellenőr sose helybéli legyen.
Átalakul az exportpiac
Az új kormánnyal napirendre kerül a hivatalok és szakmai szervezetek átalakítása, ami érthető módon izgatja az itt dolgozókat. Leginkább az foglalkoztathatja a szakembereket, hogy vajon mennyire lesznek előtérben egyes kiemelt kérdések. Megkerestük a Hegyközségek Nemzeti Tanácsát, ahol Szmilkó Gabriella szakmaközi igazgató adott tájékoztatást többek között a zöldszüreti vagy a krízislepárlási intézkedés lehetőségéről.
A szakmaközi szervezet bízik abban, hogy az új vezetés kellő súllyal érzékeli majd a szőlő- és borágazat nehéz helyzetét. „Igaz, ez nem egyedi jelenség. Egész Európában érezhető az a válság, amit a fogyasztói ízlés és a klíma változása, a geopolitikai feszültségek és a nehéz gazdasági helyzet egyszerre okoz. Franciaországban tavaly 47 ezer hektár szőlőt vágtak ki, idén újabb 18 ezer hektár van soron, és még nincs vége. Ugyanez a helyzet Olaszországban, Spanyolországban is” – sorolja Gabriella. Mi sem bizonyítja jobban a klímaváltozást, mint az, hogy ma már a dánok is rendelkeznek termékleírással borra, az angolok pedig már kifejezetten jó pezsgőket készítenek – tudjuk meg. Ez azt jelenti, hogy Európa külpiacain is csökkenni fog az igény az importborra.
A magyarországi termelés azért van az olaszországinál is nehezebb helyzetben, mert nálunk nagyon tarka a fajtakínálat, és kicsik a megvételre ajánlott bormennyiségek. Olaszország képes akkora homogén árualapot képezni, ami Kínában is piacra talál. Amikor arról kérdezem, mégis mi segíthetne a magyar szőlő-bor ágazaton, elsőként a piacképes bor előállítását nevezi meg a szakember, amihez az igények pontos ismerete szükséges. Az alsópolcos tömegbornak és a kis mennyiségű, réspiaci terméknek is megvan a maga vásárlórétege. Nagy mennyiségű szőlő felvásárlásával és házasításával éppúgy sikereket lehet elérni, mint más fogyasztók és értékesítési csatornák bejáratásával. Ami rendkívül fontos, az a trendfigyelés.
Ad absurdum kékszőlőből is lehet fehérbort erjeszteni, legfeljebb nem olyan jót, vagy sűrítmény gyártására is fel lehet kínálni. Érdemes elgondolkodni a korábbinál alkalmasabb területek betelepítéséről, például a lejtők északi oldalán. Természetesen célszerű élni a szerkezet-átalakítási támogatás lehetőségével is. Tuti recept sajnos nincs, a helybéli adottságok döntik el, hogy egy-egy üzemnek milyen irányban érdemes tovább lépnie.
Szmilkó Gabriella szerint a kabóca elleni védekezési felhívásokat komolyan kell venniük a gazdálkodóknak, mert az utóbbi években nagyon felszaporodott a kártevő. Sajnos a hideg és a lemosó permetezés alig árt neki, mivel a kéreg alatt védve vannak a tojásai. „Később sem egyszerű ellene védekezni, mert több lárvastádiumban sokáig csak a levélfonákon szívogat. Ilyenkor kell megfogni a terjedését, hiszen ekkor még röpképtelen, és nem tudja áthurcolni a fitoplazmát egyik tőkéről a másikra. Ehhez azonban megfelelő permetezőgépre és permetszerre van szükség. A Nébih most terjesztette ki az engedélyezett készítmények listáját.”
Itt is leszögezzük, amit már bizonyára minden termelő tisztázott a pályázati tanácsadójával: az elrendelt védekezés olyan vis maior helyzet, ami felülír minden támogatási előírást, és nem befolyásolja ezek kifizetését sem.
A Nébih döntése értelmében hat készítmény engedélyét kiterjesztették, négy további szer pedig szükséghelyzeti engedélyt kapott a 2026-os szezonra a szőlőkabóca elleni védekezésre.
Engedélykiterjesztések:
- az Agrokén, Nevikén, Nevikén Extra és Olajos Rézkén a tojásalak elleni védekezésre,
A fentiekkel együtt már 21 db készítmény és ezeknek 19 db származtatott, illetve 5 db párhuzamos engedéllyel rendelkező változata alkalmazható.
- a Sumi Alfa 5 EC és Sumi Alfa 5 EW (származtatott: Sumicidin 5 EW) pedig a lárva és imágó elleni védekezésre kapott engedélyt.
Szükséghelyzeti engedély: NeemAzal-T/S, Aza és Pyregard készítmények ökológiai felhasználásra, illetve a Carnadine (származtatott: Roslix, Silentium; párhuzamos: Carnadine, Carnadine 200, Roslix).
Összesen 9 készítménynek van már szükséghelyzeti engedélye.
Gönczi Krisztina
Agroinform
A Termésbiztonság és növényvédelem a gyümölcs- és szőlőültetvényekben Agroinform TechMagot megnyithatod ide kattintva, vagy lapozd végig itt:
