Sajnos az elmúlt két hétben sem érkezett jelentősebb mennyiségű csapadék és a tartósan fennálló vízhiány következtében a talajok felső rétege jelentősen kiszáradt. Sok térségben már kifejezett nedvességhiány tapasztalható, ami nemcsak a tavaszi vetések kelését és kezdeti fejlődését lassítja, hanem az őszi vetések kondícióját is rontotta. A többnyire napos, gyakran szeles, ugyanakkor hűvös éjszakákkal tarkított időjárás kedvezőtlen kombinációt jelent: nappal ugyan intenzív az asszimiláció, de az éjszakai lehűlések és a vízhiány stressz hatást idéznek elő a növényekben.
Növényvédelmi szempontból a száraz periódus átmenetileg visszafogta a gombás betegségek fertőzési nyomását, így a levélbetegségek jelenléte egyelőre mérsékelt, ugyanakkor a melegebb nappalok és a gyengülő növényállományok kedvező feltételeket teremtenek a rovarkártevők felszaporodásához. Összességében egy olyan időszakot hagytunk magunk mögött, amely ugyan rövidtávon csökkentette a kórokozók fertőzésének veszélyét, de a növények tartós stressz állapota miatt növekvő növényvédelmi kockázatokat hordoz magában, különösen akkor, ha a következő időszak időjárása hirtelen változást hoz.

1. ábra: A repcetáblák fokozatosan veszítik el sárga színűket – Fotó: Lepres Luca
Az április második felét jellemző tartós csapadékhiány és az ezzel párosuló változékony hőmérsékleti viszonyok alapvetően meghatározzák a szántóföldi kultúrák növényvédelmi helyzetét. A repce jelenleg virágzás–becőképződés, míg a kalászosok többsége a kalászhányás állapotában jár, vagyis mindkét kultúrában kritikus fejlődési szakasz zajlik.
Ebben az időszakban a talajok vízhiánya egyre több térségben válik meghatározó tényezővé, hiszen sok helyen 40–80 mm csapadék hiányzik a megfelelő vízellátottsághoz, ami már az aszály jeleit mutatja. A száraz, napos időjárás ugyan átmenetileg visszafogja a gombás betegségek fertőzési kockázatát – mivel ezek többsége nedves, párás körülmények között terjed intenzíven –, ugyanakkor a növényállományok legyengült állapotba kerülnek, ami fokozza érzékenységüket a kártevőkkel szemben.

2. ábra: A búza levelén megjelenő katicabogár jelenléte a levéltetvek felszaporodására utalhat – Fotó: Lepres Luca
Repcében továbbra is aktívak a tavaszi rovarkártevők (ormányosok, fénybogarak), amelyek betelepedése kora tavasszal megindult, és a virágzás időszakában válik igazán jelentőssé, míg kalászosokban a levéltetvek és a vetésfehérítő bogár lárváinak kelése és felszaporodása kerül előtérbe. Összességében egy olyan növényvédelmi helyzet alakult ki, ahol a klasszikus gombabetegségek még visszafogottan vannak jelen, ugyanakkor a szárazság és a fenológiai állapot együttesen egyre inkább a rovarok elleni védekezést helyezi a fókuszba, miközben egy esetleges csapadékos periódus gyors és intenzív fertőzési hullámot indíthat el a következő hetekben.
A napraforgó vetése zajlik, a kelés még nem általános, azonban a melegebb fekvésű, kellő nedvességgel rendelkező területeken már megfigyelhetők az első soroló állományok. Károsítók jelenléte egyelőre nem jellemző. A kukorica vetése mintegy 60–70%-os készültségnél tart, ugyanakkor a tartós szárazság kedvezőtlenül befolyásolja a kezdeti fejlődést. Csapadék hiányában a barkók kártétele fokozott kockázatot jelenthet. Kedvezőbb időjárás esetén a növények gyors fejlődése segíthet átvészelni ezt az érzékeny időszakot, ennek ellenére a táblák rendszeres ellenőrzése és szükség esetén a védekezés elvégzése továbbra is elengedhetetlen.
Az almatermésű ültetvényekben az április végi időszak jellemzően a sziromhullás–gyümölcskötődés fenológiai fázisára esik, amely növényvédelmi szempontból kiemelten érzékeny periódus. Az elmúlt hetek csapadékszegény, többnyire száraz időjárása kedvezőtlen feltételeket teremtett a varasodás elsődleges fertőzései számára, így a fertőzési nyomás egyelőre mérsékelt maradt. Ugyanakkor a hűvös éjszakák és a harmatképződés lokálisan még biztosíthatnak elegendő levélnedvességet a fertőzések elindulásához, ezért a védekezések fenntartása továbbra is indokolt.
Lisztharmat esetében a melegebb nappalok és a szárazabb levegő kifejezetten kedvez a kórokozónak, így a tünetek megjelenése és terjedése várható az érzékeny fajtákban. Az almamoly rajzása hamarosan megindulhat, ezért időszerű a megfigyelés előkészítése. A szexferomon csapdák kihelyezését már április meg kell tenni, hogy pontos képet kapjunk a kártevő egyedszámának alakulásáról és a rajzás dinamikájáról.

3. ábra: Szépen fejlődik a gyümölcs a cseresznyén – időszerű kihelyezni a cseresznyelegyek megfigyelésére szolgáló sárga ragacslapokat is – Fotó: Lepres Luca
A csonthéjas gyümölcsfajok többsége április végére már a gyümölcsnövekedés állapotába lépett, míg egyes későbbi virágzású fajták esetében a virágzás vége is elhúzódhatott. A száraz, csapadékban szegény időjárás kedvezőtlenül hatott a monília fertőzések kialakulására, így a virág- és hajtásfertőzés mértéke sok ültetvényben alacsonyabb a megszokottnál. Ugyanakkor a virágzás alatti esetleges rövid nedves periódusokban bekövetkezett fertőzések tünetei most kezdenek megjelenni, ezért ezek felderítése és a fertőzött részek eltávolítása indokolt lehet. A levélbetegségek – például tafrina vagy levéllyukacsosodás – terjedése jelenleg mérsékelt, de egy csapadékosabb időszak gyors változást hozhat.
A kártevők közül egyre nagyobb veszélyt jelentenek a levéltetvek és a különböző gyümölcsmolyok, különösen a melegebb nappalok hatására. Eközben a lombkártevők is gyorsan megjelentek: a friss, zsenge leveleket már tömegesen támadják a sodrómolyok és a levélbarkók. Az ellenük történő mielőbbi védekezés kiemelten fontos, mivel a még fejletlen lombfelületen is jelentős károkat okozhatnak, ezáltal jelentősen lecsökkentve a növény asszimilációs felületét.
A szőlőültetvényekben az április végi időszakra a hajtásnövekedés jelentősen felgyorsult, és sok helyen már a fürtkezdemények is jól láthatóvá váltak. A korai kártevők közül a szőlő levélatka és a gubacsatka kártétele már több ültetvényben megfigyelhető, ugyanakkor ebben a fenológiai állapotban a védekezés hatékonysága ellenük már korlátozottabb, így a hangsúly egyre inkább a további felszaporodás mérséklésére helyeződik.
Eközben a tarka szőlőmoly rajzása erősödik, ezért a rajzásmegfigyelés kiemelt fontosságú: a védekezést optimálisan a rajzáscsúcsot követő 7–10 napban, a lárvakelés idején célszerű időzíteni. A jelenlegi szárazabb időjárás egyelőre nem kedvez a peronoszpóra fertőzésének, ugyanakkor a lisztharmat számára kedvezőbb feltételek alakulhatnak ki, így indokolt a megelőző jellegű védekezés. Ebben az időszakban célszerű a peronoszpóra és a lisztharmat elleni kezeléseket összehangolni, és kombinált, felszívódó és kontakt hatóanyagokat tartalmazó készítményekkel egy menetben elvégezni, különösen a gyorsan növekvő hajtások védelme érdekében.
Ha még több, növényvédelemmel kapcsolatos hírre, szakcikkre vagy kíváncsi, látogasd meg a Növényvédelem rovatot.
Ingyenes növényvédőszer-keresőnket megtalálod ide kattintva.
Forrás, indexkép: Lepres Luca