Az elmúlt hetek időjárása továbbra is a szélsőségek jegyében telt: a fagyos periódusokat tartós szárazság követte, ami ismét komoly kihívások elé állította a közterületi zöldfelületek fenntartását. A jelenség sajnos nem újkeletű, az utóbbi években egyre gyakrabban tapasztalhatók hasonló, nehezen kiszámítható időjárási viszonyok.
A tavaszi fagyok az ország jelentős részén a virágzás időszakában érték a különböző gyümölcsfajokat, ugyanakkor a közterületi növényállomány esetében a hangsúly nem a termésen, hanem a lomb- és habitusmegőrzésen van. Az öntözés bizonyos mértékig enyhítheti a felszíni vízhiányt, különösen az ágyásokban, azonban a mélyebb gyökérzónák vízpótlása továbbra is megoldatlan kihívás marad. A fenntartási költségek pedig szintén korlátozó tényezőt jelentenek.
Jelenlegi megfigyelések alapján négy kiemelt károsító csoport esetében merülhet fel növényvédelmi beavatkozás szükségessége.
Levéltetvek megjelenése és terjedése
A hűvösebb időjárás miatt a levéltetvek aktivitása késleltetve indult, azonban mára több növényfajon ismét megfigyelhetők. A rózsákon friss kolóniák jelentek meg, míg a borbolyán az antociános lombfelületeken már jól látható a mézharmat jelenléte is. A katicabogár lárvák természetes ellenségként szintén jelen vannak az állományban. A korábbi évek tapasztalatai alapján a tartósan meleg és száraz időszakok képesek visszaszorítani a levéltetű-populációt, ugyanakkor a jelenlegi átmeneti időjárás kedvez a gyors felszaporodásuknak, ezért a folyamatos megfigyelés elengedhetetlen.
Mézharmat a borbolyán – Fotó: Zsigó György/NMNK
Platánbetegségek (apignomónia)
A platánok esetében az apignomóniás levélfoltosság tünetei már április második felében is azonosíthatók voltak. A fiatal levelek száradása mellett megjelent a levélerek barnulása is. Bár jelenleg nem tapasztalható tömeges fertőzés a városi állományokban, az időjárás változása – különösen a csapadékosabb periódusok – kedvezhet a kórokozó terjedésének. A met.hu előrejelzése szerint a következő időszakban esőzések várhatók, amelyek növelhetik a fertőzési nyomást.
Fontos azonban kiemelni, hogy a védekezés elsősorban megelőző jellegű lehet: a fertőzött lomb összegyűjtése, a korábbi rezes lemosó kezelések, valamint az ágsebekben telelő képletek gyérítése mind csökkenthetik a kockázatot. A döntés a növényvédelmi beavatkozásról minden esetben az adott terület fenntartójának mérlegelésén múlik, figyelembe véve az időjárási bizonytalanságokat és a költségvonzatokat is. A kezelések nem nyújtanak teljes védelmet más kórokozók, például a platán csipkéspoloska vagy a lisztharmat ellen, amelyek későbbi időszakban jelenhetnek meg.
Vadgesztenye – guignardiás levélbarnulás és molykártevők
A vadgesztenyék esetében hasonló növényvédelmi kérdések merülnek fel, mint a platánoknál, bár jelenleg még nem észlelhető a guignardiás fertőzés tünete. Amennyiben a fertőzés megjelenik, az erősen rontja a városi fák esztétikai értékét, ami a lakossági visszajelzésekben is gyorsan megmutatkozik. A helyzetet ugyanakkor egyszerűsíti, hogy megkezdődött a vadgesztenye-aknázómoly rajzása, amely ellen a védekezés mindenképpen indokolt. Sok esetben a rovarölő kezelésekkel együtt gombaölő szer kijuttatása is megtörténik, amit a kivitelező vállalkozások gyakran már az ajánlatadás során is figyelembe vesznek.
Lisztharmat a juharleveleken – Fotó: Zsigó György/NMNK
Lisztharmatfertőzések megjelenése
A lisztharmat első tünetei több fajon is megfigyelhetők, például
juharsövényeken. Bár a jelenlegi fertőzött levelek a következő zöldfelületi
beavatkozások során részben eltávolításra kerülhetnek, a későbbi időszakban a
védekezés szükségessége továbbra is fennállhat, különösen érzékeny állományok
esetében.
A közterületi növényvédelemben tehát továbbra is a folyamatos megfigyelés, a megelőző beavatkozások és az időjárási kockázatokhoz igazodó döntéshozatal jelenti a legfontosabb feladatokat.
Indexkép: Zsigó György.
