Apáti Ferencet, a FruitVeB szakmaközi szervezet elnökét kérdeztük az ágazati kilátásokról.
Április 7. és 12. között fagyhullám érte el Magyarországot, ami a gyümölcsöket idén is érzékeny fenológiai fázisban érte. Nagy a kár?
– Így van, -2 és -8 °C közötti hőmérsékleteket mértünk éjszakánként. A kajszibarack és az őszibarack a Dunántúlon és a Dél-Alföldön már március második felében túl volt a virágzáson, de Észak-Magyarországon még részben zajlott a virágzás. A meggy, a szilva, a cseresznye és a körte gyakorlatilag az egész országban a virágzás valamely stádiumában, de nagyobbrészt teljes virágzásban volt. Az alma a Dél-Dunántúlon és a Dél-Alföldön már virágzott, az északi, északkeleti és a többi országrészben pedig közvetlenül a virágnyílás előtt állt. A szamóca – termelési módtól és régiótól függően – szintén virágzásban volt, vagy már kötődött gyümölcsöket hordozott. Ezekben a fenológiai stádiumokban a -2 °C alatti hőmérsékletek már károkat okoznak, a hőmérséklet további süllyedésével pedig exponenciálisan növekednek a károk.
Hasonló lehet a károsodás mértéke, mint tavaly volt?
– Még zajlik a felmérés. Az azonban biztosra vehető, hogy az északi és északkeleti országrészben voltak a legerőteljesebb lehűlések, ráadásul 3–4 napon keresztül, így a károk itt számottevőek. A Dunántúl és a dél-alföldi régió mérsékelt károsodással úszta meg ezt a hideghullámot.
Évek óta nem tudjuk ellátni megfelelő mennyiségű gyümölccsel a feldolgozóipart. Miben bízhatnak így a sűrítmény- vagy konzervgyárak?
– Almából 400 ezer tonnát tudnánk feldolgozni, ebből 300 ezer tonna mehetne sűrítmény és almalé gyártására, de az utóbbi öt évben már többször is csak 25–50%-ban tudtuk alapanyaggal ellátni a gyárainkat. Meggyből a léipar 6–7 ezer tonnát tudna fogadni, a hűtőipar 7–8 ezer tonnát, a konzervgyártás pedig 30 ezer tonnát igényelne, a külpiacok felvevőképessége pedig 10–15 ezer tonna lehetne. Vagyis összesen 55–60 ezer tonna meggyet tudnának elhelyezni a piacainkon, de az utóbbi években 40–50 ezer tonnára korlátozódik a termés. A legrosszabb, hogy teljesen kiszámíthatatlanná vált az alapanyag-ellátás. Már rég nem arról beszélünk, hogy érdemes-e fejleszteni a gyümölcsfeldolgozást, hanem arról, hogy melyik egység zárhat be legközelebb. Ekkora gyártási kapacitásokat nem lehet importból fenntartani.
A málna harminc éve még világtermék volt, mára megszűnt létezni, és senkinek sem hiányzik az európai piacon – rajtunk kívül – Fotó: Unsplash
Ennyire rossz a helyzet?
– Valamennyi lengyel meggy vagy alma korábban is beérkezett az országba azzal a céllal, hogy a feldolgozóipari szezont meghosszabbítsák vele, de gazdaságtalan 10 vagy 100 ezer tonnákat utaztatni a határokon át. A legrosszabb évben, 2022-ben 63 ezer tonna ipari almát importált az ország. Látjuk is ezt az üzembezárásokon: a négy almasűrítmény-gyártó üzemből többet már bezártak, vagy be sem indult az utóbbi néhány évben.
Ha egy olajütő át tud állni a napraforgó feldolgozásáról repcére, akkor elképzelhetetlen, hogy egy léüzem más gyümölcsre váltson az alma helyett?
– Ez technikailag lehetséges, csakhogy semmilyen más gyümölcsből nincsenek százezer tonnáink. Az idei év lehet sorban a második, amikor szinte az összes gyümölcsünket érinti a fagykár. Ez már egyértelmű tendencia, ami a termelőket is elgondolkodtatja. Sokáig a munkaerőgondokra vagy az inputok drágulására panaszkodtak az ültetvényeken, ma már egy dolog érdekli leginkább a termelőt: marad-e gyümölcs a fákon a fagyok után.
Milyen módon lehetne csökkenteni a fagyveszélyt? Őrült ötlet máshol, más fajtákkal új termőkörzeteket kialakítani?
– Papíron nem, a gyakorlatban ez nem megy ilyen könnyen. Az adott gyümölcsfajhoz tartozó szaktudásnak tradíciója van a jelenlegi termőtájakon, míg másutt ez hiányzik. Szabolcsban például kevésbé ismerik a kajszit, nincs benne termelési tapasztalat, és nem szívesen foglalkoznának vele az alma helyett. Továbbá senki sem szeretné ott hagyni egy élet munkáját, befektetését, ezért inkább ott küzd az utolsó leheletéig, ahol elkezdte. Új fajtákkal, metszésmódokkal, tápanyag-feltöltési praktikákkal, szélgépekkel, ültetvényfűtési módszerekkel, növénykondicionálással sokat lehet tenni a fagykárok csökkentéséért. Arra törekszünk, hogy összehozzunk egy kutatókból és szaktanácsadókból álló szakértői csoportot, amely ennek fényében új technológiai útmutatókat és fagyvédelmi tanácsokat adna ki az egyes fajokra. Csak akkor adjuk fel, ha már mindent megpróbáltunk, és semmi sem működik.
Létezhet olyan, hogy semmi sem működik?
– Egy-egy gyümölcs esetében már láttunk is rá példát. Itt van például a gurulós málna esete. Harminc éve még világtermék volt, mára megszűnt létezni, és senkinek sem hiányzik az európai piacon – rajtunk kívül. Ha újabb fajok tűnnek el, azért sem fog az európai piac könnyeket ejteni. Csak annak a néhány száz vagy ezer termelőnek fog kegyetlenül fájni, akivel ez megtörténik.
Biztosan akad olyan magyarországi gyümölcs, amelyik még bírja a klímaváltozást. Mi a helyzet a szamócával? Kicsi, jól elfér a fólia alatt és értékes…
– Addig értékes, amíg ekkora a kínálata. Ez egy nagyon nehezen tárolható szezonális gyümölcs. Időben nagyjából két hónapra, térben pedig talán 500 kilométerre korlátozódik a kínálata. Fólia alá hozva, pótfűtéssel kiegészítve primőrként is értékesíthető, de nagyon el kell találni a kínálati réseket. Egy hektáron 20–40 millió forint értéket is megtermel, így elbírja a takarás vagy a zárt termesztés óriási többletköltségeit. Az alma csak 6–8 milliót termel, nagyon észnél kell lenni a ráfordítási oldallal, nem gazdaságos termesztőberendezések alá vinni. Mégsem lehet azt mondani, hogy mindenki termeljen olyan nagy értékű gyümölcsöt, mint az eper. Az említett bevételt csak országosan 600–700 hektár termőfelület mellett produkálja. Ha ennek a kétszeresét kínálnánk megvételre abban a két hónapban, amíg érik, akkor nem tartaná el a termelőket a szamóca, mert a túlkínálat okán bezuhannának az árak. Nyilván gondolkodhatunk exportpiacokban is, amelyek nagy mennyiségeket lenyelnének, ahhoz viszont nem vagyunk elég szervezettek.
Mit szól hozzá, hogy a TISZA a programjában 5 százalékos áfát ígért a zöldség-gyümölcs ágazatnak?
– Ezt már nagyon régóta szorgalmazzuk. Nincsenek olyan illúzióink, hogy a gyümölcsök fogyasztói ára ezt pontosan követni fogja, de nagyon fontos lenne a piac fehérítése érdekében. Sok az áfacsaló az ágazatban. Ha egy versenytársad 27 százaléknyi áfát tesz zsebre, akkor ezt a különbözetet te nem tudod kigazdálkodni. Minél tisztességesebb vagy, annál nagyobb hátrányba kerülsz. Ennek véget kell vetni. Ötszázalékos előnyért már nem lesz érdemes kockáztatni, így kitisztul a piac, és megszűnik a tisztességtelenek versenyelőnye.
Valami pozitív kicsengést a végére tudna üzenni a termelőtársaknak?
– Igen. Mint azt már mondtam: a gyümölcstermelők az utolsó leheletükig hajlandóak küzdeni az ültetvényükért. A szakmai szervezet tudásanyaggal igyekszik támogatni ezt. A kormányzat részéről pedig azt várjuk, hogy folytassa tovább az intézkedéseket hasonló szellemben: legyen tisztességes verseny ebben az ágazatban is. Reméljük, az új szakvezetés is megtesz mindent azért, hogy a gyümölcstermesztés anyagi forrásai továbbra is a gazdálkodók rendelkezésére álljanak. Komplex szabályozórendszerben kell gondolkodni, és alkalmazkodnunk kell a megváltozó klímához, illetve a piacokhoz is.
Gönczi Krisztina
Agroinform
A Termésbiztonság és növényvédelem a gyümölcs- és szőlőültetvényekben Agroinform TechMagot megnyithatod ide kattintva, vagy lapozd végig itt:
A korábbi TechMag lapszámokat elolvashatod a Magazin rovatban.
