A 2025/2026-os angol futballszezon egyik legnagyobb meglepetését nem egy átigazolás, hanem a Brentford FC büfékínálata okozta: a klub vezetése úgy döntött, végleg száműzi a marhahúst a stadionból. Aki burgert kér, az immár őzhúst kap a zsemlébe.

A folyamat nem áll meg a sportnál. A váltás már több mint húsz neves helyszínen lezajlott, köztük:

  • a londoni O2 Arena koncerthelyszínen,
  • a National Theatre büféiben,
  • és számos iskolai menzán is.

A háttérben a Levy UK cateringóriás áll, amely szerint a vadhús nemcsak fenntarthatóbb, de tápanyagértékben is köröket ver az ultrafeldolgozott növényi „műhúsokra”.

Ezeréves rekord: Túl sok az őz, kevés a ragadozó

Nagy-Britanniában jelenleg becslések szerint több mint kétmillió őz él, ami ezeréves csúcsnak számít. Bár a természetbarátok számára ez jól hangozhat, az ökoszisztéma számára valóságos katasztrófa.

Miért probléma a túlszaporodás? Nagyragadozók (farkasok, medvék) hiányában az őzállományt semmi nem szabályozza. A hatalmas egyedszám súlyos károkat okoz az erdők megújulásában, lerágják a fiatal hajtásokat, és felborítják a helyi flóra egyensúlyát.

Ami egykor a nemesek kiváltsága és trófeája volt, az ma környezetvédelmi szükségszerűséggé vált: a vadállomány gyérítése elengedhetetlen az erdők védelmében, a hús hasznosítása pedig a leglogikusabb lépés.

A számok nem hazudnak: Karbonlábnyom és klímavédelem

A vadhús mellett szóló legütősebb érv a környezeti terhelés drasztikus csökkenése. Míg a szarvasmarha-tenyésztés óriási földterületet, takarmányt és vizet igényel – nem beszélve a metánkibocsátásról –, az őz „ingyen” van a természetben, és a környezetet gondozza (amíg nincs belőle túl sok).

A vadhús a kutatások szerint a marhahúshoz képest 38%-kal, a birkahúshoz viszonyítva pedig 49%-kal kevesebb CO2-kibocsátással előállítható.

A "Bambi-faktor" és a jövő

Bár az üzemeltetők lelkesek, a szakértők szerint az őz sosem fogja teljesen kiváltani a marhát vagy a bárányt. Ennek fő oka pszichológiai: sokan nehezen barátkoznak meg a gondolattal, hogy a mesékből jól ismert, kedves erdei állatot egyék meg ebédre – ami egyébként amúgy is tévedés, hiszen Bambi valójában szarvas, hiába hiszi mindenki őznek...

Ennek ellenére a trend egyértelmű. A vadhús visszatérése a tömegétkeztetésbe egyfajta „vissza a gyökerekhez” mozgalom, ahol a modern klímacélok találkoznak a középkori vadászati hagyományokkal. Úgy tűnik, 2026-ban a legmenőbb fenntarthatósági lépés nem a laborban növesztett hús, hanem az erdőből származó pecsenye.

Forrás: FirstClass

Indexkép: Pexels