Miért csökken a tojástermelés télen?

Sok baromfitartó szembesül azzal a jelenséggel, hogy a tojástermelés a téli hónapokban jelentősen visszaesik. Ez teljesen természetes folyamat, hiszen a tojótyúkok biológiai működése szorosan kapcsolódik a nappalok hosszához, a fény mennyiségéhez, a hőmérséklethez és a takarmány minőségéhez. Szerencsére azonban megfelelő tartástechnológiával és tudatos odafigyeléssel nagymértékben mérsékelhetjük ezt a visszaesést.

Ahhoz, hogy a téli tojástermelés fenntartható legyen, komplex szemléletre van szükség: egyszerre kell foglalkoznunk a fotoperiódus-kezeléssel, a takarmányozással, az ólklímával és az állatok általános jóllétével.

A téli tojástermelés csökkenésének biológiai háttere

A tojótyúkok tojástermelését elsősorban a hormonrendszerük szabályozza, amely rendkívül érzékenyen reagál a fényviszonyokra. Amikor télen lerövidülnek a nappalok, csökken a természetes fény mennyisége, ami visszafogja a tojóhormonok termelődését. Ennek következtében a tyúkok ritkábban raknak tojást, vagy akár teljesen le is állhatnak a termeléssel.

Ezzel párhuzamosan a hideg stressz is jelentős szerepet játszik. A szervezet ilyenkor elsődlegesen a hőtermelésre és az életfunkciók fenntartására fordítja az energiát, nem pedig a tojásképzésre. Ha mindehhez nem megfelelő takarmányozás társul, a tojástermelés csökkenése elkerülhetetlenné válik.

Fotoperiódus-kezelés: a világítás szerepe

A megfelelő világítás az egyik legfontosabb tényező a téli tojástermelés fenntartásában. A tojótyúkok számára ideális esetben napi 14–16 óra megvilágításra van szükség ahhoz, hogy a hormonális működésük aktív maradjon.

Télen a természetes nappali fény csupán 8–9 órát biztosít, ezért mesterséges világítással kell kiegészítenünk azt. Használhatunk energiatakarékos LED-lámpákat vagy kompakt fénycsöveket , amelyek egyenletes fényt adnak és hosszú élettartamúak. A fényerő esetében nincs szükség túlzott világításra: 20–40 lux teljesen elegendő a tojók számára.

Kiemelten fontos a rendszeresség. A világítást időkapcsolóval szabályozzuk, hogy a világos–sötét ciklus minden nap azonos legyen. A rendszertelen vagy hirtelen fényváltozás ugyanis stresszt okoz, ami tovább csökkenti a tojástermelést.

baromfi tojástermelés télen

Sok baromfitartó szembesül azzal a jelenséggel, hogy a tojástermelés a téli hónapokban jelentősen visszaesik – Fotó: pixabay.com

Takarmányozás: fehérje–kalcium egyensúly

A téli tojástermelés fenntartásának másik alappillére a megfelelő takarmányozás. A tojótyúkok tápanyagigénye télen nem csökken, sőt a hideg miatt nő az energia-, fehérje- és ásványianyag-szükségletük.

A kiegyensúlyozott tojó takarmánynak legalább 16–18% nyersfehérjét kell tartalmaznia. Különösen figyelünk az esszenciális aminosavakra, mint a metionin és a lizin, amelyek közvetlenül befolyásolják a tojásképzést.

A kalciumellátás kulcsfontosságú a megfelelő tojáshéj kialakulásához. Rendszeresen adagoljunk aprószemcsés mészkőzúzalékot vagy zúzott tojáshéjat, amely lassan oldódik, és egész nap biztosítja a kalcium utánpótlást. Emellett ne feledkezzünk meg a D-vitaminról sem, amely nélkül a kalcium nem tud megfelelően beépülni. Télen, a napfény hiánya miatt, ezt gyakran kiegészítő formában adjuk.

Praktikus tanácsok a téli tojástermeléshez

A mindennapi gyakorlatban több apró lépés is hozzájárulhat ahhoz, hogy a tojótyúkok télen is egyenletesebben termeljenek

  • Állítsuk be a világítást napi 14-16 órára, lehetőleg időkapcsolóval.
  • Ügyeljünk az ól huzatmentességére és a megfelelő hőmérsékletre (5-15°C).
  • Naponta ellenőrizzük a vízellátást, mert a tojók vízigénye télen is jelentős.
  • Használjunk komplett tojó tápot, vagy egészítsük ki házi keveréket szójadarával, napraforgódarával.
  • Adagoljunk rendszeresen mészkőzúzalékot vagy zúzott tojáshéjat.
  • Kiegészítő D-vitamint csepp vagy por formájában is adhatunk.
Fenntartható és gazdaságos megoldások

A fenntartható tojástermelés nemcsak gazdasági, hanem környezeti kérdés is. A LED világítás alkalmazásával jelentősen csökkenthetjük az energiafelhasználást, miközben biztosíthatjuk a megfelelő fényviszonyokat.

A takarmányozás során igyekezzünk helyi alapanyagokat felhasználni: gabonát, zöldtakarmányt, valamint ellenőrzött konyhai melléktermékeket. Ezeket azonban mindig körültekintően, a tápanyagarányokat figyelembe véve építjük be az étrendbe, hogy ne boruljon fel a fehérje–energia–ásványi anyag egyensúlya.

Összegzés

A tojástermelés csökkenése télen természetes jelenség, de nem elkerülhetetlen. Ha a világítási időt a tojótyúkok igényeihez igazítjuk, gondoskodunk a megfelelő fehérje-, kalcium- és D-vitamin-ellátásról, valamint biztosítjuk az optimális tartási körülményeket, akkor a termelés jelentős része fenntartható a hideg hónapokban is.

A tudatos fotoperiódus-kezelés, a kiegyensúlyozott takarmányozás és a fenntartható gazdálkodási szemlélet együtt biztosítja, hogy a tojótyúkok egészségesek maradjanak, és télen is megbízható tojástermelést nyújtsanak.

Indexkép: shutterstock.com