Minderről Nagy István agrárminiszter beszélt a Demokratának adott interjújában. A tárcavezető szerint a krízishelyzetek megmutatták a gazdák ellenálló képességét, miközben a kormány több fronton gyors beavatkozásokkal igyekezett mérsékelni a károkat és fenntartani az ellátásbiztonságot.

Járványok, fagykár, aszály – egy évben szinte minden

Nagy István az interjúban úgy fogalmazott: 2025-ben a korai fagy egyes térségekben rendkívüli gyümölcskárt okozott, majd – állítása szerint 50 éve nem látott módon – megjelent a ragadós száj- és körömfájás, miközben párhuzamosan tombolt a madárinfluenza. A felsorolásában szerepelt még a kiskérődzők pestise, a lóherpesz és a kéknyelv-betegség, őszre pedig a szőlő aranyszínű sárgasága, amelyet a miniszter a filoxéravészhez mérhető kockázatként írt le. A vadállományt érintő betegségek mellett új kártevők (például cukorrépát támadó lisztes barkó) és a méhészeteket fenyegető fajok felbukkanását is említette, mindezt piaci gondokkal – köztük tej- és sertésfelvásárlási feszültségekkel – kiegészítve.

A miniszter szerint a jelenségek egyik fő oka az éghajlatváltozás, amely kedvez több kórokozó és vektor terjedésének, miközben a globális piaci zavarok is közvetlenül hatnak a magyar mezőgazdaságra. Hozzátette: szerinte bizonyos esetekben a szándékos emberi rosszakarat lehetőségét sem lehet kizárni.

Kártérítés, hitel, járványvédelem – a kormányzati beavatkozások számai

A tárcavezető több konkrét intézkedést is kiemelt. A fagykárok kapcsán hektáronként 100 ezer forintos előlegről beszélt, illetve arról, hogy az Európai Mezőgazdasági Krízisalapból 10,8 millió euró forrást sikerült elérni. A ragadós száj- és körömfájásnál a miniszter azzal érvelt: míg Nagy-Britanniában 2001-ben milliós nagyságrendű állományt kellett leölni, addig Magyarországon 9300 szarvasmarha esett áldozatul, és a kártalanítás összegét 8,15 milliárd forintra tette. Emellett említette az érintett telepek munkavállalói bérének átvállalását (79,8 millió forint), hitelmoratóriumot, valamint 50 millió forintos hozzájárulást a járványvédelmi színvonal emeléséhez.

A sertéságazatban kocánként 20 ezer forintos támogatást, a feldolgozóknak pedig – a Demján Sándor Programon belül – 50 milliárd forintos elkülönített hitelkeretet jelölt meg. A miniszter az interjúban azt is hangsúlyozta: a pályázati aktivitás szerinte a gazdák bizalmát jelzi, mert 50 különféle pályázatra összesen mintegy 70 ezer támogatási kérelem érkezett.

Aszálykezelés: „Vizet a tájba!”, csatornatisztítás, vízdíj-átvállalás

Az aszály elleni védekezésnél Nagy István arról beszélt, hogy 2025 májusában megalakult az Aszályvédelmi Operatív Törzs, és 4,7 milliárd forintot különítettek el vízvisszatartást segítő beavatkozásokra (műtárgyjavítás, szivattyúk, zsiliprendszerek, csatornakotrás). Állítása szerint 10 milliárd forint értékben átvállalták a vízdíjat, 5 milliárdért pedig a vízkészletjárulékot. A miniszter a „Vizet a tájba!” programnál azt mondta: 2025-ben 26 ezer hektárt ajánlottak fel a gazdálkodók elárasztásra, 1,05 milliárd köbméter vizet fogtak fel, és 848 kilométer csatornát tisztítottak ki.

A beszélgetésben a vetésszerkezet átalakulását is említette: szerinte a kukorica egyre inkább a Dunántúlra és Észak-Magyarországra tolódik, míg a déli térségekben az őszi vetésű gabonák, a vetésforgóban pedig repce, napraforgó és cirok kerül előtérbe.

Földértékesítés és hosszabb bérleti idő – a legeltető állattartás ösztönzése

A miniszter indoklása szerint az állam a közvetlen feladatellátáshoz nem szükséges földeket értékesíti, a kisebb (10 hektár alatti) területeket egyszerű ajánlattétellel, a nagyobbakat árveréssel. A legeltető állattartás támogatására a bérelt állami földeken – feltételek teljesítése esetén – 25 éves bérleti jogokat biztosítanak kedvezményes díjjal a nemzeti park igazgatóságokon keresztül.

Uniós viták: energia, piacnyitás, Mercosur és a KAP jövője

A miniszter a beszélgetésben élesen bírálta az EU energiapolitikáját és a szabadkereskedelmi megállapodásokat – köztük a Mercosur-egyezményt és az ukrán termékek uniós piacra jutását –, mondván: szerinte ezek olyan versenyhelyzetet teremtenek, amelyben az uniós termelők a szigorúbb szabályok mellett nehezen tudnak helytállni. Külön kitért arra is, hogy a Közös Agrárpolitika (KAP) forrásainak csökkentését vagy más alapokkal való összevonását kifejezetten kockázatosnak tartja, mert szerinte ez a gazdák finanszírozási helyzetét és hitelképességét is megingathatná.

Forrás: Demokrata

Indexkép: Agroinform