A nemzetközi állategészségügyi helyzet fokozott figyelmet igényel, mivel a juh- és kecskehimlő jelenléte továbbra is komoly kockázatot jelent számos európai térségben. Bár Magyarország területén eddig egyetlen esetet sem igazoltak, a veszély közelsége indokolttá teszi az elővigyázatosságot. Különösen aggasztó, hogy a tavaszi időszakban Romániában ismételten azonosították a vírus jelenlétét, ami a hazai állományokra nézve is potenciális fenyegetést hordoz.
A magyar juh- és kecskeállomány megóvása érdekében dr. Nemes Imre országos főállatorvos határozott lépéseket tett:
elrendelte az élő kiskérődzőket szállító járművek és rakományok minden eddiginél alaposabb ellenőrzését.
A hatósági munka hatékonyságát a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint az Országos Rendőr-főkapitányság szoros együttműködése garantálja. A szakemberek hangsúlyozzák: a megelőzés egyik alapköve, hogy az állattartók kizárólag ellenőrzött, legális forrásból származó egyedeket vásároljanak. Amennyiben bármilyen betegségre utaló jelet észlelnek, elengedhetetlen a szolgáltató vagy a hatósági állatorvos azonnali tájékoztatása.
Fotó: Shutterstock
A betegség történelmi hátterét tekintve Európa nagy részén korábban elterjedt volt, de a 70-es évek végére a legtöbb országban sikerült felszámolni a fertőzést. A mentes státusz elérése ellenére a kór időről időre felüti a fejét a kontinensen. Bulgáriában, a török határ menti régiókban például 2023 szeptembere óta folyamatosan jelen van a vírus. Görögországban szintén 2023 őszén vette kezdetét egy kiterjedt járványhullám, amelynek keretében még napjainkban is regisztrálnak újabb kitöréseket.
A szomszédos Romániában az állategészségügyi hatóságok 2025. június 17-én azonosították először a kórokozót Teleorman megyében, az ország déli részén. A fertőzés ezt követően további két szomszédos megyére is átterjedt.
A legfrissebb aggasztó adatok szerint 2026. április 25-én Maros megyében is megjelent a betegség, ahol egy közel 400 egyedet számláló juhállományban mutatták ki a vírust.
A Nébih nyomatékosan kéri a gazdálkodókat, hogy a korai felismerés és a hatékony védekezés érdekében gyanú esetén azonnal kérjenek szakmai segítséget. A hatóság felhívja a hazai gazdák és állatkereskedők figyelmét a járványvédelmi protokollok maradéktalan betartására. Kifejezetten tiltott és veszélyes az ismeretlen eredetű élőállatok beszerzése. Az illegális szállítmányokkal szemben a hatóság az egyik legszigorúbb fellépést alkalmazza, mérlegelve a súlyos járványügyi kockázatokat.
A juh- és kecskehimlő legfontosabb jellemzői:
Ez a vírusos megbetegedés az emberi egészségre nem jelent veszélyt, azonban a kiskérődzők körében súlyos, nem ritkán végzetes kimenetelű lehet. A tipikus tünetek közé tartozik a magas láz, a megduzzadt nyirokcsomók és szemhéjak, valamint a savós-nyálkás orrváladék ürülése. A betegség legfeltűnőbb jelei a vörös kiütések, amelyek elsősorban a gyapjúval nem fedett testrészeken – mint a fej, a has, a hónalj vagy a farok alatti terület – jelennek meg, de súlyosabb fertőzésnél az egész testre kiterjedhetnek.
A lappangási idő általában 4 és 14 nap közé tehető. A kór gyakran érinti a tüdőt és a tőgyet is, ami nehézlégzéshez, valamint a tejtermelés jelentős visszaeséséhez vezet. A védekezés és a megelőzés érdekében a gazdáknak érdemes folyamatosan tájékozódniuk a hivatalos szakmai felületeken, hogy megóvhassák állományuk egészségét és a gazdaság stabilitását.
Forrás: Nébih
Indexkép: Shutterstock
