Az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok között létrejött kereskedelmi megállapodás új lendületet adhat az EU külkereskedelmének, ugyanakkor komoly aggodalmakat váltott ki az európai mezőgazdasági termelők körében. Bár a tagállamok többsége 2026 januárjában jóváhagyta az egyezményt, a ratifikáció még nem zárult le: az Európai Parlament szavazása, illetve az Európai Bíróság jogi felülvizsgálata még hátravan.

A megállapodás célja alapvetően az importvámok lebontása és a kereskedelem élénkítése Brazília, Argentína, Uruguay és Paraguay irányába, később pedig Bolívia csatlakozásával. Az ipari termékek – például gépek, vegyszerek, gyógyszerek – esetében ez az EU számára kedvező lehet, a mezőgazdaság azonban „érzékeny ágazatként” került a tárgyalások fókuszába.

Olcsó import, eltérő szabályok

Az európai gazdák legfőbb félelme az, hogy a megállapodás nyomán megnövekvő, olcsóbb dél-amerikai import komoly nyomást helyez az uniós hús- és cukorpiacokra. A termelők szerint tisztességtelen versenyhelyzet alakul ki, mivel a Mercosur-országok gazdáinak nem kell olyan szigorú környezetvédelmi, állatjóléti és növényvédelmi előírásoknak megfelelniük, mint az EU-ban.

Kvóták – eltérő értelmezések

A megállapodás ugyan kvótákkal védi az európai mezőgazdaságot, ám ezek megítélése erősen vitatott. A kvóták többségét öt év alatt, fokozatosan vezetik be. Az Európai Bizottság hangsúlyozza, hogy ezek az importmennyiségek az uniós össztermeléshez képest alacsonyak, a gazdák viszont az együttes hatásukat tartják veszélyesnek.

  • Baromfihús: 180 ezer tonnás vámmentes kvóta, ami az EU-termelés 1,3%-a. Az ágazati szervezetek szerint azonban ez az EU fogyasztásának akár 9%-át is elérheti.
  • Marhahús: 99 ezer tonna kedvezményes vámmal, ami az EU szerint 1,5%. Kutatások szerint egyes tagállamokban – például Hollandiában – ez jelentős termeléscsökkenést okozhat hosszú távon.
  • Sertéshús: 25 ezer tonnás kvóta, amely uniós szinten kicsinek tűnik, de regionálisan érzékeny lehet.

Tojás, védelem és „biztonsági mechanizmus”

A tojás különleges helyet kapott a megállapodásban: vámmentesen csak akkor importálható, ha a termelés megfelel az uniós állatjóléti előírásoknak. Ez ritka kivétel a szabadkereskedelmi egyezményekben, ugyanakkor csak a friss tojásokra vonatkozik.

2025 őszén egy úgynevezett „biztonsági mechanizmust” is beépítettek a megállapodásba, amely elvileg lehetővé teszi az EU számára a beavatkozást jelentős piaci zavar esetén. A gazdaszervezetek szerint azonban ez túl gyenge eszköz a valódi védelemhez.

Van pozitív elem is

A megállapodás részeként számos európai eredetvédett terméknév hivatalos oltalmat kap a Mercosur-országokban, ami hosszú távon a minőségi európai élelmiszerek számára jelenthet előnyt.

Mi következik?

A folyamat még nem ért véget: az Európai Parlament szavazása és az Európai Bíróság vizsgálata késleltetheti a végleges hatálybalépést. Miközben az európai gazdák attól tartanak, hogy a megállapodás hosszú távon rontja versenyképességüket, miközben nekik továbbra is a világ egyik legszigorúbb agrárszabályozási környezetében kell termelniük.

Forrás: Poultry World

Indexkép: Chat GPT