Hiába vannak tele a hazai termelők raktárai, a magyar üzletek polcain egyre gyakrabban találkoznak a vásárlók gyenge minőségű, sokszor külföldről érkező burgonyával. A jelenség hátterében elsősorban az árverseny áll: a kereskedelmi láncok beszállítói a lehető legolcsóbb termékeket részesítik előnyben, ami gyakran a minőség rovására megy.
Miért szorul háttérbe a magyar burgonya?
A csomagolók és beszállítók sok esetben a legalacsonyabb beszerzési árra törekednek, függetlenül attól, hogy az adott burgonya étkezési célra való-e. Ennek következményeként előfordul, hogy eredetileg feldolgozóipari minőségű burgonya kerül étkezési burgonyaként a boltokba.
Ezzel szemben a magyar termelők magas költségekkel dolgoznak, gyakran hosszú távú szerződések és biztos értékesítési csatornák nélkül. Sokan kénytelenek kivárni abban a reményben, hogy később jobb áron tudják értékesíteni jó minőségű termésüket – miközben a piacot elárasztja az olcsó import.
A legolcsóbb megoldások a fogyasztók egészségét is veszélyeztethetik – Fotó: shutterstock.com
Egyre több a külföldi krumpli a boltokban
A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság adatai szerint a hazai burgonyatermesztés volumene az elmúlt évtizedekben jelentősen csökkent. Ennek következtében a magyar piacon ma már meghatározó szerepet játszik az import: leggyakrabban francia, holland és lengyel burgonya kerül a boltokba, de időnként szlovák vagy német áru is megjelenik.
Az Európai Unión kívülről származó burgonya csak kivételes esetekben érkezhet, elsősorban növényegészségügyi kockázatok miatt.
Bőséges európai termés, itthon ragadó készletek
Az idei év európai szinten rendkívül kedvezően alakult a burgonyatermesztés szempontjából. A jó időjárás miatt sok országban kimagasló hozamok születtek, és Magyarországon is többen növelték a vetésterületet.
A korai hidegek következtében azonban összecsúszott a legkorábbi és a szabadföldi termés, ami egyszerre nagy mennyiségű áru piacra kerülését eredményezte. Ennek egy része beragadt a termelőknél, és folyamatosan romló minőség mellett várja az értékesítést.
Tárolási gondok és feldolgozóipari hiányosságok
Súlyos problémát jelent, hogy sok termelőnél nincs megfelelő tárolókapacitás. Előfordul, hogy a burgonya a földben marad, másutt szalmabálákkal próbálják védeni a felhalmozott készleteket. A hazai feldolgozóipar hiánya tovább súlyosbítja a helyzetet: nincs olyan kapacitás, amely felszívná a felesleget vagy az alacsonyabb minőségű termést.
Ez a helyzet hosszabb távon a hazai áru romlásához, végső soron pedig további piaci veszteségekhez vezethet.
Kötelező jelölések – papíron minden rendben
A Nébih tájékoztatása szerint jogszabály írja elő, hogy mind a lédig, mind az előre csomagolt burgonya esetében fel kell tüntetni a fajtát és a főzési típust. A csomagolt termékeknél ezt a beszállító köteles megtenni, míg a lédig burgonyánál az eladótérben kell az információkat feltüntetni.
A gyakorlatban azonban sok a visszaélés – valóság gyakran eltér az előírásoktól. Az üzletláncok többsége nem különíti el termékszinten az egyes fajtákat, és előfordul, hogy a csomagoláson nem a tényleges fajtanév szerepel.
További problémát jelent, hogy sok termelő maga sincs tisztában azzal, pontosan milyen fajtát termeszt, mivel ellenőrizetlen forrásból származó vetőgumót használ. Ez ellehetetleníti az átlátható nyomonkövetést és rontja a fogyasztói bizalmat.
Hatósági ellenőrzések és szankciók
A forgalomban lévő burgonya minőségét a vármegyei kormányhivatalok zöldség-gyümölcs ellenőrei, valamint az NKFH élelmiszerbiztonsági felügyelői vizsgálják. Az ellenőrzések kiterjednek a tárolási körülményekre, a jelölésekre és a nyomonkövetési dokumentumokra. Szabálytalanság esetén a hatóság megtilthatja a termék forgalmazását, és bírságot is kiszabhat.
Miért zöldül meg a burgonya a boltokban?
A vásárlók által gyakran tapasztalt zöld elszíneződést a Nébih szerint a fény hatására képződő klorofill okozza. Ez elsősorban a helytelen bolti tárolás következménye, mivel a burgonya tartós megvilágításnak van kitéve.
A csomagolóknál és kiszerelőknél ezzel szemben jellemzően sötétben tárolják a termékeket, ezért ott ritkábban fordul elő a zöldülés.
A zöldült burgonya nem csupán esztétikai probléma. A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság figyelmeztet: a zöld részekben felhalmozódó szolanin nagyobb mennyiségben egészségkárosító, különösen gyermekek számára.
Jogszabály szerint a nyers, hámozatlan burgonya maximális szolanintartalma 100 mg/kg lehet. Csak olyan zöld elszíneződés megengedett, amely hámozással teljes mértékben eltávolítható, és a gumó felületének legfeljebb egy nyolcadát érinti.
Forrás: penzcentrum.hu
Indexkép: pixabay.com
_fill_540x300_0.jpg)