Látványos növekedést mutat a bioélelmiszerek piaca Magyarországon az elmúlt években, és nemcsak a forgalom bővülése figyelemre méltó, hanem az is, hogy a bio és a nem bio termékek közötti árkülönbség érezhetően csökken. Ez különösen fontos fejlemény egy olyan időszakban, amikor az élelmiszerárak összességében jelentős infláción mentek keresztül.

Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) és a Nielsen IQ közös kutatása szerint 2022 és 2024 között dinamikusan nőtt a bioélelmiszerek kiskereskedelmi forgalmi értéke Magyarországon. Györéné Kis Gyöngyi, az ÖMKi projektvezető kutatója az InfoRádióban elmondta: míg Európában 2022 és 2023 között átlagosan mindössze 3 százalékkal nőtt a biotermékek forgalma, addig Magyarországon ugyanezen időszakban 19 százalékos növekedést mértek.

A hazai biofogyasztás ugyanakkor még mindig jelentősen elmarad az európai átlagtól. Európában 2023-ban egy lakos átlagosan 66 eurót költött évente biotermékekre, míg Magyarországon ez az összeg csupán 9 euró volt. A kutatás szerint 2024-ben azonban már 10 euróra emelkedett az egy főre jutó költés, ami – bár szerény mértékű – egyértelmű növekedési irányt jelez.

A vizsgálat egyik legfontosabb megállapítása, hogy zárul az olló a bio és a nem bio termékek ára között. A biotermékek átlagára 2022 és 2024 között 25,2 százalékkal emelkedett, miközben az élelmiszerek általános inflációja a KSH adatai szerint ugyanezen időszakban 35 százalékos volt. Vagyis a bioélelmiszerek ára jóval lassabban nőtt, mint az élelmiszerek összességében.

Ennek több oka is van. Az egyik legfontosabb tényező a saját márkás biotermékek térnyerése. Ezek aránya a vizsgált időszakban 59 százalékról 63 százalékra nőtt, miközben forgalmi értékük közel 48 százalékkal emelkedett. A kereskedők jellemzően kisebb mértékben emelték a saját márkás biotermékek árait, mint a gyártói márkás termékekét, ami összességében lefelé húzta az átlagárakat.

A kínálat bővülése és a termelt mennyiség növekedése szintén hozzájárul az árak mérséklődéséhez. Ahogy egyre több termelő állít elő biotermékeket, nő a verseny, és ezzel együtt erősödik az árverseny is. Emellett a diszkontláncok megerősödése is fontos szerepet játszik, hiszen ezek az üzletek kifejezetten az árérzékeny vásárlókat célozzák, miközben egyre szélesebb saját márkás biotermék-kínálatot alakítanak ki. Különösen alacsonyak az árak például a bio-bébiételek esetében.

A kutató arra is felhívta a figyelmet, hogy a „bio”, „öko”, „ökológiai” és „organikus” kifejezések jogszabályi értelemben azonos jelentésűek, és szigorú ellenőrzési rendszer vonatkozik rájuk. Ezeket nem szabad összekeverni az olyan megnevezésekkel, mint a „vegyszermentes”, „természetes”, „natúr”, „kézműves” vagy „háztáji”, amelyekre nem vonatkoznak hasonló jogi előírások.

Az ökológiai gazdálkodást szigorú szabályozás jellemzi: tiltott a kémiai szintetikus növényvédő szerek, a műtrágyák és a genetikailag módosított szervezetek használata. Az állattartásban nem engedélyezettek a hormonok, hozamfokozók és mesterséges állatgyógyászati készítmények, az élelmiszer-feldolgozásban pedig számos mesterséges adalék- és segédanyag alkalmazása. Az ionizáló sugárzás használata szintén tilos.

Györéné Kis Gyöngyi hangsúlyozta: az ökológiai élelmiszer-előállítás nemcsak az egészségtudatos fogyasztók számára jelent előnyt, hanem az egész élelmiszerláncban hozzáadott értéket képvisel. A magasabb állatjóléti előírások, a természeti erőforrások védelme és a fenntarthatóság mind hozzájárulnak ahhoz, hogy az ökológiai gazdálkodás összhangban legyen az orvostudományban is egyre gyakrabban emlegetett „egy egészség” szemlélettel, amely a talaj, a növények, az állatok és az ember egészségét egységként kezeli.

Mindezek alapján a bioélelmiszerek hazai térnyerése nem egyszerűen piaci trend, hanem hosszabb távon társadalmi és környezeti szempontból is kedvező folyamatnak ígérkezik.

Forrás: Infostart.hu

Indexkép: Pexels