A Bazsó Méhészet története 1953-ban kezdődött, amikor a nagypapa, Bazsó András – még 91 évesen is aktív méhész – néhány családdal belevágott a méhészkedésbe. Az első próbálkozás rögtön nehézségbe ütközött: a két rajból az egyik elpusztult, így végül egyetlen család maradt. Innen indult el az a gazdaság, amely ma már több száz kaptárt számlál.
A nagypapa később TSZ-méhészként dolgozott, majd könyvelőként folytatta pályáját, de a méhek mindig ott voltak az életében. A valódi fejlesztés a következő generációhoz köthető: fia, Bazsó Zoltán a méhészeti iskola elvégzése után, a ’80-as–’90-es évek fordulóján főállásban kezdett méhészkedni, és fokozatosan nagyüzemi szintre emelte a családi gazdaságot.
Ma a méhészet mintegy 450 családdal dolgozik – volt időszak, amikor 500 fölé is emelkedett az állomány.
A nagypapa, Bazsó András – még 91 évesen is aktív méhész – néhány családdal vágott bele a méhészkedésbe 1953-ban – Fotó: Bazsó Méhészet
Gyerekkori kalandból hivatás
Bazsó Máté 25 éves, a családi vállalkozás harmadik generációs tagja. Már óvodásként bekapcsolódott a munkába: öccsével együtt virágporgyűjtéssel kezdték, természetesen védőfelszerelésben. A méhészet számára nem teher, hanem kaland volt.
A vándorméhészetbe hetedik osztályosként csatlakozott be igazán: akkor több mint 300 családdal indultak útnak Fejér, Baranya és Győr környékére. A kezdeti években hárman – a szülők és Máté – dolgoztak a terepen, később öccse, Ákos is csatlakozott. Ma már modern konténerekkel és gyalogkaptárakkal vándorolnak, de a család továbbra is maga végzi a munka nagy részét.
Gyerekként inkább kaland volt, mint munka
– fogalmaz.
Nagybani értékesítéstől a prémium márkáig
A Bazsó Méhészet hosszú ideig elsősorban nagybani, hordós kiszerelésben értékesítette a mézet kereskedőkön keresztül. A kilencvenes években még álló méhészetként dolgoztak, főként akácmézet és nagy mennyiségű virágport termeltek. A fagyos évek és a változó körülmények miatt később kényszerből indultak vándorolni.
Az elmúlt években azonban fordulat következett: a család úgy döntött, saját márkát épít, és belép a kis kiszerelésű, prémium szegmensbe. A kapcsolódó weboldal és a közösségi felületek csak nemrég indultak el, de az irány egyértelmű.
Máté gazdálkodás-menedzsment szakon végzett Zalaegerszegen, diplomamunkáját is a márkaépítésről írta. A termelés továbbra is édesapjáék kezében van, ő elsősorban az értékesítés és a márkaépítés területén dolgozik.
Bazsó Zoltán – Fotó: Bazsó Méhészet
Mitől prémium egy méz?
A prémium minőséget Máté szerint nem pusztán a fajtaméz neve adja, hanem az egész technológia.
A vándorlásnál már a járművek és konténerek kialakítása is azt szolgálja, hogy a méhek a lehető legjobb méhlegelőkhöz jussanak. A pergetés módja, a mézkezelés, a kizárólag szűz keretek használata, a higiénia és a víztartalom kontrollja mind hozzájárul ahhoz, hogy a végtermék tiszta, kiegyensúlyozott legyen.
A prémium kategóriában a szín, az illat, az íz és az állag egyaránt számít.
Ezt igazolják az eredmények is: a Gyulai Országos Év Kiváló Magyar Méze versenyen a vegyes virágkrémmézük és az akácmézük aranyérmes lett, utóbbi országos második helyezést is elért.
A krémméz – természetes eljárással
A családi márka egyik központi eleme a krémméz. Máté szerint sok félreértés övezi a terméket: nem habosításról vagy adalékanyagról van szó, hanem természetes, kontrollált keveréses eljárásról, amely során megakadályozzák a nagy kristályok kialakulását.
Nincs hevítés, nincs hőkezelés, nincs adalékanyag. Az apró kristályszerkezet homogén, krémes állagot ad, amely hosszú idő után sem rétegződik vagy habosodik fel – ehhez azonban kiváló minőségű alapméz szükséges.
A prémium kategória felé fordultak, úgy vélik, az a megoldás a piaci nehézségekre – Fotó: Bazsó Méhészet
Az élményméz kínálatban jelenleg epres, málnás, ribizlis és csokis-mentás ízesített krémmézek szerepelnek, valamint időszakos, limitált kiadások is, mint az "Adventi pillanat" fantázianévre hallgató karácsonyi krémméz különlegesség. A receptek családi „zsűrin” mennek át: először a szűk család, majd a tágabb kör, végül a barátok véleménye dönt.
A jövőben különleges, de természetes ízvilágú kombinációkkal szeretnének tovább kísérletezni, anélkül, hogy mesterséges irányba mozdulnának el.
Akác, repce, napraforgó – egyenlő értékek
A magyar piacon az akácméz kiemelt presztízsnek örvend, de Máté szerint a többi fajtaméz is ugyanolyan értékes.
A repce gyümölcsös karaktere, a napraforgó markáns íze vagy a hárs különleges aromája mind saját értéket képviselnek. A kristályosodás természetes folyamat, nem a hamisítás jele – a fogyasztók edukációja a méhészek feladata.
Nehéz évek, stabil állomány
Az elmúlt időszak országos méhpusztulásai a Bazsó Méhészetet sem kerülték el, de a veszteség náluk mérsékeltebb volt. A család szerint kulcsfontosságú a tavaszi fejlesztés és az, hogy a méheket ne „zsigereljék ki”: mindig hagynak elegendő saját mézet az állomány számára.
A vegyszerhasználat és a mérgezések problémája országos jelenség, a méhészek többsége találkozik vele. A család igyekszik olyan területekre vándorolni, ahol kisebb az intenzív növényvédőszer-használat.
Máté a díjtáadón – Fotó: Bazsó Méhészet
A piac árnyoldala
Miközben a kis kiszerelésű értékesítésben optimisták, a nagybani piac komoly kihívásokkal küzd. A felvásárlási árak hosszú időn át stagnáltak vagy csökkentek, miközben a költségek – üzemanyag, eszközök, cukor, munkaerő – folyamatosan emelkedtek.
A mézhamisítás és az alacsony árú importtermékek komoly versenyhátrányt jelentenek. Máté szerint a nagybani árnak tartósan 2000 forint fölött kellene maradnia kilogrammonként, hogy a termelés fenntartható legyen.
Közvetlen értékesítésben az akácméz esetében 4–5 ezer forintos kilónkénti ár az a szint, ami alá nem szabad menni.
A prémium méz készítése már a kaptáraknál elkezdődik – Fotó: Bazsó Méhészet
Jövőkép: innováció és nemzetközi megmérettetés
A Bazsó Méhészet a jövőben a különleges mézekre és az ezekre épülő új termékekre helyezi a hangsúlyt. Nem a mesterséges ízek, hanem a természetes, kreatív kombinációk irányába nyitnának.
Felmerült már a mézpasztilla vagy más innovatív, mézalapú termék ötlete. Emellett tervben van nemzetközi versenyeken való részvétel is.
„Ha a fogyasztó rossz élménnyel találkozik, bezárkózik. Ezért csak kiváló minőségben szabad csinálni” – fogalmaz végül Máté.
Indexkép: Bazsó Méhészet
