A tél beköszöntével a gazdák egyik legnagyobb aggodalma minden évben az, hogy vajon átvészeli-e a vetés a fagyos időszakot. 2026 elején ugyan már jelentős lehűlésen vagyunk túl, de a gabonaállomány sorsa még korántsem dőlt el. A szántóföldi növények fagytűrése összetett kérdés – nem csupán a hőmérséklettől, hanem több egyéb tényezőtől is függ.



A növények téli túlélésének biológiája

A gabonafélék és más őszi vetések alkalmazkodóképessége a hideghez meglepően fejlett. Ősszel, a hőmérséklet csökkenésével a növények megkezdik a felkészülést a télre: sejtjeikben cukrokat (főként glükózt) halmoznak fel, és speciális fehérjéket termelnek, amelyek segítenek a fagyás elleni védekezésben. E folyamatot hormonális szabályozás (citokinin, abszcizinsav) is támogatja.

A keményedés során a növények anyagcseréje lelassul, a sejtnedv koncentráltabbá válik, így alacsonyabb hőmérsékleten fagy meg.

Ugyanakkor a keményedési folyamat csak akkor megy végbe megfelelően, ha a gazdák nem zavarják meg azt: az őszi trágyázásnál például külön figyelmet érdemel a réz és a bór, mivel ezek a mikroelemek hozzájárulnak a sejtfalak stabilitásához.


fagy

illusztráció – Fotó: Shutterstock

Milyen hideget bírnak ki a különböző növények?

A szántóföldi növények fagytűrése nagyban függ attól, hogy mekkora edzettségi állapotban érik őket a hidegek. A megedződött őszi gabonák ellenállóbbak, de a fajták közti különbségek is jelentősek.

  • Őszi árpa: hótakaró nélkül -10 és -12 °C között már károsodhat.
  • Őszi búza és rozs: általában -15 és -18 °C-ig fagytűrők, de az érzékenyebb fajták -12 °C körül is megsérülhetnek.
  • Őszi repce: fagytűrése az árpa és búza között van, de ha a növekedési pont kiemelkedett a talajból, jóval érzékenyebbé válik.

Mikor lehet komoly fagykárokkal számolni?

A szakemberek a „teljes fagyhőmérséklet” (több napon át mért minimum-hőmérsékletek összege) alapján próbálnak következtetni a kockázatokra.

  • Ha a minimum-összeg 60 °C alatt van: az érzékeny árpa és tritikálé még túlélhet.
  • 70 °C fölött: már a kevésbé fagytűrő búzák és szívós árpák is károsodhatnak.
  • 100 °C fölött: a leghidegtűrőbb búzák és a télálló rozs is megszenvedheti a hideget.

Emellett különösen veszélyeztetettek a nagyon korán vetett állományok, a generatív fejlődési szakaszba lépő növények, valamint azok, amelyek túl mély vetés miatt felemelték bokrosodási csomóikat.


A termőhely is számít: hol nagyobb a kockázat?

A fagykár kialakulása nem csupán az időjáráson és a fajtatulajdonságokon múlik – a termőhelyi adottságok is kulcsfontosságúak. A laza, homokos-humuszos talajokon, illetve a korábbi réteken vagy azok környezetében gyakrabban fordulnak elő problémák, mert ezek a talajok hajlamosabbak a rézhiányra, ami gyengíti a növényi sejtfalak stabilitását.

Ezzel szemben a kötöttebb, nehéz talajok stabilabb környezetet nyújtanak, így itt jellemzően kevesebb a fagykárosodás.

Összegzés: Mire figyeljenek a gazdák 2026 februárjában?

A jelenlegi hőmérsékleti viszonyok alapján a legtöbb növényállomány edzett, de továbbra is fennáll a fagykár lehetősége – különösen a hótakaró nélküli területeken. A következő időszak időjárási alakulása döntő lehet a kockázatok szempontjából. A gazdáknak érdemes figyelniük a fajtaspecifikus fagytűrési értékeket, a termőhely adottságait, és ha lehetséges, támogatni a növények télállóságát megfelelő őszi tápanyag-utánpótlással. A teljes fagykár mértéke csak a tél végén lesz pontosan meghatározható.

Forrás: agrarheute.com

Indexkép: Shutterstock