Abban, hogy egyre több rovar tűnik el, nemcsak a klímaváltozás vagy a vegyszerek a ludasak. Egy friss nemzetközi kutatás szerint az invazív idegenhonos fajok is komoly szerepet játszanak abban, hogy egyre kevesebb zümmögést hallunk a mezőkön és kertekben. A folyamat gyorsabb, mint korábban gondoltuk, és hatása az egész mezőgazdaságot elérheti.

Idegen jövevények, nem várt következmények

Az invazív fajok olyan növények és állatok, amelyek emberi közreműködéssel kerülnek új élőhelyekre, ahol természetes ellenségeik hiányában gyorsan elszaporodnak. A kutatók szerint ezek a fajok jelentősen visszafogják az őshonos rovarok egyedszámát és fajgazdagságát. Nem feltétlenül látványos pusztításról van szó – sokkal inkább lassú, de következetes kiszorításról.

A probléma összetett: egyes invazív ragadozók közvetlenül fogyasztják az őshonos rovarokat, mások egyszerűen elveszik előlük a táplálékot vagy az élőhelyet. Az invazív növények ráadásul gyakran nem nyújtanak megfelelő nektárt vagy búvóhelyet a helyi rovarfajoknak, így azok fokozatosan eltűnnek.

Miért fáj ez a mezőgazdaságnak?

A rovarok nemcsak jelen vannak a természetben – alapvető ökológiai szolgáltatásokat látnak el. A beporzás, a talaj szervesanyag-körforgása vagy éppen a kártevők természetes gyérítése mind az ő munkájuk. Ha számuk csökken, az előbb-utóbb a terméshozamokban és a termelési költségekben is megmutatkozik.

A kutatások szerint különösen érzékenyek a változásokra a beporzó rovarok, például a vadméhek és egyes darázsfajok. Ezek hiánya nem egyik napról a másikra okoz gondot, de hosszabb távon komoly kihívást jelenthet a szántóföldi és kertészeti kultúrák számára is.

méh

Különösen érzékenyek a változásokra a beporzó rovarok – Fotó: Pixabay

Csendes válság, globális méretekben

A szakemberek hangsúlyozzák: az invazív fajok hatása nem önmagában jelentkezik. Az élőhely-átalakítás, az intenzív mezőgazdaság és az éghajlat változása együtt olyan nyomást gyakorol a rovarvilágra, amelyhez nehezen tud alkalmazkodni. Az eredmény egy fajszegényebb, sérülékenyebb ökoszisztéma.

Van még mozgástér

A jó hír, hogy a folyamat lassítható. A korai felismerés, az idegenhonos fajok terjedésének visszaszorítása és az őshonos élőhelyek védelme mind kulcsszerepet játszhatnak. A mezőgazdaságban ez jelentheti a változatosabb vetésszerkezetet, a természetközeli élőhelyek megőrzését és a tudatos fajkezelést.

A rovarok eltűnése nem hangos katasztrófa – inkább halk figyelmeztetés. De ha nem figyelünk oda, a csend előbb-utóbb a földeken is érezhető lesz.

Forrás: earth.com