A világ legelőin valami megváltozott. Ami korábban elképzelhetetlennek tűnt, ma már statisztikákkal alátámasztott valóság: sok térségben csökken a haszonállatok száma. Nemcsak egy-egy országban vagy régióban, hanem globális szinten rajzolódik ki egy új trend, amely alapjaiban formálhatja át a mezőgazdaság jövőjét.

Egy friss nemzetközi kutatás szerint a világ számos pontján – főként a fejlettebb régiókban – kevesebb szarvasmarha, juh, kecske és bivaly legel, mint akár húsz évvel ezelőtt. A jelenséget a szakirodalom az állatlétszám tudatos vagy kényszerű csökkentéseként említi.

Nem a hús iránti kereslet csökkent

Fontos hangsúlyozni: a háttérben nem az áll, hogy a világ hirtelen lemondott volna a húsról vagy a tejről. A kutatás szerint 1999 és 2023 között azokban a térségekben, ahol korábban a globális állatállomány közel felét tartották, átlagosan mintegy 12 százalékos visszaesés történt. A legnagyobb csökkenést Kelet-Európában mérték, ahol helyenként a 30 százalékot is meghaladta az apadás.

Hasonló folyamatok figyelhetők meg Észak-Amerikában és Ausztráliában is, miközben Afrika egyes részein vagy Dél-Amerikában épp ellenkező irányú mozgás látható.

Mi áll a háttérben?

A kutatók szerint a változás mögött elsősorban gazdasági és társadalmi átalakulások húzódnak meg. A fejlettebb régiókban az állattenyésztés egyre inkább technológiaintenzívvé vált: kevesebb állatból is több termék készül, hatékonyabb takarmányozással és genetikával.

Közben sok helyen eltűnnek a hagyományos, extenzív legeltetésre épülő gazdaságok. Az elöregedő gazdatársadalom, az urbanizáció és a munkaerőhiány mind hozzájárulnak ahhoz, hogy egyre kevesebb állat marad a legelőkön.

legelő

Sok helyen eltűnnek a hagyományos, extenzív legeltetésre épülő gazdaságok – Fotó: Shutterstock

Jó hír vagy rejtett kockázat?

Első hallásra a kevesebb állat sokak számára környezetvédelmi sikertörténetnek tűnhet. A valóság azonban árnyaltabb. A legeltetés visszaszorulása nem mindenhol jelent automatikus előnyt. Ahol nincs állat, ott a növényzet gyorsan felhalmozódik, ami növelheti az erdő- és bozóttüzek kockázatát.

Más területeken a legelés hiánya miatt átalakulhat a növényösszetétel, ami hosszabb távon a biodiverzitás csökkenéséhez vezethet. A kutatók szerint a kulcs nem az állatok számának egyszerű csökkentése, hanem a tudatos, tájhoz illeszkedő gazdálkodás.

Új korszak küszöbén az állattenyésztés?

A világ legelői tehát csendes átalakuláson mennek keresztül. Kevesebb állat, több technológia, átgondoltabb gazdálkodás – ezek határozhatják meg a következő évtizedeket. A kérdés már nem az, hogy változik-e az állattenyésztés, hanem az, hogy mennyire tud alkalmazkodni a természet és az ember egyszerre.

Forrás: earth.com