Az elemzők minden várakozását meghaladta a kiskereskedelmi forgalom márciusi növekedése. Az okokat kutatva kiderült: nem a húsvéti nagybevásárlás mozgatta leginkább a piacot.
A központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön kiadott jelentése szerint márciusban a kiskereskedelmi forgalom volumene a nyers adat szerint 10,6 százalékkal, naptárhatástól (és húsvéthatástól ) megtisztítva 8,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 2,6, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 8,4, az üzemanyag-kiskereskedelemben 20,6 százalékkal bővült az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene az előző év azonos időszakához viszonyítva. A februárinál 1,9 százalékkal nagyobb volt a szezonális és naptárhatással kiigazított forgalom.
Molnár Dániel, a GFÜ Gazdaságelemzési Központ vezető elemzője kiemelte
az üzemanyag-pánikvásárlások hatását a kiskereskedelmi forgalom kiugró márciusi növekedésében, amely a kimagasló bővülés több mint negyven százalékát jelentette.
A kiskereskedelmi forgalom növekedésében szerepet játszik a bérek erőteljes növekedése és az alacsony infláció is. Februárban 10 százalék feletti nettó reálkereset-emelkedést számoltak az elemzők.
A kiskereskedelmi forgalom immár nyolc hónapja bővül, amire a koronavírus-járvány kitörése óta nem volt példa, és a GFÜ további emelkedésre számít. Ezt egyedül az inflációs folyamatok foghatják meg. Az iráni háború energiapiacra gyakorolt hatása várhatóan fokozatosan begyűrűzik majd a gazdaságba, miközben az árszabályozások (árrésstop, védett üzemanyagárak) jövője is bizonytalanságot jelent.
Több élelmiszert vettünk, de még több üzemanyagot – Fotó: Shutterstock
A bankok vezető elemzői szintén a fogyasztás-bővülés tartós trendjét találják biztatónak. A javuló fogyasztói bizalom, a továbbra is alacsony inflációs környezet és az erőteljes bérnövekedés összességében olyan fundamentumokat teremthet, amelyek tartósan emelkedő pályán tarthatják a kiskereskedelmi forgalmat. Az idei év egészét tekintve így 6,0-6,5 százalék körüli bővülésre számít az ING szakértője, Virovácz Péter. Hozzátette:
az év hátralévő részében a fő kérdés továbbra sem az lesz, hogy húz-e a fogyasztás, hanem az, hogy az ipar és az ipari export képes-e tartós növekedési pályára állni, végre elmozdul-e a mélypontról a beruházás, valamint elkerülhető lesz-e egy újabb energiaválság.
Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője szerint a nyár folyamán tetőzhet a hangulat, de az emelkedő inflációs számok következtében korrekció történhet, ami lassíthatja a fogyasztás növekedését az év második felében. Mindent egybevetve továbbra is úgy látszik, hogy a háztartások fogyasztásának bővülése marad a GDP-növekedés legfontosabb támasza az idei évben is.
Forrás: MTI.
Ez a cikk is érdekelheti: Vége a húsos menünek? Helsinki radikális döntése felforgatja a közétkeztetést.
Indexkép: Shutterstock.
