Robotok váltják le a falugazdászokat? Mosonmagyaróváron kiderült az igazság

A mezőgazdaság jövője ma már nem csupán a földeken formálódik, hanem azokban az innovatív megoldásokban is, amelyek képesek összekapcsolni az emberi szaktudást és a digitális technológiák erejét.

2026. február 25–26-án Mosonmagyaróvár adott otthont az EUFRAS éves közgyűlésének, ahol Európa agrárszaktanácsadói és kutatói közösen gondolták újra a szaktanácsadási szolgáltatások helyét és szerepét a mesterséges intelligencia (AI – mesterséges intelligencia, MI) korszakában. A helyszínt a Széchenyi István Egyetem (SZE) Albert Kázmér Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kara biztosította, amely a térség agrárinnovációs központjaként is egyre meghatározóbb.

A konferencia fókuszában egy gyakorlatias kérdés állt: miként teheti a MI hatékonyabbá, emberközelibbé és jövőbiztossá a mezőgazdasági döntéshozatalt? A központi üzenet végig egyértelmű maradt: a MI nem kiváltani, hanem támogatni és magasabb szintre emelni hivatott a tanácsadók munkáját. Ennek megfelelően a program kiemelt témái között szerepelt a humán–MI együttműködés új modelljeinek bemutatása, különös tekintettel arra, hogyan alakul át a kommunikáció, a bizalom és a döntéstámogatás. Ugyanilyen hangsúlyosan jelent meg az akadémiai tudás gyakorlati alkalmazása, amely kézzelfogható módon segíti a gazdálkodókat a mindennapi döntésekben és a soft skillek (személyes/kommunikációs készségek) felértékelődése is, amelyek a technológiával támogatott tanácsadói folyamatokban kulcsfontosságúak.

Az EUFRAS szervezeti és stratégiai háttere

Az EUFRAS (European Forum for Agricultural and Rural Advisory Services – Európai Fórum a Mezőgazdasági és Vidéki Szaktanácsadási Szolgáltatásokért) közgyűlése természetesen nemcsak szakmai találkozási pont, hanem szervezeti, stratégiai, kommunikációs fórum is. Külön blokk foglalkozott a hálózat működésével és az elmúlt időszak eredményeivel: az EUFRAS irányítását a 7 fős, választott elnökség végzi (elnök: Rui Almeida), a titkárság Lettországban működik, a tagság pedig jelenleg 30 ország 57 tagszervezetét fogja össze.

Az eseményen a NAK KAP-Hálózat ZTE delegáltja (Jakab Ágnes), mint küldött vett részt, immár hetedik alkalommal. A mosonmagyaróvári közgyűlésen a szervezők tájékoztatása szerint 20 országból érkeztek résztvevők, 23 tagszervezet képviseletében. A 2025-ös évben a hálózat aktívan jelen volt uniós projektekben és tematikus hálózatokban, követte az Európai Bizottság szakmai folyamatait, fórumait, erősítette munkacsoportjait – köztük a YoungEUFRAS-t és folytatta az EUFRAS Coffee Break online tudásmegosztó sorozatot is.

A rendezvény február 25-én indult, majd az ünnepélyes megnyitón Rui Almeida, az EUFRAS elnökségének elnöke, dr. Szabó Balázs, az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára, valamint Dr. Tóth Tamás a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Karának dékánja és dr. Juhász Anikó szakértő köszöntötte a résztvevőket.

Tematikus szekció: a tanácsadás jövője és az MI szerepe

A délelőtt fő blokkját a tematikus szekció adta, ahol az idei kiemelt témához illeszkedően a meghívott előadók – John Leamy és Mark Gibson (Teagasc), Dr. Aczél Petra és Dr. Vér András (Széchenyi István Egyetem), Bányai Tibor (Gazda Kontroll Kft.), osztották meg tapasztalataikat az EUFRAS delegáltakkal. A szekciót közös beszélgetés és vita zárta. Az alábbiakban ezekből az előadásokból adunk rövid, de a gyakorlat szempontjából is hasznos összefoglalót.

Az egyetemi tudás gyakorlati hasznosítása – Dr. Vér András előadása

Dr. Vér András, a Széchenyi István Egyetem mosonmagyaróvári karának vezető tudományos munkatársa azt a kérdést járta körül, hogyan fordítható az egyetemi tudás kézzelfogható, a tanácsadók által azonnal használható megoldásokká – a jövő mezőgazdaságában egyre inkább MI-támogatással. Előadásában kiemelte, hogy a magyar szaktanácsadási rendszer központi koordinátora a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), a gyakorlatban mintegy 700 falugazdász, 1483 akkreditált tanácsadó és hozzávetőleg 207 tanácsadó szervezet működteti a rendszert.

A tudásátadás több csatornán zajlik – falugazdász-tanácsadás, célzott szakmai szolgáltatások –, és a KAP–AKIS (Közös Agrárpolitika és Agrár Tudás- és Innovációs Rendszer) keretben egyre erősebb a fenntarthatósági és klímaadaptációs fókusz.

A tanácsadás kulcsa azonban továbbra is a gyakorlati/terepi együttműködés, amelynek jó példája a SZE Demo Farm Network (egyetemi demonstrációs gazdasághálózat), ami 2025-ben 66 taggal, közös fejlesztésekkel, pilotokkal (kísérleti bevezetés), bemutatókkal és visszacsatolással alakítja tanácsadási ajánlásokká a kutatási eredményeket. A gyakorlati tesztelést és a képzési beépülést EU-projektek is segítik, miközben a legnagyobb kihívás a klímatudatos tanácsadói kapacitás erősítése, a mindennapi rutinokba építés és a kétirányú visszajelzési körök fejlesztése jelenti.

A tanácsadás „láthatatlan” sikerfaktorai – Bányai Tibor előadása

Bányai Tibor innovációs tanácsadó és társtulajdonos a Gazda Kontroll Kft. tapasztalatain keresztül arra hívta fel a figyelmet, hogy a technológiai fejlődés mellett legalább ennyire fontosak a mindennapi munka „láthatatlan” sikerfaktorai. A cég 2015 óta, országos lefedettséggel több mint 500 mezőgazdasági ügyfélnek nyújt szaktanácsadást, és az előadás üzenete szerint a tanácsadó szerepe egyszerre coach (fejlesztő segítő), vezető, innovátor, oktató és szervező. A hatékony tanácsadás alapja a bizalom és a hosszú távú kapcsolat: aktív figyelem, jó kérdezéstechnika, világos és strukturált kommunikáció, konstruktív visszajelzés, nonverbális jelek értése, tudásátadás és magabiztos fellépés.

A döntéstámogatás minősége pedig problémamegoldó, bizonyítékokra épülő gondolkodást kíván: kockázatértékelés, elemzés, időmenedzsment, alternatívák kritikus mérlegelése, diagnózis és adatértelmezés – mindez az eredményes döntésekért.

A szakmai hitelesség végül a professzionalizmuson, etikán és érzelmi intelligencián múlik az előadó szerint: időmenedzsment, összeférhetetlenségek kezelése, függetlenség, önkontroll, stresszkezelés, nehéz beszélgetések „felvállalása”. A tanácsadás sokszor valóban „fele szakma, fele pszichológia” – és a segítő szándék az, ami ennek a hivatásnak a motorja.

MI a szaktanácsadás szolgálatában – John Leamy (Teagasc)

John Leamy (Teagasc, Írország) előadása azt mutatta be, hogyan lehet a MI a szaktanácsadók „segítője”. Különválasztotta a hagyományos MI-t – amely adatokból tanul, döntést támogat, előrejelez és automatizál – és a generatív MI-t (generatív mesterséges intelligencia), amely új tartalmat hoz létre mintázatok alapján (szöveg, kép, adat), és alkalmas ötletelésre, szimulációra is.

A MI jelentőségét a tanácsadói környezet komplexitása adja: egyre több adat, soktényezős és időérzékeny döntések, növekvő szabályozási és fenntarthatósági elvárások, valamint személyre szabott támogatás iránti igény. A Teagasc példája egy „MI-ökoszisztéma” (AI ecosystem) felépítését mutatta be: Teag-Ask (AI advisor model – MI-tanácsadói modell), Teagasc GPT (chat assistant – csevegő asszisztens), Deep Research (deep research – mély kutatás) stratégiai és tudományos elemzésekhez, AI Data Analyser (data analysis – adat-elemzés) adatbányászathoz és vizualizációhoz, valamint tematikus asszisztensek (pl. szabályozás, támogatási rendszerek, Power BI) mindennapi munkához.

A megoldásokat biztonságos, „egykapus” portál fogja össze, a bevezetés pedig lépésről lépésre történt/történik: prototípus, munkacsoport, üzleti jóváhagyás, etikai és irányítási keretek, belső szabályzat (AI policy – MI-szabályzat) és nyilvántartás, majd szervezeti képzés. A hangsúly végig ugyanaz maradt: felelős használat, emberi kontroll és adatvédelem!

A gyakorlati alkalmazások sora kifejezetten kézzelfogható. A Teagasc GPT például belső „általános” MI-asszisztensként segíti, hogy a munkatársak gyorsabban kapjanak válaszokat és hatékonyabban végezzenek feladatokat: szövegek írása és átfogalmazása, összefoglalás, közérthető magyarázat, első vázlatok e-mailekhez, jegyzetekhez, szabályzatokhoz, kommunikációs anyagokhoz.

Emellett gyors online tájékozódás (web search – webes keresés) hivatkozásokkal, egyszerű segédanyagok (táblázatok, ellenőrző listák, prezentációvázlatok) előállítása is része a mindennapi eszköztárnak. A Data Analysis (adat-elemzés) megközelítés lényege, hogy az adathalmazokból „emberi kérdésekkel” lehet gyorsan összefoglaló statisztikákat, összehasonlításokat és mintázatokat kapni – és így könnyen látható, hol van lemaradás vagy élenjárás.

A Deep Research pedig akkor kerül elő, amikor mélyebb, többrétegű elemzésekre, jelentésekre vagy szakpolitikai háttérre van szükség: jól felépített kérdések (prompt – kérdés/utasítás) mentén segít a stratégiai munka előkészítésében és vezetői összefoglalók készítésében.

Európai perspektíva és a bizalom kérdése – Dr. Aczél Petra előadása

Dr. Aczél Petra előadása mindehhez egy tágabb európai keretet adott. Az agrár-MI (Mesterséges Intelligencia) helyzetképét egy globális narratívába helyezte: az agrár-MI forradalom egyszerre reagál globális élelmezésbiztonsági nyomásra és a digitalizáció kritikus pillanatára, miközben a döntéshozatal egyre inkább adatvezérelt, előrejelző irányba tolódik. Kiemelte a bizalom-paradoxont, vagyis azt, hogy a technológia terjedését sokszor a kényszer gyorsítja fel, miközben a bizalom – különösen az adat- és tulajdonjogi kérdésekben – elmarad. A piaci kitekintésből kirajzolódott, hogy a tanácsadási platformok között (digitális szolgáltatási felület) a választást a hozzáadott érték és a beilleszthetőség dönti el, nem pusztán a technológiai ígéret. 

Az előnyök és kockázatok mérlege ebben a blokkban kapott igazán éles kontúrokat. Előnyként a precíziós skálán a fenntarthatósági teljesítmény javítása, a szakértelem (24/7 elérés, személyre szabás) és a kommunikációs fordulat (magyarázható MI) jelent meg. Kockázatként ugyanakkor szóba került a fekete doboz jelenség (átláthatatlan működés), az adat-szuverenitás körüli bizonytalanság, az algoritmikus torzítás (algoritmikus elfogultság), valamint a platformfüggőség és a deskilling, vagyis a felhasználók készségvesztésének veszélye.

A jövőről kétféle kép rajzolódott ki: az egyik szerint óvatosan, de biztatóan haladunk előre, ahol az ember és a technológia együttműködése fenntarthatóbbá és hatékonyabbá teszi a gazdálkodást. A másik szerint viszont nőhet a kockázat, kialakulhat egy „kétsebességes” mezőgazdaság, és ezzel együtt erősödhetnek az egyenlőtlenségek is.

A generatív MI pedig kiszámíthatatlan fordulatot jelenthet, hiszen egyszerre hozhat áttörést és kockázatot a magabiztos, de hibás válaszok okán. A kommunikációs-pszichológiai keret – Future shock (jövősokk) és Future chic (jövőtrend) – végül arra emlékeztettethette a hallgatóságot, hogy a technológia elfogadása nem csak műszaki kérdés: a félelmek, várakozások, érthetőség és kontrollélmény ugyanannyira formálják, mint a funkcionalitás!

A délutáni szekció gyakorlati workshopokra (műhelymunka) épült, ahol az ATTRACTISS (https://attractiss.eu/), az EU-FarmBook (https://welcome.eufarmbook.eu/), a TechCoach és a LiveNet (https://livenetproject.eu/) projektek bemutatásán keresztül ismerhettük meg a legfrissebb fejlesztéseket.

A mosonmagyaróvári EUFRAS közgyűlés összképe így egyszerre volt stratégiai és gyakorlatias. A tanácsadás jövőjét formáló digitális eszközök, adat- és MI-megoldások akkor tudnak valódi értéket teremteni, ha a felhasználóbarát tervezés, a világos megtérülés (ROI – megtérülés), a konkrét problémákra adott válaszok és a skálázhatóság találkozik a bizalommal, az adatminőséggel és a felelős irányítással (governance – szervezeti irányítás). A legfontosabb üzenet pedig talán az, ami több előadásban is visszatért: „ne felejtsük el az embert” – a mesterséges intelligencia a segítőnk, nem a helyettesünk!

Forrás: NAK
Indexkép: pixabay.com