A morfológiai jellemzők a növény külső, szabad szemmel is megfigyelhető vonásait jelentik. Ide tartozik többek között a növénymagasság, a szárszilárdság, a levélzet elhelyezkedése és mérete, valamint a virág és a tányér formája, szerkezete. Ha ezeket a külső jellemzőket figyelembe vesszük a hibridválasztás során, könnyebben igazíthatjuk a növényt az adott termesztési környezethez.
A szakértői válaszokért kattintson a névre!
|
.png)
Tóth Attila
Fejlesztő mérnök
BASF Hungária Kft.
A napraforgó géncentrumát a mai napig találgatások övezik, amely az észak-amerikai kontinens középső tájékára tehető. Domesztikálása előtt főként több virágú és kisebb magasságú (vad) példányok voltak jellemzőek. Napjainkra a jól ismert egytányéros és többnyire magasabb hibridek vannak köztermesztésben.
Európában elsőként dísznövényként kezdtek el vele foglalkozni, később felfedezve ipari jellegét, elindult a szántóföldi nagyüzemi termelése. Ez idő alatt magas színvonalú nemesítési munkák zajlottak, aminek eredményeképpen az elágazó, inkább bokorhoz hasonlító növényekből a ma látható példányok születtek meg. Ez nagyban átalakította a napraforgó morfológiai tulajdonságait (gyökérzet, szár, levélzet, virágzat, termés), amelyek meghatározzák napjaink nemesített hibrid arculatát.
Számos morfológiai tulajdonság teszi egyedivé a napraforgót, amiket, ha megismerünk a termesztése során, a saját előnyünkre tudunk fordítani. Ilyen morfológiai tulajdonság lehet a levélzet alakja és mérete. Az köztudott, hogy a napraforgó utolsó gyomirtási lépcsője a vegetációs időszakra tekintve: a lombzáródás. Ez a nagy felületű levélzettel és robbanásszerű fejlődéssel érhető el a leghamarabb. Az újdonságnak számító InSun 333 CLP ebből a szempontból teljes mértékben beleillik ebbe a csoportba. Az első hibridek között van, aminek a lombzáródása a leghamarabb megtörténik, ezzel maga mögé utasítva a versenytársait.
Morfológiailag egyrészt kedveljük, ha egy növénynek vastag és erőteljes szára van, másrészt az aratási időszakban ez nem túlságosan előnyös. Mindenesetre a vegetatív időszakban egyrészt következtethetünk arra, hogy a nagyobb, erősebb szár intenzívebb tápanyagellátást képes biztosítani, másrészt pedig a növények ellenállósága jelentősen jobb lehet a viharkárok okozta dőlés vagy törés ellen.
Ami még fokozhatja a szárak törésének/dőlésének jelentőségét, az a növények magassága. Minél magasabb egy növény, annál magasabban helyezkedik el a súlypontja (tányér), mely erős mechanikai feszültséget gyakorol a szárra. A magas súlypont miatt a szárnak egyszerre kell merevnek lennie az alapnál a tartáshoz, és rugalmasnak a felső részen, hogy elnyelje a szél és a nehéz tányér okozta mozgási energiából adódó pillanatnyi többletsúlyt. Nem utolsósorban a gyökérzet mérete, ami nagyban befolyásolhatja a dőlés mértékét.
Kutatásainkban valóban megmutatkozik az, hogy egy magasabb hibrid dőlése/törése intenzívebb lehet, mint az alacsonyabb hibridek esetében, de vannak erre ellenpéldák is. Az Acordis® név alatt lévő hibrid annak ellenére, hogy a magasabb növények sorában helyezkedik el - 200,3 cm 2023-ban (csapadékos tavasz) - mégis a dőlés/törés szempontjából az egyik legkevésbé volt érintett. Ez azt jelenti, hogy több helyszíni kísérlet átlagában mindösszesen 3,21 %-ban volt megfigyelhető a dőlés/törés aránya, ami jóval az átlag alatt szerepelt, mely látható az alábbi táblázatban is (1.Diagram).
1.Diagram: Napraforgó hibrid dőlés/törés kísérleteink
Mint az ismert napraforgó virágzatát két virágtípus jellemzi, a nyelves és a csöves virágzat. Fontos tényező, hogy mikor kezdődik meg a virágzás és mennyi időt vesz igénybe. Egyes kutatások azt mutatják, hogy vannak olyan hibridek, mint pl.: az InSun 200 HO CLP, melynél a virágzási idő hosszabb az átlagnál, viszont a beérési időszak rövidebb (1.kép).
1.kép: InSun 200 HO CLP napraforgó hibrid
Ez azt jelenti ebben az esetben, hogy a virágzás tovább tart az átlaghoz képest, tehát ebből a szempontból későbbi típus, de az érési ideje inkább a korai szegmens felé húz. Ez kedvezhet a beporzóknak és korábbi betakarítást tesz lehetővé. A napraforgó tányérállása meghatározó lehet a virágzástól a betakarítási időszakig.
Az Insun 200 HO CLP tányérjainak állása félig bókoló, érett állapotban jellegzetes kónikus, kúp alakot vesz fel, ami teljes mértékben ideálisnak mondható. A nagyobb olajtartalmú hibridek esetében a kaszatok héja vékonyabb, mint a kisebb olajtartalmú társaiké.
Összességében elmondható, hogy egy adott növény morfológiai tulajdonságai értékmérő tulajdonságok is, hiszen ismeretük megkönnyítheti és segítheti a sikeres termelést.
.png)
Varga Gábor
termékfejlesztő
SAATEN-UNION Hungária Kft.
A gazdálkodás sikerének alapjait elsősorban a körülményeinknek megfelelő hibridhasználat képes megteremteni. Ezért fontos a gyakorlatban a hibridek genetikai értéke mellett a morfológiai tulajdonságok, azaz a fenotípus ismerete és értékelése. Ezek az agronómiai szempontból meghatározó jellemzők a környezet módosító hatása mellett nagymértékben függnek a választott hibridtől, és alapvető hatást gyakorolnak a termőképességre, az alkalmazkodóképességre, valamint a biotikus és abiotikus stressztűrésre.
A morfológiai tulajdonságok a növény külső, szemmel látható jellemzőit jelentik, amelyek közül a napraforgó esetében a legfontosabbak a növénymagasság, a szárszilárdság, a levélzet jellemzői, a virág és a tányér morfológiája, valamint a gyökérzet fejlettsége. Ezek a tulajdonságok alapvetően meghatározzák, hogy az adott hibrid mennyire képes alkalmazkodni a termesztési körülményekhez.
Fotó: SAATEN-UNION Hungária Kft.
Növénymagasság és állóképesség
Az alacsonyabb napraforgóhibridek általában jobban ellenállnak a megdőlésnek, egyszerűbben kezelhetőek üzemi körülmények között. A kompakt felépítés technológiai előnyt jelenthet, ha a növényvédelmet hagyományos permetezőeszközökkel végzik.
A magasabb növények biomasszatömege nagyobb, jellemzően nagyobb a lombtömeg, aminek eredményeképpen kiemelkedő a fényhasznosításuk és hamarabb képesek elnyomni a gyomokat. A megfelelő szárszilárdság és szárrugalmasság megléte ugyanakkor kritikus tényező lehet, ezért törekedjünk a gyökérzet és a vegetatív tömeg optimális arányának kialakítására (ennek eszközei a megfelelő talajművelés, harmonikus tápanyag-gazdálkodás, hibridspecifikus tőszámhasználat), ami különösen fontos viharos időjárás, szélsőséges táblafekvés vagy nagy termelési intenzitás esetén.
Levélzet és fényhasznosítás
A levelek mérete, száma és állása meghatározza, hogy a növény mennyire hatékonyan képes hasznosítani a napfényt. A jól fejlett lombozat segíti a gyomelnyomást. Ugyanakkor a túl sűrű levélzet növelheti a párologtatást és a betegségek kialakulásának kockázatát, ezért fontos az egyensúly. A megfelelő levélfelület kialakulását több tényező együttesen befolyásolja: ide sorolhatjuk a hibrid genetikai adottságait, levélméret- és levélszámjellemzőit, az alkalmazott tőszámot és a tápanyag- és vízellátást.
A virág és tányér morfológiája
A napraforgó virágának és tányérjának mérete és dőlésszöge közvetlen hatással van a termés alakulására, annak betakaríthatóságára. A félig bókoló és a 45o -os tányérállású hibridek kevésbé hajlamosak a csapadék megtartására, ezzel is csökkentve a gombás betegségek kialakulásának lehetőségét. A tányérméret ugyancsak hibridfüggő jellemző, amit kedvezően befolyásol a hibridspecifikus tőszámhasználat, amely elősegíti az egyenletes kaszatképződést, érést, a dinamikus és veszteségektől mentes betakarítást.
Gyökérzet, stressztűrés és dőléssel szembeni ellenállóság
A napraforgó mélyre hatoló és nagy tömegű gyökérzete lehetővé teszi a víz és a tápanyag hatékony felvételét. Azok a hibridek, amelyek különösen erős és kiterjedt gyökérzettel rendelkeznek, jobban viselik az aszályos időszakokat, a gyengébb talajadottságokat; szélsőséges körülmények, nagy termelési intenzitás mellett sem jellemző a kidőlés, a kusza állományok kialakulása és az ebből származó termésveszteség.
Forrás: SAATEN-UNION Hungária Kft. (A táblázat a képre kattintva nagyítható)
Mit jelent a kedvező növényfelépítés a gyakorlatban?
A hibridválasztás során nem elegendő kizárólag a terméspotenciált figyelembe venni. A morfológiai tulajdonságok ismerete segít abban, hogy a termesztési körülményekhez legjobban alkalmazkodó hibridet válasszuk, ezáltal növelve a termésbiztonságot és a gazdaságosságot. A SAATEN-UNION ajánlatát a morfológiai szempontokat is figyelembe véve állítottuk össze annak érdekében, hogy a napraforgó-termesztés valóban gazdasági sikert eredményezzen.
Töltse le a SAATEN-UNION 2026. tavaszi vetőmag-katalógusát ide vagy a borítóra kattintva!
További információ: www.saaten-union.hu
.png)
Sziegl Péter
Vetőmag Fejlesztőmérnök
Syngenta Kft.
A napraforgó szempontjából a morfológia kevésbé releváns, mint mondjuk egy kukoricánál, a termést elsősorban nem ez határozza meg. Azonban részben vannak fontos szempontok, vegyük például a tányérállást. Az időjárás szélsőségessége hozott ebben is változást, régebben ugyanis tipikusan 45o körüli tányérdőlés volt jellemző, ami a csapadék hatékony lefolyását biztosította, ezáltal csökkentve a tányérbetegségek fertőzési esélyét. Manapság már jobban preferált a lefelé néző, ún. bókoló tányérállás a napégés elkerülése és a madárkár csökkentése érdekében. Ebből is látszik, hogy a morfológiának adaptálódnia kell a termesztéstechnológiai kihívásokhoz. Viszont a jövedelmező termelés legfontosabb eleme a megfelelő hibrid kiválasztása a saját termesztési körülményeink közé.
Ezen döntés megkönnyítésére a Syngenta egy hármas besorolást hozott létre, ahol négy tulajdonságot vettünk alapul: a növénymagasságot, a tenyészidőt, a tőszámreakciót és a stressztűrő képességet. Ezek alapján három fő csoportot határoztunk meg: a generatív típusú, a középvonalas és a vegetatív típusú hibridek csoportját.
1. Ábra: A Syngenta hármas besorolásának fő tényezői – Forrás: Syngenta Kft.
Azt itt kiemelném, hogy ez a besorolás nem fekete-fehér, csak egy segítség, hogy megtaláljuk az adottságainkhoz legjobban passzoló hibridet. Nem mindig tartozik az összes tulajdonság alapján egy hibrid az adott csoportba, így van átjárás a típusok között. Egy példát felhozva az SY Barilio egy generatív típusú hibrid, viszont alacsonyabb tőszám mellett ajánljuk a vetését, ami inkább a vegetatív típusú hibridekre jellemző.
A generatív típusú hibridekről általánosságban elmondható, hogy alacsonyabbak, rövidebb tenyészidő jellemző rájuk és jobban viselik a tőszám sűrítését. Ezeket a hibrideket elsősorban jobb adottságú területekre, intenzívebb termesztési körülmények közé javasoljuk, hiszen ott tudják magukból leginkább kihozni a maximumot.
A vegetatív típusú hibridek általánosságban magasabb hibridek, hosszabb tenyészidővel, alacsonyabb tőszám mellett ajánljuk a vetésüket. Ezek azok a hibridek, amik gyengébb adottságú területeken is tudnak nagyot mutatni, viszont itt nagyon fontos azt megjegyezni, hogy ez nem azt jelenti, hogy intenzív körülmények között ne tudnának csúcstermést produkálni. Itt gondoljunk csak egy Sureli, vagy Subeo hibridre, amelyek rekord termésre képesek. Természetesen ebből a csoportból is van átjárás a harmadik csoportba,ahová idén két új A.I.R. hibrid is érkezett, az SY Fabian AR és az SY Capricio AR.
Ez pedig nem más, mint a középvonalas hibridek csoportja. Ez a csoport egy átmenet a két másik között. Az ide tartozó hibridek minden területen megállják a helyüket, de nem illeszthetőek konkrétan sem a generatív, sem a vegetatív csoportba. Ezek azok a hibridek, amik hazánk napraforgó termesztési területén szinte mindenhol biztonsággal termeszthetőek.
Nem esett még szó a stressztűrő képességről, amely a negyedik eleme a besorolásunknak. Manapság már akkora időjárási szélsőségekkel szembesülnek a növények, hogy nagyban megnőtt a jelentősége és ez a szempont vált az egyik legfontosabb tulajdonsággá. A generatív típusú hibrideink is jó stressztűrő képességgel rendelkeznek, azonban a vegetatív típusú hibridek egyik legfontosabb előnye, hogy még jobban elviselik az extrém környezeti nehézségeket, stresszhelyzeteket.
És most nézzük a besorolást a portfóliónkra tekintve:
2. Ábra: A Syngenta hibridek hármas besorolása (A táblázat a képre kattintva nagyítható) – Forrás: Syngenta Kft.
A jövedelmezőség kulcsa, hogy a növényünket minden termesztéstechnológiai elemben optimumban tartjuk. Ennek viszont az alapja a jó genetika, és a termőhelyi adottságokhoz leginkább alkalmazkodó hibrid kiválasztása. Az egyre nagyobb kihívások miatt a jövedelmezőség maximalizálása érdekében, már nem szabad megszokásból termeszteni a napraforgót, hanem folyamatosan finomhangolni kell az adott körülményekhez a technológiánkat.
Forduljon bizalommal területi képviselő kollégáinkhoz, hogy Ön is megtalálhassa a termőhelyi adottságaihoz legjobban alkalmazkodó Syngenta napraforgó hibridet, és hozza ki a maximumot a napraforgójából mind termés, mind jövedelmezőség szempontjából!
Az A.I.R. a Syngenta bejegyzett védjegye.
KÖRKÉRDÉS programunkkal hétről hétre jelentkezünk. Olyan témákat helyezünk fókuszba, amelyek a gazdálkodók számára támpontot adnak az inputanyag-beszerzés terén, továbbá választ adnak az agrotechnológiai kérdésekre.

.jpg)
.jpg)






