– Mik a legfrissebb számok, eredmények a támogatási rendszerek terén?
– Ami az eddigieket illeti, a 2014–2020-as Vidékfejlesztési Programot 2025. december 31-én zártuk le. Eredetileg 1400 milliárd forintos keretösszeggel indult, amelyet a 2021–2022-es átmeneti időszak további 1500 milliárd forinttal toldott meg. Ez annak is köszönhető, hogy a magyar kormány 80%-ra emelte az uniós társfinanszírozás mértékét. A 2023-ban indult új KAP Stratégiai Terv keretösszege pedig – szintén a 80%-os társfinanszírozásnak köszönhetően – 5400 milliárd forint, ebből 3300 milliárd forint közvetlenül a gazdaságfejlesztésre fordítható.
– Mely ágazatokra fókuszálnak idén?
– Alapvetően mindenkit igyekszünk támogatni. Tavaly a cél az volt, hogy gördülékenyebbé tegyük az egységes kérelmes támogatások kifizetését – ezek az alapvető támogatások mintegy 150 ezer termelőnek járnak. Az előlegek kifizetése 380 milliárdról 560 milliárd forintra nőtt, hogy segítsünk a gazdasági és időjárási nehézségekkel szembenézni.
2026 első felében kiemelt figyelmet fordítunk az állattenyésztési ágazatra, ahol 300-400 milliárd forintnyi döntés várható. Emellett hamarosan elindul az öntözésfejlesztési pályázatok elbírálása is, valamint a kisebb terménytárolókra pályázó gazdálkodók is kézhez kapják támogató okirataikat.
– Mennyire aktívak a gazdák, mekkora az érdeklődés a pályázatok iránt?
– A kisebb volumenű – jellemzően 200 millió forint alatti – fejlesztéseknél, mint a gépbeszerzések vagy az induló fiatal gazdák támogatása, minden formailag megfelelő és minimum pontszámot elért pályázatot támogatunk.
Nagyobb beruházásoknál, például az élelmiszeriparban vagy állattenyésztésben viszont óriási volt a túligénylés: négyszeres-ötszörös a túljelentkezés a rendelkezésre álló forrásokhoz képest. Ennek ellenére úgy alakítottuk a forrásátcsoportosításokat, hogy körülbelül 70-80%-os támogatási arányt tudjunk tartani. Ez kiemelkedően jó eredmény az EU-ban.
Fotó: Kaszab Tibor/Agroinform
– Mi a helyzet a Mercosur-megállapodással? Kapcsolódik-e kifejezetten ehhez valamilyen támogatási terv?
– A megállapodást az EU elfogadta, így jogilag bármikor alkalmazható, de a gazdatüntetések és politikai viták miatt egyelőre kérdéses, hogy valóban hatályba léptetik-e. Mi azért küzdöttünk, hogy kedvezőbb kvóták, nemzeti szinten is bevezethető védintézkedések születhessenek, de az EU ezt jelenleg nem engedi. Az import okozta piacdeformációkat csak uniós szinten vizsgálják. A kisebb uniós tagállamok esetén a jelenlegi keretek az agráriumaik szétverését eredményezheti.
Emellett tárgyalásokat folytatunk az Európai Bizottsággal arról, hogy a jövőbeni, a szabadkereskedelmi megállapodás okozta kedvezőtlen piaci hatások esetén milyen, a közös agrárpolitika célját szolgáló forrásokat lehet a gazdák által elszenvedett potenciális károk ellentételezéseként felhasználni.
– Mi lesz az idei év „slágertámogatása”?
– A cél, hogy a 2024–2025-ben benyújtott pályázatok elbírálása nyárig lezáruljon, és ezzel több mint 1000 milliárd forintnyi támogatást juttassunk ki a gazdaságba. Ezek a támogatások elsősorban termelő beruházásokat segítenek elő, amely a következő 2-3 évben megvalósulva stabil alapot biztosíthatnak a hazai mezőgazdaság és élelmiszeripar számára. A döntések meghozatala során a nagy állattartótelepi, az öntözésfejlesztési és a kisebb terménytároló, -tisztító fejlesztéseket szolgáló pályázatok élveznek prioritást a következő hetekben.
Indexkép: Kaszab Tibor/Agroinform
